A verseny torzítása

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha egy „háromajánlatos” eljárásban a későbbi nyertes ajánlattevő és egy másik ajánlattevő vezető tisztségviselői között közeli hozzátartozói kapcsolat áll fenn, és az eljárásban a másik ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, annak ellenére, hogy az ajánlati ára alacsonyabb? A harmadik ajánlatot érvénytelenítették. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összejátszottak a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányul?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben a kiindulópont a Kbt.-ben rögzített kizáró okok rendszere. A kizáró okok funkciója, hogy megakadályozzák az adott gazdasági szereplőt abban, hogy jogosulatlan piaci előnyt szerezhessen a versenytársakkal szemben a jogszabályokba ütköző magatartása révén. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Összeférhetetlenség tervező bevonása során

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségi szabályok 2022. október 11-ét követően jelentősen változtak. Az új összeférhetetlenségi szabályok részletesebbek, szigorúbbak, de egyúttal – néhány kivételtől eltekintve – megdönthető vélelmek is. Az összeférhetetlenségi szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Jogorvoslattal szeretnénk élni egy árubeszerzésre irányuló kiírás ellen, mert nem tudunk ajánlatot tenni az előírt túlzó műszaki követelmények miatt. Jól gondoljuk, hogy az ajánlatkérő köteles elhalasztani a beadási határidőt, amíg lezárul a jogorvoslat?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás felfüggesztésével kapcsolatos kérdés megválaszolásához elsőként azt szükséges rögzíteni, hogy a közbeszerzési eljárás nem egy klasszikus értelemben vett hatósági eljárás. Az ajánlatkérő által megindított közbeszerzési eljárásra nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Előzetes vitarendezési kérelem kötelező megválaszolása

Kérdés: Önkormányzatként árubeszerzésre folytatunk le uniós nyílt eljárást. Aránytalanul alacsony ár miatt árindokolást kértünk az egyik ajánlattevőtől. Az ajánlattevő határidőre benyújtotta az árindokolást, majd az árindokolás benyújtását következő nap előzetes vitarendezési kérelemben vitatta az árindokolás-kérés jogosságát. Ebben az esetben figyelmen kívül hagyható az előzetes vitarendezési kérelem amiatt, hogy végül is benyújtotta az árindokolást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapján a szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben maga a jogszabály az eltérést kifejezetten megengedi. Az előzetes vitarendezésre vonatkozó szabályokat a Kbt. 80. §-a tartalmazza.Az ajánlattevő jogosult előzetes vitarendezési kérelem benyújtására, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Kivételi kör nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben, a Kbt. 111. § c) pontban új kivételi körként szerepelnek a járulékos közbeszerzési szolgáltatások, de ez a szolgáltatás nem található a Kbt. 3. sz. mellékletében. Hogyan kell értelmezni ezt az új kivételi kört?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2025. január 1-jén hatályba lépő módosítása alapján a Kbt. 111. § c) pont szerinti kivételi kör egy újabb mondatrésszel bővült: „valamint a járulékos közbeszerzési szolgáltatásokra”.A jogszabály-módosításhoz fűződő miniszteri indokolás kiemeli, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Két évre szóló keretszerződést kívánunk kötni 20 tételből álló karbantartási szolgáltatásra. A szerződésben óradíjas elszámolás szerepel minden tételnél három kategóriában. A keretösszeget előre meghatároztuk. Ugyanakkor azt tervezzük, hogy arra az esetre, ha a keretösszeg kimerülése a 90%-os mértéket nem éri el a szerződési időszak lejártáig, a szerződést egy alkalommal legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítanánk. Ezt a kikötést bele kell írni a szerződéstervezetbe, vagy elegendő, ha az előkészítő iratok tartalmazzák azt?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint, az ajánlatkérő akkor jár el jogszerűen és észszerűen, ha a szerződés meghosszabbításának lehetőségét és tervezett feltételrendszerét a keretszerződés tervezetében szerepelteti. A közbeszerzésben kötött szerződések módosítása ugyanis számos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kapacitást biztosító szervezet szakembere

Kérdés: Ha kapacitást biztosító szervezet igazol szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt, a szakember munkaviszonyban kell álljon a kapacitást biztosító szervezettel, vagy állhat megbízási jogviszonyban is? Amennyiben megbízási jogviszonyban áll, a szakembernek magának kellene biztosítania a kapacitást, mint kapacitást biztosító személy?
Részlet a válaszából: […] A kapacitást biztosító szervezetnek saját jogon kell tudnia biztosítani a szakembert, számára nincs lehetőség „kiszervezni” a képességet, hanem saját munkavállalóval kell azt biztosítania. Az eljárás során ennek a munkavállalói viszonynak már fenn kell állnia, azaz nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban két ajánlattevő ugyanazt a szakembert nevezte meg a szakmai tapasztalattal összefüggő alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében. Ez jogszerű, vagy vizsgálni kell az összeférhetetlenséget?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében tartalmaz szabályokat arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vevők között milyen viszonyok minősülhetnek jogszerűtlennek. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Egyes értékelési szempontok árlejtése

Kérdés: Amennyiben nem értékarányos, vagy nem lineáris értékeléssel értékelt szempont (pl. pontozásos [igen/nem] módszer) is előírásra került az ajánlati ár mellett, akkor lehetséges-e csak az ajánlati ár tekintetében kiírni az árlejtést?
Részlet a válaszából: […] Az árlejtés alapszabályait a Kbt. rögzíti, melynek 108. §-a az alábbiak szerint lehetővé teszi az egyes értékelési szempontok árlejtését. Eszerint az árlejtésre kerülő értékelési szempontoknak mindenképpen számszerűsíthetőnek kell lenniük.„108. § (5) Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Iratbetekintés indokolása

Kérdés: Kell-e indokolni, mire hivatkozva kérjük a betekintést, vagy elég az, hogy mely részekbe kérjük? Ha az indokolás szükséges feltétlenül, elegendő-e, ha az ajánlattevő jogsértésére felhívom a figyelmet, és nem az ajánlatkérőt vádolom? Gondolok itt arra, hogy nem megfelelő terméket ajánlott meg.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alábbi 45. § (1) bekezdése szerint mindenképpen indokolni kell az iratbetekintés okát, hiszen az általános betekintésre nincs lehetőség, ugyanakkor egyes dokumentumok megtekintésének okát is egyértelműen rögzítenie kell az ajánlattevőnek.„45. § (1) Az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.
1
2
3
96