Kapacitást nyújtó szervezet bevonása a bírálat második szakaszában alkalmassági követelmények teljesítése érdekében

Kérdés: Az ajánlatkérő a bírálat második szakaszában megállapítja, hogy az ajánlattevő által benyújtott referencia nem felel meg az alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben – a bírálat második szakaszában – van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő az alkalmassági követelmények teljesítése érdekében bevonjon kapacitást nyújtó szervezetet? Ugyanis, ha a válasz igen, akkor EEKD-t kell benyújtani a kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában, és ezzel az ajánlatkérő újra a bírálat első szakaszába kerül, amelyet már egyszer lezárt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adott válaszban induljunk ki a Kbt. 69. § (9) bekezdésének szabályából, amely alapján elvileg eltérő adatok is feltüntethetők az igazolás során azoktól, amelyeket az ajánlattevő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban nyilatkozott.A 69. § (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Nyertes ajánlattevő szerződéskötés engedélyezésére irányuló kérelme

Kérdés: Előterjeszthet-e szerződéskötés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a nyertes ajánlattevő? Mivel nyertesnek tekinthető, esetenként jobban felkészült, mint az ajánlatkérő, színvonalasabban képes alátámasztani véleményét, milyen akadálya van ennek?
Részlet a válaszából: […] A korábbi jogviták eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság 2/2017. (VI. 26.) számú összkollégiumi állásfoglalásában kifejezetten a szerződéskötés engedélyezésének egyes kérdéseiről szól. Ebben egyértelművé teszi, hogy a szerződéskötés engedélyezése iránti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás előírt alkalmassági követelmények részbeni igazolása esetén

Kérdés: A Kbt. 2017. január 1. napjától hatályos 69. § (4) bekezdésének utolsó mondatával kapcsolatosan kérdésem a következő: az ajánlatkérő hogyan járhat el jogszerűen abban az esetben, ha az ajánlattevő az előírt alkalmassági követelmények csak egy része vonatkozásában csatolta az igazolásokat az ajánlata részeként (például a referenciákat csatolta, a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatokat nem). Ilyen esetben a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást kizárólag a be nem nyújtott igazolások vonatkozásában kell alkalmazni, vagy az ajánlatkérő ezen eljárási cselekményt teljes egészében mellőzi, és hiánypótlási felhívást kér az ajánlat részeként be nem nyújtott igazolás vonatkozásában is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rávilágít arra a gyakorlati problémára, mikor az ajánlattevők eleve benyújtanak bizonyos igazolásokat, de összességében az egységes európai közbeszerzési dokumentum mellett mindezt részlegesen teszik csak meg. Így az ajánlatkérő abba a helyzetbe kerül, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Ismételt hiánypótlás lehetősége

Kérdés: Lehet-e újra ugyanazt hiánypótoltatni? Mi zárja ezt ki? Mi történik, ha mégis újra hiánypótoltatom ugyanazt a kérdéskört, annak ellenére, hogy már egyszer kértem? (Legfeljebb eljárásjogi hibát vétek, de lesz egy érvényes ajánlat az eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése értelmében újabb hiánypótlás csak még nem pótolt hiány esetében értelmezendő, azaz korábban megjelölt hiány a későbbiekben újabb felszólításra sem pótolható.A törvény hivatkozott rendelkezése értelmében az ajánlatkérő köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás a felhívásnak nem megfelelő ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlat nyitva érkezett az ajánlatkérő által megjelölt helyre, mivel az ajánlattevő nem tüntette fel, hogy a csomag tárgya közbeszerzési ajánlat, amelyet a megadott határidőig nem szabad felbontani – ahogyan az a felhívásban előírták. Az ajánlatot ezért érvénytelennek kell nyilvánítani a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, vagy elegendő, ha az ajánlat beérkezésének módjáról jegyzőkönyvet vesz fel az ajánlatkérő, és a bontáson is ismerteti a beérkezés módját, egyebekben pedig úgy jár el, mintha szabályosan érkezett volna meg az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattal kapcsolatos érvénytelenségi okokat a Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:A hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha– azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Hiánypótlási felhívás a nemzeti rezsimben alkalmazandó kizáró okok felsorolására

