Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Helyesen értelmezem, hogy az ajánlatkérő a bírálat során az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot köteles elfogadni, ez tekinthető az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a Kbt. 82. §-ának (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésének? Ezenkívül az ajánlatkérő köteles minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni? Mit kell a "minden egyéb tekintetben" alatt érteni, a közhiteles nyilvántartások ellenőrzését?
Részlet a válaszából: […] Igen, valóban, a bírálat első szakaszában az egységes európai közbeszerzési dokumentum ellenőrzése történik − többek között. Ezen túl a kérdező a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdésére utal, mely ajánlat megfelelőségének ellenőrzését illeti.A Kbt. 69. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja szerinti nyilatkozat tartalma nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpont tekintetében kell-e külön nyilatkoznia az ajánlattevőnek, vagy elegendő, ha arról nyilatkozik, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez az eljárásban előírt kizáró okok – Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdés – hatálya alá eső alvállalkozót, valamint adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetet?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel érintett kizáró ok az alábbiak szerint szól.Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:    

Hiánypótlás alkalmasságot igazoló dokumentumok hiányos csatolása miatt

Kérdés: Helyesen rendeli-e el az ajánlatkérő a hiánypótlást abban az esetben, ha az igazolásra felkért ajánlattevő csatolja az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak? Hiszen ha hiánypótlást rendel el, nem tud eleget tenni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében rögzített kötelezettségének. Jól látjuk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése valóban nem tér ki a hiánypótlásra, ezért kifejezetten a hiánypótlási szabályokat érdemes együtt értelmezni a bírálatra vonatkozó szabályokkal.A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint az eljárás eredményéről szóló döntés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban

Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlat alapján történik a kapacitást biztosító szervezet kizáró okok hatálya alá tartozásának vizsgálata a bírálat első szakaszában. Ekkor vizsgálja meg az ajánlatkérő azt, hogy az egységes európai közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rávilágít két Kbt.-rendelkezés ellentmondására, de ennek feloldása véleményünk szerint nem lehet a kapacitást biztosító szervezet bevonásának kizárása.A megkövetelt referenciával kapcsolatban a Kbt. 65. § (5) bekezdésének előírását szükséges alkalmazni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Felmondás, elállás a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 143. §-ában meghatározott esetek a közbeszerzési szerződés megszüntetésére vonatkozó sajátos, a szerződés közbeszerzési jellegéből következő lehetőségek, illetve adott esetben kötelezettségek. A Kbt. nyitva hagyja azt a kérdést, hogy rendes, azaz felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] A teljes árbevétel a Kbt.-ben két helyen szerepel, a törvény 12. §-ában és a 65. §-ban:A közbeszerzési törvény 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának rendje

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése – a jogszabály szövege – nem tartalmazza a ciklikusságot, azonban a jogszabály szellemével és az általános bírálati kötelezettséggel ellentétes, hogy két eredménytelen igazolási kísérlet után befejezzem az eljárást. Ebben az esetben a két rendelkezést szó szerint kell alkalmazni, vagy az általános elvekre hivatkozással a második eredménytelen próbálkozás után – újraértékelést követően – harmadszor is van lehetőség igazolásbekérésre úgy is, hogy ez nem szerepel a jogszabály szövegében?
Részlet a válaszából: […] A bírálatra vonatkozó, a közbeszerzési törvény alábbiakban ismertetendő 69. §-ának (4) és (5) bekezdése valóban azt írja elő, hogy főszabályként a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt kell felhívni a kizáró okok és alkalmassági követelmények, egyéb kritériumok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a közbeszerzési törvény 69. §-ának (4) bekezdése esetében, mikor az ajánlatkérő az első ajánlattevőt kéri fel kizáró okokra, alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolásai benyújtására, valóban ki van zárva a második legjobb ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-a az alábbiakban ismertetendő rendelkezésében az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintájának rendelkezésre bocsátásáról szól, ami egyben azt is jelenti, hogy elvi értelemben az ajánlatkérő üres dokumentumot is bocsáthat az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
1
36
37
38
94