Jogosultságok kiosztásának rendje

Kérdés: Milyen jogosultságot adjunk elektronikus eljárásban akkor, ha négyen dolgozunk együtt a közbeszerzésekben, és emellett több külsős tanácsadót is foglalkoztatunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki pontosan, hogy ajánlatkérői vagy ajánlattevői oldalon merült-e fel a probléma, ezért az alábbiakban mindkét esetet bemutatjuk. A jogosultságok kiosztásával kapcsolatban a www.nekszt.hu/tamogatas menüponton található felhasználói kézikönyvet vettük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát – ha jól értelmezem – vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet az alábbiakban háromféle esetet különböztet meg, függően attól, hogy milyen informatikai jellegű probléma van az ajánlattal (részvételi jelentkezéssel):– amennyiben az EKR-ben az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Ajánlati ár megalapozottságának vizsgálata

Kérdés: Az ajánlati ár megalapozottságának vizsgálatánál milyen szempontokat vesz figyelembe az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során történő ármegalapozottság-vizsgálat szempontjaira utal. A Kbt. 72. §-a teljességében segít a vizsgálatban az ajánlatkérőnek. A jogszabályhely (1) bekezdése értelmében a lényeges ajánlati elemek tartalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Számítási hiba javítása

Kérdés: A 424/2017. Korm. rendeletben a számítási hiba javítása egészen másként került be a jogszabályba. Ebben az esetben mit kell alkalmazni akkor, ha a Kbt. másként rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzettek szerint valóban van különbség a számítási hiba javításának törvényben és kormányrendeletben foglalt szabályai között.A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ajánlatkérő számára a számítási hiba javítását, melyről köteles utólag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.
Kapcsolódó címke:

Régi aukciós szoftver használata kötelező elektronikus közbeszerzés esetén

Kérdés: Amikor az elektronikus közbeszerzés kötelező lesz, lehet-e majd a régi aukciós szoftverünket használni, amit egy ügyvédi irodával alkalmaztunk évekig, és működött?
Részlet a válaszából: […] A 2018. január 1-jén hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében elektronikus árlejtés csak az EKR-ben bonyolítható le.A Korm. rendelet 35. §-ának (3) bekezdése ugyanis előírja, hogy amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Ajánlat visszavonása, visszalépés hiánypótlási szakaszban

Kérdés: Egyetlen ajánlattevőként hiánypótlási szakaszban vagyunk, de már korábban kellett volna nyilatkoznunk, ha nem tartjuk fenn az ajánlatunkat. Felmerült bennünk, hogy esetleg nem tartjuk fenn az ajánlatunkat. Van erre még lehetőségünk? (Összegzést még nem kaptunk.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-ának (2) bekezdése értelmében a válasz elmaradásával valójában igen válasz született, mivel a főszabály szerint a válasz elmaradása ebben a fázisban valójában az ajánlati kötöttség automatikus meghosszabbodását eredményezi, függetlenül az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlat érvénytelensége hiánypótlás részbeni teljesítése esetén

Kérdés: Egy ajánlattevő ajánlata több hiányosságot is tartalmaz. Ezek közül némelyek olyan hiányosságok, amelyek megléte a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja szerint nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenségét, tekintettel arra, hogy azok a hiányosságok az ajánlatkérő által előírt formai követelményekkel függnek össze (például a folyamatos oldalszámozás hiánya). Az ajánlatkérő mindenre kiterjedő hiánypótlási felhívást bocsát ki az ajánlattevő felé, melyre válaszul az ajánlattevő csak azokat a hiányosságokat pótolja, melyek egyébként az ajánlat érvénytelenségét eredményeznék. A 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kivételi körbe eső hiányosságokat nem pótolja. Az ajánlattevő fenti eljárása következtében az ajánlat érvényesnek minősíthető-e, vagy – a Kbt. 71. § (10) bekezdésére is tekintettel – a nem teljes körű hiánypótlás okán érvénytelen? Figyelembe vehetők ilyenkor a részlegesen pótolt hiányosságok?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki abból, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a formai követelmények hiánya nem eredményez érvénytelenséget az alábbiak szerint:Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Hiánypótlás kapacitást nyújtó szervezet cseréje esetén

Kérdés: Hiánypótoltatható-e a kapacitást nyújtó szervezet, ha utóbb mégsem azt a szervezetet vonja be az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályok korlátozzák a cserét azzal, hogy csak kizáró ok meg nem felelése miatt van lehetőség a kapacitást nyújtó szervezet változtatására egy eljáráson belül. Ebben a formában a korábbi szabályokhoz képest kifejezetten szigorúbb a hiánypótlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása előtt javasolt a Kbt. 5. §-a szerint átgondolni, hogy milyen mértékű a támogatási intenzitás, és milyen forrásból valósul meg a projekt, azaz a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem. A kérdésből kiderül, hogy a támogatási intenzitás több mint 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Be nem jelentett alvállalkozó igényérvényesítésének kezelése

Kérdés: Egy építési beruházás kivitelezése során a nyertes ajánlattevő nem jelentett be alvállalkozót, és a benyújtott számlában sem jelezte, hogy annak van alvállalkozói tartalma. Ugyanakkor írásban megkeresett minket egy helyi kkv, és jelezte, hogy az érintett beruházásban alvállalkozó volt, és a nyertes ajánlattevő nem hajlandó a munkájának ellenértékét kifizetni. Alvállalkozói tevékenysége semmilyen dokumentumban (például építési napló) nem jelenik meg, csupán a nyertes ajánlattevő felé benyújtott számlájával tudja az alvállalkozó igazolni a közreműködését. Milyen lehetőség van ilyenkor az ajánlatkérő kezében? Hogyan járhatunk el?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő nem jelentette be az alvállalkozóját, akkor jogsértést követett el. A szerződés teljesítése során a Közbeszerzési Döntőbizottság több esetben súlyos jogsértésnek minősített hasonló hiányosságot, így 90 napig az érintett ajánlattevőket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
1
30
31
32
101