Gazdasági szereplők megjelenése a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A módosított Kbt. 113. §-ának (1) és (2) bekezdésével kapcsolatban kérdezzük, hogy az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen bejelentett, meghívni tervezett gazdasági szereplők, valamint az ezektől a gazdasági szereplőktől független gazdasági szereplők, akik/amelyek "önként" jelentkeztek az eljárásra, tehetnek-e együtt ajánlatot, illetve lehet-e valamely meghívott cég valamely "önként jelentkező" cég alvállalkozója, kapacitásnyújtó szervezete? [A Kbt. 113. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást.]
Részlet a válaszából: […] Az erre vonatkozó rendelkezést a Kbt. 113. (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:Az ajánlatkérő köteles legalább három – a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt – gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint rajtuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Mód1. tv. rendelkezéseinek alkalmazása a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban

Kérdés: A 2016. évi CLX. törvény (Mód1. tv.) 48. §-a rendelkezésének megfelelően az eljárásban a Kbt.-nek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bek. q) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a Mód1. tv. hatálybalépésekor folyamatban vannak, de a Mód1. tv hatálybalépésének időpontjában az ajánlattételi határidő még nem járt le. A fentiekre tekintettel, a Mód1. tv. hatálybalépését követően a nemzeti eljárásrend szerint megindított közbeszerzési eljárásban a kötelező 62. § (1) bekezdés g)-k), m) kizáró okok mellett az ajánlattevőnek a Kbt. 62. § (1) bek. q) pontjára is be kell nyújtania a nyilatkozatát? Az ajánlatkérő a felhívásban jelezte a q) pont rendelkezésének alkalmazását is.
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény (továbbiakban: törvény) az alábbiakban módosította a Kbt.-t:A törvény 18. §-ának (3) bekezdése kiegészítette a Kbt. 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Gyártó bejelentése a közbeszerzésben

Kérdés: A gyártót be kell jelentenem közreműködőként az ajánlatomban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlat összeállítására és az ajánlat kötelező tartalmára vonatkozóan elsősorban az ajánlatkérő eljárást megindító felhívásában és az általa kiadott közbeszerzési dokumentációban, összefoglaló néven a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakat kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozói teljesítés aránya építési beruházás esetén

Kérdés: A módosított törvény szerint az 50 százalék felemelkedett 65 százalékra. Ez azt jelenti, hogy a saját teljesítésen felüli értéket kell figyelembe vennem, vagy az új szövegben az alvállalkozói bevonás mást jelent? Számomra nem egyértelmű a szövegcsere.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 138. § (1) bekezdés az alábbiak szerint módosult:Építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Eljárásból kizárt ajánlattevő további részvétele a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az első ajánlat benyújtását követően az eljárásból kizárt ajánlattevő részt vehet-e alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként az ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőnél, vagy ebben az esetben ő a Kbt. 36. §-a szerint még "mindig" ajánlattevőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése az ajánlattevők eljárási pozíciójáról rendelkezik a verseny biztosítása érdekében az alábbiak szerint:Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Kbt. 115. §-a szerinti eljárás építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén hogyan változtak meg a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 115. § módosított (1) és (2) bekezdései, valamint az új (6) és (7) bekezdése irányadók a kérdésben.A törvény 115. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Műszaki-szakmai alkalmassági szempont mellőzhetősége a felhívásból

Kérdés: Az év elején megjelent uniós nyílt közbeszerzési eljárás felhívása alapján szeretnénk ajánlatot tenni. A felhívásból úgy látjuk, hogy az ajánlatkérő nem írt elő műszaki-szakmai alkalmassági szempontot, ugyanakkor ennek indokát nem adta meg. A dokumentációt még nem váltottuk ki, mert úgy látjuk, hogy így bárki indulhat a tenderen, a mi referenciánk és felkészült szakembergárdánk nem jelent számunkra előnyt. Mit javasolnak, kérdezzünk rá erre az ajánlatkérőnél? Jogszerű így ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] A műszaki és szakmai alkalmassági feltételek ajánlatkérői előírása tekintetében 2017. január 1-jén változott a Kbt. vonatkozó előírása az alábbiak szerint:A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő csak a közbeszerzési dokumentumokban megindokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Ajánlattevő nyilatkozata az ajánlati részek sorrendisége vonatkozásában

Kérdés: Nyilatkozhat-e az ajánlattevő az ajánlattételt követően arról, hogy a későbbiekben milyen sorrendben vegye figyelembe az ajánlatkérő az ajánlatát az egyes részek vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Ténykérdés, hogy a benyújtott ajánlat az egyes részek vonatkozásában független, tehát ha például a benyújtott referencia az egyik részben elegendő, de más részben kevésnek bizonyul, akkor az ajánlattevő ajánlatát csak az egyik esetben kell érvénytelennek nyilvánítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően az Európai Unió Bíróságának C-549/14. számú ítéletére gondol, mely esetben valóban a szerződés megkötése után, a teljesítés során felmerült problémák miatt lefolytatott tárgyalásokat követően a felek vitarendezési megállapodást kötöttek, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] Fedezethiány miatt az ajánlatkérő két jogalapot is alkalmazhat, a Kbt. 75. § (2) bekezdésének a), valamint b) pontjában nevesített jogalapot. A közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben – a 75. § (3) bekezdése alapján – a fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
66
67
68
97