562 talált cikk a hiba kifejezésre

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatában elfelejtette pontosan meghatározni a termék típusát, de lenyilatkozta, hogy vállalja az ajánlatkérő által előírt paraméterek teljesítését. Van-e lehetőség önkéntes hiánypótlás keretében benyújtani a hiányzó adatot? (Már volt egy hiánypótlási kör, de abban ez nem szerepelt, ugyanakkor a dokumentáció szerint meg kellett volna adni a hiányzó adatot.)

Kérdés: Az ajánlati ár kitöltésénél gépelési hiba történt: 14 981 0000 lett megadva, tehát egy 0-val több jelent meg, de az ár a számérték tagoltságából egyértelműen kitűnik. A helyes ár: 14 981 000 Ft. A bontási jegyzőkönyvben 149 810 000 Ft került rögzítésre. Az ár egy darab gép ára, a megadott részfeladat csak ezt az egy gépet tartalmazta. Máshol az ár nem szerepel, csak a felolvasólapon. Kérem véleményüket, hogyan lehet korrigálni, mit tehet az ajánlatkérő és az ajánlattevő?

Kérdés: Ajánlatkérőként kitöltöm az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, de nem tudom kitölteni a TED-számot, hiszen még nem adtam fel a hirdetményt. Ezt a problémát hogyan kezelem?

Kérdés: Kérdésünk az EEKD II. e) pontjának részleges kitöltésével kapcsolatos. Megalapozza-e az ajánlat érvénytelenítését az igen/nem kitöltésének következők szerinti hiánya? A kitöltés során a sorok elcsúsztak, az e) pont mellett nem jelent meg az igen/nem sor, de a megfelelő hatóság és elérhetőség, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az e-mail elérhetőség megfelelően lett kitöltve. Az ajánlatkérő a hiánypótlásban kérte a fenti pont helyes kitöltését, de sajnos a jelzett ok miatt az nemi gen lett kitöltve. Azonban a III. rész B pontjában az adó- és járulékfizetésre vonatkozóan helyesen válaszoltunk, tehát az ajánlatkérő meggyőző választ kapott: azaz látható, hogy nincsen járulék- és adótartozásunk, a köztartozásmentes adózók adatbázisában szerepelünk, melynek elérhetőségét szintén megadtuk a II. e) pontjában. Nem kellett volna az ajánlatkérőnek tisztázó kérdés feltevésével lehetőséget adni az EEKD II. e) pontjának pontosítására? Cégünk az eljárásban a legjobb ajánlatot adta, és a kérdésünkben szereplő, álláspontunk szerint formai hibának minősíthető ok miatt érvénytelenítettek minket. Előzetes vitarendezésre még van lehetőségünk, érdemes azt benyújtanunk?

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja esetén hogyan biztosítható a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett adatbázisban lévő adatok vizsgálatával az, hogy egyes ajánlatkérők ne döntsenek eltérő módon adott ajánlattevő kizáró ok alá tartozásáról? A hatóság ugyanis az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy a szerződésszegés súlyosnak minősül-e. Amennyiben az ajánlattevő már fent van ebben az adatbázisban, miért nem mondható ki egyértelműen a súlyos szerződésszegés ténye?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ellenőrzést végző szerv sért Kbt.-t? Ajánlatkérőként a központi ellenőrzés alá tartozunk. Nem először követelik olyan tételek javítását, melyek nem szerepelnek az eljárási dokumentumokban, tehát eleve vitaalapot képez. Most az ellenőrző ügyvédi iroda kiküldte egy másik ajánlatkérőnek az anyagot, vélhetően összekeverték. Mi ilyenkor a teendő? Ez nem meríti ki az összeférhetetlenségi szabályt a Kbt. szerint, vagy nem sérti a verseny tisztaságát?

Kérdés: A hatályos Kbt. szerint melyik gazdasági szereplő minősül alvállalkozónak, és melyik kapacitást nyújtó/erőforrást biztosító szervezetnek?

Kérdés: A 2011. évi Kbt. alapján kötött szerződés teljesítése során szakember cseréje vált szükségessé. Az új szakembernek (szakemberrel együtt a vállalkozónak) melyik időponttól kell megfelelnie a kiírás szerinti alkalmassági követelményeknek: már az ajánlat beadásakor visszamenőlegesen, vagy – célszerűen – elegendő a csere időpontjától? A két időpont például a tapasztalat éveinek száma szempontjából lényeges különbséget jelent a megfelelést illetően. Kérdésünk továbbá, hogy a válaszuk szerinti álláspont általánosan elfogadott-e, hivatkozhat-e rá vállalkozó a kérelmében?

Kérdés: Szakember-értékelés esetén – a Kbt. 71. §-ának (9) bekezdése alapján – a felolvasólapon szerepeltetni kell a szakember gyakorlati idején túl a szakmai tapasztalat leírását is?