Találati lista:
71. cikk / 210 Kartell mint kizáró ok megállapításának feltételei
Kérdés: Az egyik gazdasági szereplő kartellezett, de nem itthon és nem is közbeszerzésben. Ki kell-e őt zárnia az eljárásból az ajánlatkérőnek? (A gazdasági szereplő konzorciumban indul, kapacitást biztosító szervezetként egy közösségi eljárásban.)
72. cikk / 210 Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben
Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
73. cikk / 210 EEKD kötelező tartalmi eleme
Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?
74. cikk / 210 Hiánypótlási szabályok értelmezése
Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
75. cikk / 210 Hiánypótlás elrendelésének feltétele
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
76. cikk / 210 Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében
Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
77. cikk / 210 Önkéntes hiánypótlás lehetősége az EKR-ben
Kérdés: Pótolhat-e önkéntesen hiányt az ajánlattevő az EKR-ben, ha arra nem szólították fel?
78. cikk / 210 Hivatkozás elektronikus levél hiányára hiánypótlási felhívás esetén
Kérdés: Hiánypótlási felhívást kaptunk, de nem jött róla külön e-mail, emiatt későn vettük észre. Tudunk-e erre hivatkozni a késedelem, illetve nemteljesítés okaként?
79. cikk / 210 Eljárás hiányosan benyújtott hiánypótlás esetén
Kérdés: Milyen eljárási rend érvényesül hiányosan beadott hiánypótlás esetén?
80. cikk / 210 Ajánlat érvénytelensége hiánypótlás részbeni teljesítése esetén
Kérdés: Egy ajánlattevő ajánlata több hiányosságot is tartalmaz. Ezek közül némelyek olyan hiányosságok, amelyek megléte a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja szerint nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenségét, tekintettel arra, hogy azok a hiányosságok az ajánlatkérő által előírt formai követelményekkel függnek össze (például a folyamatos oldalszámozás hiánya). Az ajánlatkérő mindenre kiterjedő hiánypótlási felhívást bocsát ki az ajánlattevő felé, melyre válaszul az ajánlattevő csak azokat a hiányosságokat pótolja, melyek egyébként az ajánlat érvénytelenségét eredményeznék. A 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kivételi körbe eső hiányosságokat nem pótolja. Az ajánlattevő fenti eljárása következtében az ajánlat érvényesnek minősíthető-e, vagy – a Kbt. 71. § (10) bekezdésére is tekintettel – a nem teljes körű hiánypótlás okán érvénytelen? Figyelembe vehetők ilyenkor a részlegesen pótolt hiányosságok?
