Kapcsolattartás közös ajánlattétel (konzorcium) esetén

Kérdés: Jogszerű az ajánlatkérő eljárása, ha konzorcium esetén a kapcsolatot kizárólag a konzorcium vezetőjével tartja és a többi taggal nem? Mi az eljárás, ha emiatt bizonyos információk nem jutnak el hozzánk, és ezért például kizárnak az eljárásból, vagy érvénytelen lesz az ajánlatunk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattétel során a közös ajánlattevők deklarálják, hogy mely tagjukat tekintik a konzorcium vezetőjének, ezt többek között abban a konzorciumi megállapodásban is rögzítik, melyet az ajánlatban benyújtottak. Ebben a megállapodásban szükséges rögzíteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozók nevesítése, igénybevétele

Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a 10 százalék alatti alvállalkozót nem kell nevesíteni, csak megjelölni azt a munkarészt, melynek teljesítésében részt vesz. Nem áll ellentétben ezzel a szerződésnek az a rendelkezése, miszerint az ajánlattevő (vállalkozó) köteles az ajánlatkérőt (megrendelőt) előzetesen tájékoztatni a munkák azon részéről, amelyek tekintetében alvállalkozói szerző­dés(eke)t kíván kötni? Továbbá, hogy csak a megrendelő által jóváhagyott, megrendelőnek bemutatott alvállalkozók vehetők igénybe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem írja elő a fentieknek megfelelően az alvállalkozó jóváhagyását, de előírja az alvállalkozó-csere esetében történő jóváhagyást az alábbiak szerint:– a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:      

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai dokumentumot a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) 59. cikke szabályozza, mely a magyar közbeszerzési szabályozásnak is része lesz a közeljövőben.A hivatkozott 59. cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Kötbérigény peren kívüli érvényesítésének kihatása későbbi közbeszerzési eljárásokra

Kérdés: Késedelmesen teljesítettünk egy közbeszerzési eljárásban, ezért az ajánlatkérő kötbérigényt érvényesített velünk szemben. Az igényt elismertük, a kötbért megfizettük, peres eljárás nem indult. Kihat ez a későbbiekben – akár kizáró ok formájában – a közbeszerzési eljárásokban való részvételünkre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-a a választható kizáró okok körében rendelkezik arról, hogy a korábban kötött közbeszerzési szerződésben vállalt szerződéses kötelezettségek súlyos megsértése kizáró oknak minősül abban az esetben, ha a szerződésszegést két éven belül kelt jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Igazolási kötelezettség a köztartozásmentes adatbázisban szereplés esetén

Kérdés: Szerepelünk a köztartozásmentes adózók adatbázisában. A kiírás hivatkozik az Art. 36/A. §-ára, melynek alapján a vállalkozó részére a havonta nettó módon kiszámított 200 000 forintot meghaladó kifizetésekre akkor nyílik lehetőség, ha vállalkozó bemutatja a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást. Ha az adatbázisban nyilvántartanak, akkor is kell ez az igazolás?
Részlet a válaszából: […] Nem kell. A köztartozások és igazolásuk tekintetében a 310/2011. kormányrendelet az irányadó. A kormányrendelet 2. §-ának d) pontja úgy rendelkezik, hogy a kizáró ok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a köztartozásmentes adózói adatbázisból. Amennyiben az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:      

Beszerzéshez kapcsolódó tevékenységi kör kérdése konzorcium esetében

Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] A konzorciumra, azaz a közös ajánlattevők ajánlattételére vonatkozó szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az előző, első bekezdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Tevékenységi kör felvételének időpontja

Kérdés: Mikortól kell szerepelnie tevékenységi körünkben a beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységnek? Láttunk már olyan esetet, hogy a nyertes ajánlattevőnek nem is volt olyan tevékenységi köre, amely a beszerzés tárgyát lefedte volna. Indulhatott annak hiányában is?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés tárgya szerinti, vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységi körnek az ajánlat benyújtásakor kell szerepelnie az ajánlattevő tevékenységi körében. A kizáró okokra vonatkozó 56. §-beli rendelkezések szerint ugyanis az az ajánlattevő esik kizáró okok hatálya alá,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során feltételezzük, hogy az ajánlatkérő nem írta elő, hogy az ár nem növekedhet a tárgyalás során, valamint az árváltozást sem zárta ki (Kbt. 98. §). Amennyiben tehát az ajánlatkérő nem megfelelően árazott be egy-egy tételt, a tárgyalás épp erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tartalmának meghatározása

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat azzal kapcsolatosan, miszerint előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a közjegyző által hitelesített, a kizáró okok hatálya alatt nem állásra vonatkozó nyilatkozat kifejezetten tartalmazza az adott eljárás tárgyát, illetve hogy ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben fogadják el, ha keltezése későbbi, mint a részvételi/ajánlati felhívás feladásának dátuma?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő igénye, mely szerint a nyilatkozat keletkezésének időpontja a felhívás közzététele utáni időszakra vonatkozzon, helytálló. Az ajánlatkérőnek az ajánlattevő azon nyilatkozatára van szüksége, mely alapján megállapíthatja, hogy az adott eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Uniós államban székhellyel rendelkező ajánlattevő kizáró okokkal kapcsolatos igazolási kötelezettsége

Kérdés: Uniós tagállamban van a székhelyünk, egy Magyarországon meghirdetett tenderen szeretnénk indulni. A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlatkérő – a Kbt. 56. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró okok kivételével – a kizáró okok fenn nem állásának igazolására elfogadja a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében szereplés tényét. Mi ezt a tényt igazolhatjuk? Ha igen, akkor milyen okirattal? Vagy tételesen be kell mutatnunk, hogy nem állunk kizáró ok hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] A minősített ajánlattevők jegyzékét Magyarországon a Közbeszerzési Hatóság vezeti. Amennyiben az ajánlattevő szerepel ebben a nyilvántartásban, akkor a Közbeszerzési Hatóságtól (KH) kért okirattal igazolhatja ezt a tényt. Ez esetben az okirat lesz az igazolás eszköze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
42
43
44
…
94