Kérdés: Több olyan hiánypótlást is kaptam, ahol az ajánlatkérők felsorolták vagy kérték, hogy én mint ajánlattevő soroljam fel a nemzeti kizáró okokat. Egyrészt érdekelne, hogy ezt be kell-e írnom az egységes európai dokumentumba, másrészt hogy melyek azok, amelyek nem fedik le teljesen az európai irányelv által meghatározott kizáró okokat? Megjegyzem, nem könnyű azonosítani, melyik a nemzeti és melyik a közösségi kizáró ok.
Részlet a válaszából: […] A kérdezőnek igaza van, a nemzeti jogszabályok eltérése és részben az egységes európai közbeszerzési dokumentum sajátos szóhasználata és az irányelv fordítása azt eredményezi, hogy nehezen azonosíthatók az egységes közbeszerzési dokumentumban található kizáró okok az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
Kapcsolódó címkék:    

Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. írásbeliségre vonatkozó szabályai a nyilatkozattételre, azaz az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti kommunikációra vonatkozóan az írásbeli forma alkalmazását teszik kötelezővé. A Kbt. 41. §-a szerint a kapcsolattartás elektronikus úton is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Hiánypótlás lehetősége ESPD hiányos, hibás kitöltése esetén

Kérdés: Van-e olyan része az ESPD-nek, amit ha rosszul vagy hiányosan töltünk ki, nem lehet hiánypótolni? Milyen a hiánypótlási gyakorlat jelenleg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adott válaszban mindenképpen szét kell választani a hiánypótlást abból a szempontból, hogy az ESPD mint nyilatkozat hiánypótlásáról van szó, vagy az ESPD alapján benyújtásra kerülő nyilatkozatokról, melyek hiánypótlás keretében érinthetik magát az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Kapacitást nyújtó személlyel kapcsolatos hiánypótlási felhívás jogszerűsége

Kérdés: Kisvállalkozásunk közbeszerzési pályázatot nyújtott be a közelmúltban, melyben nyilatkoztunk arról, hogy kapacitást nyújtó személyre (felelős műszaki vezető) fogunk a projekt megvalósítása során támaszkodni. Az ajánlatkérő a pályázat első szakaszában hiánypótlásra szólított fel minket, miszerint pótlólag meg kell küldenünk ennek a személynek ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját vagy közjegyzői tanúsítványt. A megbízási szerződéssel, magánszemélyként bevont egyéntől jogosan követeli meg az ajánlatkérő az aláírásmintát vagy a közjegyzői tanúsítványt? A felelős műszaki vezetőként közreműködő személyt, ha kapacitást nyújtó szervezetként támaszkodunk rá, nevesített alvállalkozóként is szerepeltetnünk kell pályázati anyagunkban, vagy elegendő 10 százalék alatti, nevesített alvállalkozóként megjelölnünk? Jogosan kér tőlünk szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást is tartalmazó okiratot az ajánlatkérő nevezett személyre vonatkozóan a pályázat ezen szakaszában?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az aláírásminta vagy aláírási címpéldány ebben az esetben kérhető, hiszen a kapacitást biztosító szervezet saját jogon szerepel az ajánlatban, tehát függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy jogi személyről van szó, segít az alkalmasságban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Hiánypótlás alkalmasságot igazoló dokumentumok hiányos csatolása miatt

Kérdés: Helyesen rendeli-e el az ajánlatkérő a hiánypótlást abban az esetben, ha az igazolásra felkért ajánlattevő csatolja az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak? Hiszen ha hiánypótlást rendel el, nem tud eleget tenni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében rögzített kötelezettségének. Jól látjuk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése valóban nem tér ki a hiánypótlásra, ezért kifejezetten a hiánypótlási szabályokat érdemes együtt értelmezni a bírálatra vonatkozó szabályokkal.A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint az eljárás eredményéről szóló döntés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.
1
8
9
10
21