Találati lista:
361. cikk / 937 Kbt. bírálatra vonatkozó szabályai a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében a bírálat során az ajánlatkérő köteles szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Ha a bírálat során valamennyi ajánlattevőt felhívhatok az ajánlatában előforduló hiányosságok pótlására, akkor mi célt szolgál a Kbt. 69. § (4) bekezdésében rögzített előírás?
362. cikk / 937 Nem nevesített alvállalkozó cseréje
Kérdés: A szerződés teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozó nem volt nevesítve az ajánlatban, és közreműködése mértéke 10 százalék alatti volt. Le szeretnénk cserélni, pontosabban bevonni egy másik alvállalkozót is. Ehhez elegendő, ha nyilatkoztatjuk az akkor hatályos törvény szerint a kizáró okokról a bevonni kívánt alvállalkozót? Vagy be is kell jelenteni az ajánlatkérőnek a változást?
363. cikk / 937 Kizáró okok ellenőrzése
Kérdés: Helyesen értelmezem, hogy az ajánlatkérő a bírálat során az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot köteles elfogadni, ez tekinthető az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a Kbt. 82. §-ának (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésének? Ezenkívül az ajánlatkérő köteles minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni? Mit kell a "minden egyéb tekintetben" alatt érteni, a közhiteles nyilvántartások ellenőrzését?
364. cikk / 937 Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja szerinti nyilatkozat tartalma nemzeti rezsimben
Kérdés: Nemzeti eljárásrendben a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpont tekintetében kell-e külön nyilatkoznia az ajánlattevőnek, vagy elegendő, ha arról nyilatkozik, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez az eljárásban előírt kizáró okok – Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdés – hatálya alá eső alvállalkozót, valamint adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetet?
365. cikk / 937 Hiánypótlás alkalmasságot igazoló dokumentumok hiányos csatolása miatt
Kérdés: Helyesen rendeli-e el az ajánlatkérő a hiánypótlást abban az esetben, ha az igazolásra felkért ajánlattevő csatolja az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak? Hiszen ha hiánypótlást rendel el, nem tud eleget tenni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében rögzített kötelezettségének. Jól látjuk?
366. cikk / 937 Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban
Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
367. cikk / 937 Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága
Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
368. cikk / 937 Felmondás, elállás a Kbt.-ben
Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
369. cikk / 937 Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben
Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
370. cikk / 937 Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának rendje
Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése – a jogszabály szövege – nem tartalmazza a ciklikusságot, azonban a jogszabály szellemével és az általános bírálati kötelezettséggel ellentétes, hogy két eredménytelen igazolási kísérlet után befejezzem az eljárást. Ebben az esetben a két rendelkezést szó szerint kell alkalmazni, vagy az általános elvekre hivatkozással a második eredménytelen próbálkozás után – újraértékelést követően – harmadszor is van lehetőség igazolásbekérésre úgy is, hogy ez nem szerepel a jogszabály szövegében?
