Minimum két ajánlattevő értelmezése

Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.
Részlet a válaszából: […] ...túl az első ajánlattétel minimális ajánlattevőszámán. Figyelemmel arra, hogy egyre szaporodnak az eljárást megindító felhívásokban a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjára utaló előírások, így várhatóan több esetben is félreértéshez fog vezetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Információ a tárgyalások befejezéséről

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a tárgyalások befejezésével kapcsolatos végleges információt csak az utolsó előtti ajánlattétel után adja meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalni egyes műszaki kérdéseket, így természetes, hogy a tárgyalások tervezett lefolytatásától eltérhet az ajánlatkérő. Mivel a Kbt. alábbi 88. § (9) bekezdése "előzetesen" kéri a tárgyalások befejezésével kapcsolatos információ megadását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Kettős hiánypótlás tilalma

Kérdés: A kettős hiánypótlás tilalmába ütközik-e, ha az ajánlattevő hiánypótlásban benyújt egy iratot, ami azonban épp érvényességét vesztette, mire a hiánypótlási határidő beállt?
Részlet a válaszából: […] ...utal, melynek eredményeként gyakorlatilag nem megfelelő irat kerül benyújtásra a hiánypótlás során. A kettős hiánypótlás tilalmához a Kbt. alábbi szabályai kapcsolódnak:"71. § (6) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Műemléki épületre vonatkozó referencia értelmezése

Kérdés: Hogyan értékelhetem azt a referenciát, melyet egy kínai ajánlattevő hoz műemléki épületen végzett munka vonatkozásában? Elképzelhető, hogy a hazai szabályok alapján mást tekintünk műemléki épületnek. Ebben az esetben a műszaki egyenértékűség szabályát hogyan tudom alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével, az építési beruházás során a nyertes ajánlattevő által elvégzendő építési tevékenységre – ide­értve a Kbt. 1. mellékletében meghatározott tevékenységeket is – vonatkozóan határozza meg. Az építmény jellegét tekintve hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...arra keressük a választ, hogy a közbeszerzési szakértelem biztosítására a továbbiakban általában milyen szabályok vonatkoznak.A Kbt. 27. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés nem változott a tekintetben, hogy valamennyi közbeszerzési eljárásban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemély mint kapacitást biztosító "szervezet"

Kérdés: Több eljárásban kötnek ki az ajánlatkérők alkalmassági minimumkövetelményként történő megfeleléshez/értékelési szemponthoz kapcsolódóan bizonyos szakemberek rendelkezésre állását/részvételét a projektben. Esetünkben a bevonandó szakember magánszemély, nem tud számlát kiállítani a teljesítéséről. Lehet-e magánszemély (nem gazdasági szereplő) kapacitásnyújtó, eddig helyesen jártunk-e el? Ha a szakember személyéhez alkalmassági minimumkövetelmény és értékelési szempont is kapcsolódik, ebben az esetben az ajánlat benyújtásakor hova szükséges felrögzíteni az EKR-ben a szakembert? Fel kell rögzíteni a Kbt. 66. § (6) bek. szerint ismert alvállalkozónak is? Mert tudomásunk szerint alvállalkozó csak gazdasági szereplő lehet. Mi a helyzet, ha a szakember személyéhez csak értékelési szempont kapcsolódik? Ekkor fel kell-e tüntetnünk magánszemély szakemberünket a Kbt. 66. § (6) bek. szerint ismert alvállalkozóként?
Részlet a válaszából: […] ...ezért is teszi lehetővé az EKR is, hogy természetes személyként jelöljék meg a kapacitást biztosító szervezet azonosítása során.A Kbt. alábbi 3. § 10. pont alapján a gazdasági szereplő természetes személy is lehet:"10. gazdasági szereplő: bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] ...megválaszolásához érdemes áttekinteni a korábbi szabályozást. Az alábbi 18. § 2023. II. 28-tól hatályon kívül van:"18. § A Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2023. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása új eredménytelenségi ok alkalmazásának lehetőségét határozta meg. Az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (1) bekezdés h) pontja alapján akkor is eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha az értékelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Alvállalkozók bevonása

Kérdés: Ajánlattevőként szeretnénk ajánlatot benyújtani egy önkormányzati tenderen. Az ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő, tervezett alvállalkozóinkat a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, kiket is vonunk be, mert ez a tárgyalásaink eredményétől függ. Elegendő lehet az érvényes ajánlattételhez, ha csak a 10% feletti alvállalkozóinkat jelöljük meg?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó törvényi előírások jelentősen enyhültek 2022-ben, és a korábbi szabályozással ellentétben a jelenleg hatályos Kbt. már nem tesz különbséget az alvállalkozók között a teljesítésben való részvételi arányuk alapján, másképpen fogalmazva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Kizáró ok a közbeszerzési eljárás alatt

Kérdés: Véleményük szerint ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, amely az ajánlattételi határidő lejártakor még nem állt, a lezáró döntés meghozatala időpontjában már nem áll kizáró okok hatálya alatt, de a hatósági nyilvántartásból az látszik, hogy a bírálat alatt valamennyi időtartamban fennállt a kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 69. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok (részvételi jelentkezések) megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A bírálati cselekménynek a részét képezi, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
39
40
41
…
464