Dokumentumformátumok elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Fel lehet-e tölteni rtf-formátumban is a dokumentumot, vagy az csak pdf-ben tölthető fel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hanem az eredeti elektronikus formában, rtf- vagy Word-formátumban kerül feltöltésre, az olvasható lesz, azaz ugyan informatikai formai hibában fog szenvedni, de ennek ellenére nem szükséges az ajánlatkérőnek úgy tekintenie, mintha nem került volna benyújtásra. Erre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. április 11.

Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát – ha jól értelmezem – vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet az alábbiakban háromféle esetet különböztet meg, függően attól, hogy milyen informatikai jellegű probléma van az ajánlattal (részvételi jelentkezéssel):– amennyiben az EKR-ben az ajánlat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 7.

Ajánlattételi határidő módosítása az EKR üzemzavara esetén

Kérdés: Ha sokszor van üzemzavar az EKR-ben, akkor számtalan alkalommal módosítanom kell az ajánlattételi határidőt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az esetben alkalmazható a Korm. rendelet 20. §-ának (6) bekezdése, azaz az eljárás eredménytelenné nyilvánítása az EKR működési hibája miatt. A kérdésben jelzett helyzet feltételezi, hogy fennáll a 3. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti helyzet, azaz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 7.

Számítási hiba javítása

Kérdés: A 424/2017. Korm. rendeletben a számítási hiba javítása egészen másként került be a jogszabályba. Ebben az esetben mit kell alkalmazni akkor, ha a Kbt. másként rendelkezik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdésben jelzettek szerint valóban van különbség a számítási hiba javításának törvényben és kormányrendeletben foglalt szabályai között.A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ajánlatkérő számára a számítási hiba javítását, melyről köteles utólag...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 14.
Kapcsolódó címke:

Eljárás elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavara esetén

Kérdés: Internetprobléma miatt nem működött az árlejtés 2018 januárjában. Ebben az esetben mi a teendő? Vélhetően az ajánlatkérő hibázott. Milyen szabály, szabályok szerint kell az ajánlatkérőnek eljárnia?
Részlet az állásfoglalásából: […] Feltehetően az árlejtés olyan eljárásban történt, amely 2018. január 1-jét megelőzően kezdődött, így az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) hatályba léptető rendelkezése alapján a közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 14.

Ajánlat érvénytelensége hiánypótlás részbeni teljesítése esetén

Kérdés: Egy ajánlattevő ajánlata több hiányosságot is tartalmaz. Ezek közül némelyek olyan hiányosságok, amelyek megléte a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja szerint nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenségét, tekintettel arra, hogy azok a hiányosságok az ajánlatkérő által előírt formai követelményekkel függnek össze (például a folyamatos oldalszámozás hiánya). Az ajánlatkérő mindenre kiterjedő hiánypótlási felhívást bocsát ki az ajánlattevő felé, melyre válaszul az ajánlattevő csak azokat a hiányosságokat pótolja, melyek egyébként az ajánlat érvénytelenségét eredményeznék. A 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kivételi körbe eső hiányosságokat nem pótolja. Az ajánlattevő fenti eljárása következtében az ajánlat érvényesnek minősíthető-e, vagy – a Kbt. 71. § (10) bekezdésére is tekintettel – a nem teljes körű hiánypótlás okán érvénytelen? Figyelembe vehetők ilyenkor a részlegesen pótolt hiányosságok?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ajánlatban vizsgálja hiánypótlás hiányában az ajánlatkérő. Így nem ellentétes egymással a két szabály, és érvényes a formailag hibás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 10.

Eljárás referencialevél alaki hibája esetén

Kérdés: Cégünk egy pályázathoz a testvérvállalatát jelölte meg kapacitást nyújtó szervezetként a szakmai alkalmasság tekintetében. Az ok: a rendelkezésre álló referencialevelek nem darabszámot tartalmaznak, hanem értéket, de a pályázatban darabszámot adnak meg minimum alkalmassági követelményként. Tehát a referencialevelünk alakilag nem fog megfelelni, nincs idő másik beszerzésére. Szükséges-e a testvérvállalatot alvállalkozóként is megjelölni? Mi magunk is képesek vagyunk a teljesítésre, a testvérvállalatra csak a referencia miatt van szükség (náluk rendelkezésre áll olyan, ami a darabszámokat is tartalmazza). Esetleg induljunk egyedül, és a rendelkezésre álló, összeget tartalmazó referencialevélről nyilatkozzuk le, hogy az darabszámban meghaladja a megadott minimumot?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mielőtt a kérdésre válaszolunk, érdemes tisztázni, vajon van-e szabadsága az ajánlatkérőnek abban, hogy saját maga döntse el, darabszámot és nem értéket kér a referencia előírása és igazolása során.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 10.

Eljárás hibás egységes európai közbeszerzési nyilatkozat benyújtása esetén

Kérdés: Az osztrák ajánlattevő olyan egységes európai közbeszerzési nyilatkozatot nyújtott be, amely véleményünk szerint hibás. Az E-Certist megnéztük, és úgy látjuk, létezik adatbázis egy-egy kizáró okra, de nem egyértelmű. Hiánypótoltattuk, de újra benyújtotta a korábbi nyilatkozatot. Mi a teendő? (Nem tudjuk biztosan igazolni a hibát, úgy látjuk, az E-Certis nem igazán felhasználóbarát.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Elsősorban a kizáró oki igazolások vonatkozásában nincsenek az ajánlatkérők könnyű helyzetben. A szabályozás az e-Certis rendszert alkalmasnak találja arra, hogy az adott tagállamban a közbeszerzésben alkalmazott igazolásokat rendszerezze, és kereshető módon segítse a piaci...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 10.

Hibás kiírás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tárgyalás során a következő korlátokat kell az ajánlatkérőnek figyelembe vennie:A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 10.

Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...keretében kérdezni, hiszen a későbbi jogvitát elkerülendő így felhívja az ajánlatkérő figyelmét a gazdasági szereplő az előírás hibájára, értelmezésének sokszínűségére. Amennyiben a gazdasági szereplő nem kíván kiegészítő tájékoztatás keretében kérdezni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 13.
1
…
19
20
21
…
58