Találati lista:
31. cikk / 371 Értékelés folyamatának közzététele
Kérdés: A hirdetményből nem derül ki, hogy az ajánlatkérő később, az értékelés során a legkedvezőbbet értékeli csak, vagy a másodikat is? A felhívásból nem derült ki, a kiegészítő tájékoztatásra adott válasz pedig hivatkozik a hirdetményre. Követett-e el ezzel jogsértést az ajánlatkérő?
32. cikk / 371 Iratbetekintés indokolása
Kérdés: Kell-e indokolni, mire hivatkozva kérjük a betekintést, vagy elég az, hogy mely részekbe kérjük? Ha az indokolás szükséges feltétlenül, elegendő-e, ha az ajánlattevő jogsértésére felhívom a figyelmet, és nem az ajánlatkérőt vádolom? Gondolok itt arra, hogy nem megfelelő terméket ajánlott meg.
33. cikk / 371 Szerződés-ellenőrzési jogkör
Kérdés: Több döntőbizottsági határozatban olvastuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke indított jogorvoslatot az ajánlatkérő ellen, mert jogszerűtlennek ítélte a felek által aláírt szerződésmódosítást. Meddig teheti ezt meg a Hatóság elnöke?
34. cikk / 371 Mellőzés esetén bírság
Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
35. cikk / 371 Jogorvoslati határidő
Kérdés: Egy építésre irányuló közbeszerzési eljárásban ajánlatot tettünk, és a második helyen állunk. Véleményünk szerint az első helyezett ajánlati ára nagyon alacsony. Az ajánlatkérő nem kért árindokolást az első helyezettől, hanem bekérte tőle a referencialeveleket. Jogorvoslattal szeretnénk élni. Honnan számít a jogorvoslati határidő? Az igazolások bekérésétől?
36. cikk / 371 Szakember sajátos beszerzési módszerek esetén
Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk olyan keretmegállapodás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárást kiírni, ahol a szakmai tapasztalatot jelölnénk meg alkalmassági feltételként, és pontoznánk is a többlettapasztalatot. Ez lehetséges keretmegállapodás esetén?
37. cikk / 371 Tudomásszerzés időpontja
Kérdés: Uniós nyílt eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő az eljárást eredményesnek hirdette, mi a 2. helyezett lettünk. Az összegezés alapján kértük az ajánlatkérőtől, hogy a nyertes ajánlattevőtől kérjen be árindoklást, mert megítélésünk szerint az ajánlata aránytalanul alacsony árat tartalmazott. Az ajánlatkérő ezt bekérte, mi betekintettünk az indokolásba. Ezt követően tájékoztatást kértünk az ajánlatkérőtől, amire érdemben azt válaszolta, hogy a nyertes árindoklását elfogadta, és az összegezésen nem változtatott. Ilyen esetben a jogorvoslati határidőt honnan kell számítani, azaz mi számít a „tudomásszerzés” időpontjának, ha szerintünk az ajánlatot érvénytelennek kellett volna nyilvánítani?
38. cikk / 371 Hiánypótlási felhívás tartalma
Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő hiánypótlást küldött ki az egyik ártáblázattal kapcsolatban. A hiánypótlási felszólításban olyan követelményeket ír elő, amiről eddig nem volt tudomásunk. Mit tudunk tenni ebben a helyzetben?
39. cikk / 371 Egybeszámítás
Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttünk év elején 200 tonna speciális anyagra nettó 7800 ezer Ft értékben, amelynek szállítása meg is történt határidőre. Számításaink szerint az anyag októberben elfogy, így újabb beszerzésre van szükség még ebben az évben. Terveink szerint újabb 200 tonnát szereznénk be. Közbeszerzési szakértőnk szerint miután közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, és a két beszerzési tétel értékét egybeszámítottan kell figyelembe venni (együttesen nettó 15 600 ezer Ft-ot tesznek ki), közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk. Ez valóban így van? Akkor is, ha a korábbi szerződés már teljesült?
40. cikk / 371 Ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Ajánlattételi dokumentációban szerepel az alábbi kitétel:
„Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ÁR-hoz maximálisan 120% ajánlható meg. Amennyiben az ajánlattevő a meghatározott maximum 120%-nál magasabb %-ot ajánl meg, abban az esetben az ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.” Ezenkívül az Ajánlattételi dokumentációban az AK rögzíti:
„Az ajánlatkérő fenntartja annak a lehetőségét, hogy az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.”
A bontási jegyzőkönyv szerint születtek azonban 120%-nál magasabb ajánlatok, sokaknál. Az ajánlatkérőnek ki kell(ene)-e zárnia ezeket az ajánlattevőket ebben a fázisban, vagy csak abban az esetben, ha a végső ajánlat adásakor tesznek 120%-nál magasabb ajánlatot?
„Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ÁR-hoz maximálisan 120% ajánlható meg. Amennyiben az ajánlattevő a meghatározott maximum 120%-nál magasabb %-ot ajánl meg, abban az esetben az ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.” Ezenkívül az Ajánlattételi dokumentációban az AK rögzíti:
„Az ajánlatkérő fenntartja annak a lehetőségét, hogy az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.”
A bontási jegyzőkönyv szerint születtek azonban 120%-nál magasabb ajánlatok, sokaknál. Az ajánlatkérőnek ki kell(ene)-e zárnia ezeket az ajánlattevőket ebben a fázisban, vagy csak abban az esetben, ha a végső ajánlat adásakor tesznek 120%-nál magasabb ajánlatot?
