Teljesítési biztosíték alvállalkozóval szemben

Kérdés: Építési vállalkozóként fővállalkozó vagyok, és az ajánlatkérő felhívta a figyelmemet arra, hogy milyen mértékben alkalmazhatok alvállalkozót. Erről tudomásom volt, azonban kivételesen olyan figyelmeztetést is tartalmaz a dokumentáció, hogy akármilyen mértékű teljesítési biztosítékot nem írhatok elő. Ezek szerint nem kötbérezhetem meg az alvállalkozómat úgy, ahogyan eddig tettem?
Részlet a válaszából: […] A biztosíték mértékére vonatkozó előírás alapvetően a Kbt. 134. §-ának a szabályaira épül. Eredetileg tehát a teljesítési és jólteljesítési biztosíték mértékének alábbi korlátozása 5 százalékra az ajánlatkérő és az ajánlattevő vonatkozásában került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Előzetes piaci konzultáció szabályszerűsége

Kérdés: Milyen előzetes piaci konzultáció az, amit az ajánlatkérő konzultációnak hív, jegyzőkönyv nem készül, és mindegyik versenytársunk jelen van?
Részlet a válaszából: […] A piaci konzultációra vonatkozó szabályok viszonylag rövidek és általánosak a Kbt.-ben. Az előzetes piaci konzultáció egyértelműen a közbeszerzés előkészítésének a része, melyet az ajánlatkérő piaci résztvevőkkel folytathat azok tájékoztatása érdekében.A Kbt. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
Kapcsolódó címke:

Önkéntes hiánypótlás lehetősége

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatában elfelejtette pontosan meghatározni a termék típusát, de lenyilatkozta, hogy vállalja az ajánlatkérő által előírt paraméterek teljesítését. Van-e lehetőség önkéntes hiánypótlás keretében benyújtani a hiányzó adatot? (Már volt egy hiánypótlási kör, de abban ez nem szerepelt, ugyanakkor a dokumentáció szerint meg kellett volna adni a hiányzó adatot.)
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályok értelmében a hiánypótlás csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy jogszabályok előírásainak, mely elvi értelemben akár lehetővé is teheti a terméktípus később megadását – Kbt. 71. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:      

Dokumentum üzleti titokká nyilváníthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció során egy olyan dokumentumot kaptunk, melyet az ajánlatkérő üzleti titoknak tekint. Ezt megteheti? (Ebben az esetben együtt tárgyalt az ajánlatkérő a piaci szereplőkkel.)
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció célja az eljárás előkészítése és a potenciális gazdasági szereplők tájékoztatása. Mivel az esélyegyenlőségnek kiemelten érvényesülnie kell, az ajánlatkérőnek nincs lehetősége üzleti titkainak meghatározására és azoknak az egyes piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  

Előzetes piaci konzultáción elhangzottak elfogadása

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció során köteles-e elfogadni a gazdasági szereplő a konzultáción elhangzottakat? Megteheti-e, hogy nem írja alá a jegyzőkönyvet, vagy ellenvéleményt csatol?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció célja az általános tájékoztatás, előkészítés, melynek során az ajánlatkérő egyben megismeri az ajánlattevők véleményét. Az emlékeztető aláírása nem követelmény, ahhoz különvélemény csatolására, kifogás támasztására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Nyilatkozatok formai követelményei uniós rezsimben

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban elfogadható-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint bekért, kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített ajánlattevői nyilatkozat, ha nem eredeti, hanem másolati példányban került benyújtásra? Vagy szükséges ismételten eredeti formában bekérni azt?
Részlet a válaszából: […] A fenti kérdés kétféleképpen is értelmezhető. Egyrészt, ha már az ajánlattétel során eredeti formában az ajánlattevő benyújtotta az érintett nyilatkozatot közjegyző által hitelesítve, és azt másolati formában nyújtja be, miután nyertesnek nyilvánították, másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:      

Alvállalkozó EEKD-benyújtási kötelezettsége

Kérdés: Ha az alvállalkozót megjelölöm, nevesítem is, akkor az alvállalkozó köteles-e EEKD-t benyújtani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (1) és (3) bekezdései értelmében az ajánlattevő vagy a részvételi jelentkező, valamint a kapacitást biztosító szervezet köteles egységes európai közbeszerzési dokumentumot benyújtani. Utóbbinak azonban nem az egész dokumentumot kell kitöltenie.A Kbt. 67....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:      

További bejelentkezés lehetősége a dinamikus beszerzési rendszerbe

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben lehet-e olyan megoldást találni, mint a közszolgáltatók előminősítési rendszerében, azaz később is jelentkezhetnek új szereplők, akik bejutnak a rendszerbe, és utána közülük versenyeztet az ajánlatkérő? (Ezzel a megoldással tehát nem a keretmegállapodásos eljárás korlátai között kellene a kartellveszélyre figyelnie az ajánlatkérőnek.)
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer legfontosabb előnye pontosan a kérdésben foglalt nyitottsága. A csak elektronikus folyamatként működtetett rendszer teljes időtartama alatt csatlakozhat az a gazdasági szereplő, amely megfelel az alkalmassági követelményeknek. Mindezt úgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentum szerkezetének megváltoztathatósága keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő katalógust kért be, de a katalógus felépítése változik, és keretmegállapodásos eljárásban vagyunk, akkor van-e lehetőség a katalógus felépítésén változtatni az esetben, amikor az ajánlatkérő újraversenyeztet?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus katalógusokra vonatkozó alábbi szabályok egyrészt utalnak arra, hogy az elektronikus katalógusban történő benyújtás tényét az eljárást megindító felhívásban kell közölnie az ajánlatkérőnek – Kbt. 109. §-ának (1) bekezdése. A katalógus formátumával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:        

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban a vonatkozó jogorvoslati határozatból közlünk részleteket, és foglaljuk össze a kérdés szempontjából releváns részeket.Az érintett ügyben az organizációs terv részletezettségénél az ajánlatkérő többek között az alábbiakat értékelte: "A fentieken túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
37
38
39
…
49