4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlatom, ha az ajánlatkérő részletes információk megadását írja elő, amit ajánlattevőként kitöltök? És mi a helyzet akkor, ha emellett a tételes igazolásokat is csatolom?

Kérdés: Érdemes-e, illetve mikor érdemes alkalmazni a Kbt. 69. § (7) bekezdés szerinti igazoláskérést?

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?

Kérdés: Ez idáig az egységes joggyakorlat szerint az ellenszolgáltatás mértékét vagy azzal arányosan a közbeszerzés mennyiségét kellett, illetve lehetett az ajánlatkérőnek előírnia referencia alkalmassági követelményként, és ahhoz igazodóan az igazolási módot. Most kvázi alternatív igazolási módot kell lehetővé tenni az ellenszolgáltatás mellett, a mennyiséggel. Ebben az esetben az ajánlattevő fogja eldönteni, hogy melyik neki a szimpatikusabb mód?

Kérdés: A Kbt. 2017. január 1. napjától hatályos 69. § (4) bekezdésének utolsó mondatával kapcsolatosan kérdésem a következő: az ajánlatkérő hogyan járhat el jogszerűen abban az esetben, ha az ajánlattevő az előírt alkalmassági követelmények csak egy része vonatkozásában csatolta az igazolásokat az ajánlata részeként (például a referenciákat csatolta, a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatokat nem). Ilyen esetben a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást kizárólag a be nem nyújtott igazolások vonatkozásában kell alkalmazni, vagy az ajánlatkérő ezen eljárási cselekményt teljes egészében mellőzi, és hiánypótlási felhívást kér az ajánlat részeként be nem nyújtott igazolás vonatkozásában is?

Kérdés: Hogyan igazolja a kartellkizáró okot a külföldi ajánlattevő?

Kérdés: A Kbt. 138. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben, ha az ajánlattevő olyan szakembert szeretne utólag a szerződés teljesítése során bevonni, akit az alkalmassági követelményeknél, az alkalmasság igazolásánál az eljárás során nem vett figyelembe, erre vonatkozóan milyen dokumentálási kötelezettsége keletkezik az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Mit lehet tenni, abban az esetben, ha az ajánlattevő a bírálati szakaszban kapja meg a jogerős határozatot az öntisztázásról? Hiánypótoltatható? Ha beadhatja a határozatot, de az intézkedéseket csak az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés benyújtását követően tette meg, akkor is elfogadhatom?

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy a Kbt. 2017. január 1. napjától hatályos 65. § (9) bekezdésének utolsó mondata speciális szabályt tartalmaz az ugyanezen bekezdés első mondatában foglaltakhoz képest a referenciára vonatkozó követelmény igazolása kapcsán? Másképpen fogalmazva: a referencia alkalmassági követelményt igazoló szervezet vonatkozásában elegendő, ha e szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, így az ajánlatkérő a bírálat során nem köteles vizsgálni az ajánlatban csatolt szerződés/előszerződés alapján a teljesítésben való részvétel mértékét, pusztán a teljesítésben való részvétel tényét elegendő megállapítani?

Kérdés: Az ajánlatkérőnek meddig terjed a felelőssége abban, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolásában részt vevőt valóban bevonja-e a teljesítésbe? Például, ha előírta, hogy csökkent munkaképességű munkavállalókat kell foglalkoztatnia az ajánlattevőnek, akkor az ajánlatkérő előírhatja-e a szerződésben, hogy ezt a teljesítés során ellenőrizheti?