Bíróság bírságkiszabási jogosultsága a Kbt. alapján

Kérdés: Kiszabhat-e bírságot a bíróság a Kbt. alapján, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult arra?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének felülvizsgálata során a Kbt. 172. § (1) bekezdése szerint a bíróság a bírság összegét is megváltoztathatja, továbbá jogsértés mellett bírságot is szabhat ki.A fentiekben hivatkozott rendelkezés alapján a bíróság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. §-a egyértelműen rögzíti, hogy milyen okból kerülhet sor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítására, és hogy az ajánlatkérőnek ebben az esetben hogyan kell eljárnia, milyen magatartást kell tanúsítania. A 141. § (7) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása szempontjából elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a megkövetelt létszám ténylegesen alátámasztja-e a szerződés teljesítésének jobb megvalósítását. A Kbt. 65. § (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül sokrétű. Először is le kell szögezni, hogy nem változott a jogalkalmazó szervek azon gyakorlata, miszerint a közös ajánlattevők alkotta konzorcium a jogorvoslati eljárásban ügyfélképességgel nem rendelkezik. Ennek hátterében továbbra is az az uralkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Alvállalkozói minőség járulékos szolgáltatás nyújtása esetén

Kérdés: Alvállalkozónak minősül-e az az építőanyag-eladó, aki nem csupán értékesít a nyertes ajánlattevő számára, hanem járulékos szolgáltatásként ki is szállítja az eladott anyagot az építési beruházás helyszínére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alvállalkozó fogalma – különösen a jogszabály által megállapított kivételi körre tekintettel – speciális, nem teljesen azonos a Ptk. szerinti definícióval, és azzal sem, amit a köznyelvben általában alvállalkozón értünk. A közbeszerzési törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez

Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 9. § (3) bekezdésére utal, amely az EKR-hozzáférés hiányában teszi szükségessé az iratok megküldését az ellenőrzésre jogosult szervezetnek.A rendelet 9. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügy hivatalból történő kezdeményezésen alapult, ahol a jogorvoslati fórum egy szerződésben megjelölt a Kbt. 141. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteket, és azt állapította meg, hogy "az ajánlatkérő és a kérelmezett magatartása a Kbt. 141....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Aránytalanul alacsony ár megállapítása miatti felelősség

Kérdés: Kinek a felelőssége az aránytalanul alacsony ár megállapítása, pontosabban kinek kell több információt szolgáltatnia, előrelátóbbnak lennie? Az ajánlatkérőnek, aki sokszor kérdez, vagy az ajánlattevőnek kell kitalálnia, mit akarnak tőle kérdezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően arra a helyzetre utal, amikor számos aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérést követően ajánlattevőként úgy érzi, már nincs olyan kérdés, amire ne adott volna választ. Az ajánlatkérő ugyanakkor legalább olyan nehéz helyzetben van, hiszen meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] Az alapvető kérdés valójában az, hogy egyáltalán a megajánlott termék típusát üzleti titokká lehet-e nyilvánítani. A kérdésben jelzett ügy valóban nagyon hasznos, érdemes áttekinteni az üzleti titok témája iránt érdeklődőknek. Az érintett döntésben a kérelmező (5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
1
5
6
7
45