Független akkreditált szaktanácsadói képzés engedélyeztetése

Kérdés: Kelet-magyarországi konferenciaszervezők vagyunk, szeretnénk a független akkreditált szaktanácsadói képzést engedélyeztetni. Van-e erre lehetőség jelenleg, és ha igen, milyen feltételekkel? A www.kozbeszerzes.hu-n nem érhető el erre vonatkozóan információ.
Részlet a válaszából: […] A független akkreditált szaktanácsadók képzéséről külön jogszabály jelent meg, mely a Közbeszerzési Hatóság honlapján a jogszabályok között valóban nem szerepel. Az alábbiakban ismertetjük a vonatkozó kormányrendelet legfontosabb tartalmai elemeit.A felelős akkreditált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Ajánlat érvénytelensége hiánypótlás részbeni teljesítése esetén

Kérdés: Egy ajánlattevő ajánlata több hiányosságot is tartalmaz. Ezek közül némelyek olyan hiányosságok, amelyek megléte a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja szerint nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenségét, tekintettel arra, hogy azok a hiányosságok az ajánlatkérő által előírt formai követelményekkel függnek össze (például a folyamatos oldalszámozás hiánya). Az ajánlatkérő mindenre kiterjedő hiánypótlási felhívást bocsát ki az ajánlattevő felé, melyre válaszul az ajánlattevő csak azokat a hiányosságokat pótolja, melyek egyébként az ajánlat érvénytelenségét eredményeznék. A 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kivételi körbe eső hiányosságokat nem pótolja. Az ajánlattevő fenti eljárása következtében az ajánlat érvényesnek minősíthető-e, vagy – a Kbt. 71. § (10) bekezdésére is tekintettel – a nem teljes körű hiánypótlás okán érvénytelen? Figyelembe vehetők ilyenkor a részlegesen pótolt hiányosságok?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki abból, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a formai követelmények hiánya nem eredményez érvénytelenséget az alábbiak szerint:Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Közbeszerzési terv alakisága

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy a közbeszerzési terv formátuma kötelező lesz, és azt közzé is kell tenni. Ezt azonban nem találom a törvényben, pontosabban a közzététel most is benne van. Milyen szabályt kell követni?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a Közbeszerzési Hatóság részére mindenképpen meg kell küldeni a közbeszerzési tervet, hiszen az nyilvános a Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése szerint.A hivatkozott jogszabályhely értelmében a törvény 5. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címke:

Közös ajánlattétel nemzeti rezsimben, összefoglaló tájékoztató alkalmazása esetén

Kérdés: Ha nemzeti rezsimben összefoglaló tájékoztató alkalmazásánál felhívom ajánlattételre az ajánlattevőket, engedhetem-e a közös ajánlattételt, és ha igen, akkor ezt elő kell-e írnom korábban?
Részlet a válaszából: […] Válasszuk külön azokat az ajánlattevőket, akik/amelyek önként jelentkeztek az összefoglaló tájékoztatóra, és akiket/amelyeket az ajánlatkérő kért fel ajánlattételre. Az előbbi esetben az ajánlattevők szabadon dönthetnek a közös indulás mellett, hiszen önként jelentkeztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Valóban kötelező lesz-e az elektronikus közbeszerzés bevezetése? Ha igen, akkor pontosan mikortól, mely ajánlatkérők számára, milyen értékhatártól, milyen eljárási cselekményekre, és ki fogja szolgáltatni azt?
Részlet a válaszából: […] A 2014/24/EU irányelvben az elektronikus közbeszerzésre kötelezés az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikációra vonatkozik az eljárás minden szakaszában az eljárást megindító hirdetménytől az eredményről szóló tájékoztató közzétételéig az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.
Kapcsolódó címke:

Időbélyegző mint feltétel elektronikus aláírás alkalmazásánál

Kérdés: Amennyiben elektronikus aláírást alkalmazok, szükséges-e hogy időbélyegző is legyen a dokumentumon?
Részlet a válaszából: […] A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU Rendelete (2014. július 23.) definiálja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilatkozattevő és nyilatkozattétel kapacitást biztosító szervezet bevonása esetén

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás során az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására az ajánlatkérő a 321/2015. kormányrendelet 20. §-ának (2) és 25. §-ának (2) bekezdése alapján lehetővé tette egyszerű nyilatkozat benyújtását. Az ajánlattevő azonban önmagában nem felel meg az alkalmassági követelménynek, csupán más szervezet (alvállalkozó) kapacitását bevonva válik alkalmassá a teljesítésre. Ilyen esetben a kormányrendelet szerinti nyilatkozatot kinek kell megtennie az ajánlatban? Az ajánlattevőnek, vagy a kapacitást biztosító más szervezetnek? Szükséges-e az egyszerű nyilatkozat mellé benyújtani a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti nyilatkozatokat is?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki abból, hogy a nemzeti rezsimben induló eljárások esetében kizárható-e a kapacitást biztosító szervezet bevonása az ajánlattevő által. A Kbt. 112. §-a a törvény Második Részében meghatározott szabályok követését írja elő, a 113-116....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Nyilatkozatok formai követelményei uniós rezsimben

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban elfogadható-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint bekért, kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített ajánlattevői nyilatkozat, ha nem eredeti, hanem másolati példányban került benyújtásra? Vagy szükséges ismételten eredeti formában bekérni azt?
Részlet a válaszából: […] A fenti kérdés kétféleképpen is értelmezhető. Egyrészt, ha már az ajánlattétel során eredeti formában az ajánlattevő benyújtotta az érintett nyilatkozatot közjegyző által hitelesítve, és azt másolati formában nyújtja be, miután nyertesnek nyilvánították, másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Eljárás alvállalkozó, szakember cseréje esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Hatóság szerződésmódosításra vonatkozó útmutatójában szerepel, hogy szakember-, illetve alvállalkozó-csere, -bevonás esetén szerződésmódosításnak van helye. Ezek szerint minden egyes alvállalkozó-csere (bevonás) esetében szerződésmódosításra van szükség, még akkor is, ha az alvállalkozók nem jelennek meg az ajánlatban, hanem bejelentésüket külön adminisztráljuk, tehát az nem a szerződés része?
Részlet a válaszából: […] A hatályos közbeszerzési törvény értelmében az ajánlattevőnek bejelentési kötelezettsége van az új alvállalkozók vonatkozásában. E kötelezettség kereteire, azaz hogy mindezt az ajánlatban megjelölt vagy a szerződésben külön nevesített alvállalkozók vonatkozásában teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Közbeszerzés-kötelezettség tulajdoni hányad alapján

Kérdés: A Kbt. alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő (önkormányzat) társasházban többségi tulajdonosként üzlethelyiségeket birtokol. A társasház az egész épület fűtés-korszerűsítéséről határozott. Az indikatív ajánlatok szerint a felújítás becsült nettó értéke meghaladja a 25 millió forint összeget. Az önkormányzatra eső felújítási költség, amit a tulajdoni hányad arányában kell megfizetnie, cca. 20 millió forint. A felújítást a közös képviseletet ellátó – nem a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó – gazdasági szereplő rendelné meg. Tekintettel a felújítás összes nettó költségére és az önkormányzat 80 százalékos tulajdoni hányadára, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a felújítás megrendeléséhez?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, mivel az önkormányzatra eső 20 millió forint eléri a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, így a felújításra a közbeszerzési törvény alanyi hatálya miatt közbeszerzési eljárás keretében van lehetőség. A megítélés független a Kbt. 5. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
1
…
10
11
12
…
92