1645 talált cikk a jogszabály kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 261. § (1) bekezdése szerint a különös egyszerű eljárásban alkalmazni kell – többek között – a 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a 25 millió forintot, építési beruházás esetén a 80 millió forintot el nem érő beszerzések esetén elég három ajánlattevőnek megküldeni a felhívást. A különös egyszerű eljárás értékhatárai árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 50 millió forint, építési beruházás esetén 100 millió forint. A különös egyszerű eljárásban a 251. § (2) bekezdésnek nincs értelme, vagy ez felülírja az értékhatárokról szóló útmutatót?

Kérdés: Egy kiírásban olvastuk a következő megfogalmazást: "A tartalomjegyzék egyúttal az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke is, amelyben megjelölt csatolandó dokumentumok a 4. § 9/A. pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek." Jogszerű ez?

Kérdés: Ha az ajánlatot nem a képviseletre cégjogilag jogosult, hanem meghatalmazott írja alá, az aláírásra adott meghatalmazást közjegyzői okiratba kell foglalni?

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?

Kérdés: Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia jogszabály szerint, hogy mi a célja a dokumentáció kiadásával? (Egyre több dokumentációt látunk, ami így kezdődik.)

Kérdés: Az új szabályok hogyan rendelkeznek arról, ha eltér egymástól az ajánlati dokumentáció és az ajánlati felhívás szövege?

Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?

Kérdés: Egy önkormányzat, mint ajánlatkérő, egy eredményes közbeszerzési eljárás során, még 2006-ban szerződést kötött a nyertes ajánlattevővel. A vállalkozó több részszámlát nyújtott be, melyek közül az ajánlatkérő többet kifizetett, ám többet – az igazolás és a számla befogadása után – egy felülvizsgálatot követően vitatott, nem, vagy csak részben fizetett ki Ezt követően a vállalkozó, hivatkozva a Kbt.-re, inkasszót nyújtott be ajánlatkérő bankszámlájára, amit a bank teljesített. Miért tehette ezt meg az ajánlattevő?

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy bontáskor formailag és érdemben is értékelje az ajánlatot?