Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hiszen a Kbt. előírja ezt a felmondási okot.A 143. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – a szerződéstől elállhat, ha:– feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 12.

Elállási jog súlyos szerződésszegés esetén

Kérdés: A szerződéskötést követően kiderült, hogy ugyanaz az ajánlattevő egy másik szerződés teljesítése során súlyos szerződésszegést követett el azonos ajánlatkérőnél. A Kbt.-re hivatkozva elállhatunk a szerződéstől azonnali hatállyal, hivatkozva a korábbi szerződéssel kapcsolatos súlyos szerződésszegésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...közbeszerzési törvény 143. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozó kifizetése peres eljárás mellett

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)–(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:–...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 8.

Rendes felmondás alkalmazása közbeszerzési szerződésben

Kérdés: A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, illetve azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Ptk. szabályai szerint van lehetőség arra, hogy a felek megegyezzenek a rendes felmondás korlátaiban, feltételeiben. Például tartós megbízási szerződés esetében a Ptk. 6:278. §-ának (4) bekezdése értelmében erre lehetőség van az alábbiak szerint:A felmondás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. március 6.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben – a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel – meghatározott határidőben nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. február 13.

Határozott időtartamú szerződés felmondása

Kérdés: 48 hónapra kötünk egy orvosi személyes közreműködői (megbízási) szerződést. Ez egy bizalmon alapuló szerződés. A megbízásra a Ptk. rendelkezése a következő: A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható [Ptk. 6:278. § (4) bekezdés]. A szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rendes felmondással kezelhető.A Kbt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – a szerződéstől elállhat, ha:– feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Tényleges tulajdonos meghatározása

Kérdés: Mi a járható út, ha a törvényi és a kormányrendeleti szabály a pénzmosási törvény hivatkozása körében egymásnak ellentmond? Az új vagy a régi pénzmosási törvényre kell hivatkozni a tényleges tulajdonos meghatározásakor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 7.
Kapcsolódó címke:

Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Ptk. szerint a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 10.
Kapcsolódó címkék:    

Üzleti titokra vonatkozó szabály változásának hatása a közbeszerzésekre

Kérdés: Változik az üzleti titok szabálya a Ptk.-ban. Milyen hatással van ez a közbeszerzésben alkalmazott üzleti titok fogalmára, hiszen ezzel gyakorlatilag törlődik a Kbt.-ben található hivatkozás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...újradefiniálja az üzleti titkot és a know-how-t (védett ismeret). A törvény 35. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezi a Ptk. 2:47. §-át, míg a 42. §-a pontosítja a Kbt. üzleti titokra vonatkozó rendelkezését azzal, hogy a módosított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
8
9
10
…
32