Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem lehet ajánlattevő a gazdasági szereplő, és alkalmasság igazolásában sem vehet részt, ha a költségvetési csalás elkövetését megállapító jogerős ítéletet az elmúlt öt évben olyan személlyel szemben hozták, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Műszaki ellenőrre vonatkozó szakmai alkalmassági követelmény jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről olyan szakmai alkalmassági követelmény előírása, amely szerint a műszaki ellenőrnek európai uniós társfinanszírozásból megvalósult beruházáshoz kapcsolódó referenciával kell rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a szakemberekkel kapcsolatos alkalmassági követelményeket érinti, és olyan problémát vet el, amely az utóbbi években többször is a jogalkalmazók látókörébe került. Megválaszolásához először is célszerű áttekinteni az alkalmasság közbeszerzési jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett választható kizáró okok nem teljesen homogének. A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja esetében az információ egy része akár elektronikus adatbázisokból is elérhető, a b) pont szakmai kötelezettségszegését nem tudja az ajánlatkérő ellenőrizni, a c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Visszavont ajánlat érvénytelenné nyilvánítása

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (11) bekezdése valóban kitér az ajánlati kötöttségre az alábbiak szerint:A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Eltérés a DBR részvételi szakaszában meghatározott értékelési szemponttól

Kérdés: Amennyiben a DBR részvételi szakaszában a legjobb árérték (minőségi szempontokat megjelenítő) értékelési szempontot jelöl meg az ajánlatkérő, eltérhet-e ettől, és alkalmazhatja-e a legalacsonyabb árértékelési szempontot a második ajánlattételi szakaszban, amennyiben ezt kikötötte a részvételi felhívásban?
Részlet a válaszából: […] A DBR hazai szabályozására vonatkozó előírás alapján a szerint az értékelési szempont szerint köteles az ajánlatkérő az újraversenyeztetés során elbírálni az ajánlatokat, melyet a DBR-eljárást megindító felhívásában közzétett.A Kbt. 107. § (8) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is célszerű áttekinteni, hogy mi alapján merülhet fel egyáltalán az ajánlatkérő részekre bontási kötelezettsége, és mi állhat annak hátterében. A Kbt. 58. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
Részlet a válaszából: […] A kérdés komplexebb, mint amilyennek első látásra tűnik. Kiindulásképpen tisztázandó, hogy mit is jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma. Erre nézve a Kbt. 3. § 30. pontja nyújt eligazítást. E jogszabályhely szerint a műszaki egyenértékűség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Szerződéskötést megelőző indexálás

Kérdés: Lehet-e indexálni a szerződés megkötését megelőzően? (Így már az első számla magasabb lesz. Nagyon elhúzódott a bírálati szakasz, és szükség lenne rá.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésből ítélve maga a szerződés vélhetően hatályba is lépteti a szerződést, tehát a teljesítés is elkezdődik. Ezek szerint maga a szerződés nem került aláírásra, de az eredmény már feltehetően megszületett, hiszen a kérdés maga a bírálati szakasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Szerződéskötést megelőző módosítás ajánlati kötöttség beálltát követően

Kérdés: Ajánlati kötöttség beálltát követően bekövetkezhet-e olyan előre nem látható helyzet, ami miatt szerződést lehet módosítani szerződéskötés előtt?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy a szerződést azzal a tartalommal kell aláírni, melyben megegyeztek a felek.A Kbt. 131. § (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Fizetési határidő meghatározása értékelési szempontként

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő ezen eljárása első ránézésre aggályokat vethet fel, de a kérdés megválaszolásához alaposabb, a joggyakorlatra is kitekintő vizsgálat szükséges. Egyes nézetek szerint a fizetési határidőre vonatkozó értékelési szempontok nem tekinthetők ún. minőségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
1
36
37
38
269