Korábban benyújtott igazolás ismételt bekérése

Kérdés: A korábbi eljárásunkban benyújtottunk egy nyilatkozatot, melynek értelmében a kért műszaki tartalom megfelel a követelményeknek. Most is ugyanerre írta ki az eljárást az ajánlatkérő, de most nem csatoltuk ezt a nyilatkozatot. Hivatkozhatunk-e arra, hogy ezt az ajánlatkérőnek már tudnia kellett, és ez csak egy adminisztratív akadály, amit nem is kérhet, hiszen a 69. § ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül, hogy a műszaki tartalomról már egy korábbi eljárásban nyilatkozott, és jelen eljárásban is hasonlóképpen azonos terméket ajánl. Az ajánlattevő feltételezése nem feltétlenül reális, hiszen az ajánlatkérőnek nem kell tudnia adott esetben, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Számítási hiba ajánlatkérő előírásától eltérő javítása

Kérdés: A számítási hiba javítása során az ajánlatkérő leírta a végeredményt, amire javítanunk kell, de ez a végeredmény semmilyen módon nem jön ki számításaink során. Mi magunk is elszámoltuk, de úgy tűnik, az ajánlatkérő is. Ilyenkor mi a teendő? Írjuk a hibás számot, aminek semmi értelme?
Részlet a válaszából: […] ...vétette, a jogszabály a továbbiakban ezt a felelősséget az ajánlatkérőre telepíti, aki egyedül számítja ki a megfelelő mértéket. Eleve olyan hibát javíthat csak, mely egyértelműen az ajánlattevő által vétett számítási hiba eredménye. A Kbt. 71. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Kiegészítő árindoklás-kérés lehetősége

Kérdés: Az ajánlattevő az árindoklás-kérésre benyújtott válaszában nem igazolta az ajánlatkérő által megjelölt valamennyi költséget (például: nem tüntette fel a bérköltségeket, nem adta meg a szakember óradíját). Ebben az esetben az ajánlatkérőnek van lehetősége arra, hogy kiegészítő árindokolás-kérés keretében ugyanezen tételek, költségek igazolására hívja fel az ajánlattevőt, vagy ez is már kvázi kétszeres hiánypótlásnak minősülne?
Részlet a válaszából: […] ...az árindokolás-kérés egyértelműen tartalmazta, hogy milyen költségelemeket kell megadni, nincs lehetőség újabb indokoláskérésben ugyanerre felhívni a figyelmet. Azaz valójában jó a példa, hiszen azonos tartalommal ugyanúgy nem lehet árindokolást kérni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] ...hogy inkább alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, mintsem előzetes piaci konzultációt alkalmazzon. A kormányrendelet alábbi két bekezdése választási lehetőséget biztosít az ajánlatkérők számára. Vélhetően azért alkalmazzák a szabályt, mert így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] ...akár nem. Az értékelés azonban szükséges az ajánlatkérő részéről. A kérdésből nem állapítható meg, de vagy direkt írt nulla értéket az ajánlattevő, vagy nem nulla értéket kívánt ajánlani. Ez utóbbit az ajánlatkérőnek tisztáznia kell, hiszen ha az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] ...végzettségű, a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberrel kell rendelkeznie. Ilyen elvárás megfogalmazásához az ajánlatkérőnek kétségkívül joga van, ám kizárólag a Kbt.-ben rögzített keretek között. Az alkalmassági követelmények meghatározását ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ajánlatban bemutatott szakemberek bevonása a szerződés teljesítésébe

Kérdés: Mit tehet az ajánlatkérő, ha az ajánlattevő utóbb mégsem vagy csupán kisebb mértékben vonja be a szerződés teljesítésébe azon szakemberek egyikét, akiket ajánlatában az alkalmasság igazolása körében bemutatott?
Részlet a válaszából: […] ...nem vesz vagy nem vett részt a szerződés teljesítésében, úgy észlelésének időpontjától függően meg kell tennie azokat a lépéseket, amelyek a jogszerű állapot helyreállításához, illetőleg végső soron a szerződésszegésen alapuló igény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Előzetes piaci konzultáció lefolytathatósága eljárási dokumentum hiányában

Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján úgy döntöttünk, hogy előzetes piaci konzultációt folytatunk le. Azonban az előzetes piaci konzultáció időpontjára nem készült még el az eljárási dokumentum, amit kifogásoltak az ajánlattevők annak ellenére, hogy pontosan annak tartalmáról kívánt az ajánlatkérő tájékozódni. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...köteles legalább a közbeszerzés tárgyát, a műszaki leírás tervezetét és a szerződéstervezetet vagy a főbb szerződéses feltételeket a konzultáció meghirdetésekor közzétenni.Ebben az esetben nincs arra lehetőség, hogy akár közepes készültségi fokban, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...jellegét, megfelelő gondosság mellett beállt olyan körülmény miatt történik, melyet az ajánlatkérő nem láthatott előre.Ez utóbbi két feltételrendszer komplex, részletes indokolást igényel, továbbá olyan feltételek fennállását, melyek egymástól függetlenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Szerződésmódosítási jogalapok korlátjának értelmezése

Kérdés: Igaz-e, hogy a szerződésmódosítási jogalapok százalékos korlátait össze kell adni, és maximum 50% lehet az emelkedés mértéke? Azaz például, ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésre felhasználom a 15%-ot, a 141. § (4) bekezdése b) pontja alapján felhasználok 10%-ot, akkor a 141. § (4) bekezdés c) pontjára már csak 25% marad?
Részlet a válaszából: […] ...árnövekedés [141. § (4) bekezdés c) pont] is. Hasonlóképpen nem többszörözhető egy adott jogalap, amennyiben a maximummértéket az ajánlatkérő már kimerítette.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
1
32
33
34
357