Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben lefolytatandó eljárások szabályait a Kbt. 113. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Öntisztázás lehetősége eltiltott gazdasági szereplő esetében

Kérdés: Az öntisztázás intézménye nehezen értelmezhető bizonyos kizáró okok esetén. Különösen kérdéses, hogy egy jogerős határozatban a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől eltiltott gazdasági szereplő jogosult-e élni az öntisztázás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése szerint a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása esetében az ajánlatkérő öntisztázhatja magát. Azon kizáró okok, melyek alól enged öntisztázást az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Alvállalkozó bejelentése az ajánlat szerint nem alvállalkozásban teljesítendő feladatra

Kérdés: Ha az ajánlatkérő az ajánlatban kéri a Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerinti ajánlattevői nyilatkozat becsatolását, akkor a teljesítés során az ajánlattevő a 138. § (3) bekezdés értelmében bejelenthet-e olyan új alvállalkozót, akinek/amelynek teljesítése olyan részre vonatkozik, amely az ajánlatban alvállalkozó által teljesítendő részként – Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pont – nem került megjelölésre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzettek szerint tehát az ajánlatkérő kéri/kérte a közbeszerzés azon részének megjelölését, amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót vesz igénybe, továbbá az ismert alvállalkozókat kéri/kérte nevesíteni az ajánlatban, a Kbt. 66. § (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában az ESPD mellett kérhető nyilatkozat

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, ha nem határozunk meg keretszámot, a részvételi szakaszban (uniós eljárás) az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése kötelező a kizáró okok tekintetében, a részletes igazolások, nyilatkozatok majd az ajánlattételi szakaszban, a sorrend megállapítása után kérhetők az ajánlattevőtől/ajánlattevőktől. A részvételi szakaszban kérhető-e az az egyszerű nyilatkozat, hogy a részvételre jelentkező a teljesítéshez nem vesz igénybe kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót, vagy ez is csak az ajánlattételi szakaszban kérhető a sorrend megállapítása után? Véleményünk szerint a Kbt. 65. § (6) bekezdésének megfelelő nyilatkozat kérhető már az ESPD mellett. Ez egyben egyértelművé teszi a kapacitást biztosító szervezetet is, melynek beillesztésére az ESPD-ben nincs hely. Jól értelmezzük a törvényt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra a nagyon fontos problémára világít rá, hogy mi kérhető az ESPD mellett, ami az ajánlat érvényességéhez feltétlenül szükséges, még az igazolást megelőző szakaszában az ajánlat értékeléséhez. A vonatkozó rendelkezést, a Kbt. 67. §-át olvasva arra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Hiánypótlás lehetősége ESPD hiányos, hibás kitöltése esetén

Kérdés: Van-e olyan része az ESPD-nek, amit ha rosszul vagy hiányosan töltünk ki, nem lehet hiánypótolni? Milyen a hiánypótlási gyakorlat jelenleg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adott válaszban mindenképpen szét kell választani a hiánypótlást abból a szempontból, hogy az ESPD mint nyilatkozat hiánypótlásáról van szó, vagy az ESPD alapján benyújtásra kerülő nyilatkozatokról, melyek hiánypótlás keretében érinthetik magát az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános szabálya rögzíti, hogy mit szükséges a hirdetményben a részajánlattétellel kapcsolatban megtenni. Az alábbi 60. § értelmében tehát az általános tájékoztatás irányadó, melyet kiegészít a részajánlattétel lehetővé tétele esetében annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett környezetvédelmi, szociális, munkajogi követelményekre vonatkozó, a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdésében szereplő előírás az alábbiak szerint szól.Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, különösen ha nem felel meg azoknak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] A gyártói adatlapra vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azaz az egyenértékűség igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kbt. bírálatra vonatkozó szabályai a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében a bírálat során az ajánlatkérő köteles szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Ha a bírálat során valamennyi ajánlattevőt felhívhatok az ajánlatában előforduló hiányosságok pótlására, akkor mi célt szolgál a Kbt. 69. § (4) bekezdésében rögzített előírás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rávilágít a bírálat két szakaszának megkülönböztetésére, mely egyben a Kbt. 69. § (1) bekezdésének általános szabályát a bírálat első szakaszához, míg a 69. § (4) bekezdését a második szakaszhoz köti.A törvény 69. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kapacitást nyújtó személlyel kapcsolatos hiánypótlási felhívás jogszerűsége

Kérdés: Kisvállalkozásunk közbeszerzési pályázatot nyújtott be a közelmúltban, melyben nyilatkoztunk arról, hogy kapacitást nyújtó személyre (felelős műszaki vezető) fogunk a projekt megvalósítása során támaszkodni. Az ajánlatkérő a pályázat első szakaszában hiánypótlásra szólított fel minket, miszerint pótlólag meg kell küldenünk ennek a személynek ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját vagy közjegyzői tanúsítványt. A megbízási szerződéssel, magánszemélyként bevont egyéntől jogosan követeli meg az ajánlatkérő az aláírásmintát vagy a közjegyzői tanúsítványt? A felelős műszaki vezetőként közreműködő személyt, ha kapacitást nyújtó szervezetként támaszkodunk rá, nevesített alvállalkozóként is szerepeltetnünk kell pályázati anyagunkban, vagy elegendő 10 százalék alatti, nevesített alvállalkozóként megjelölnünk? Jogosan kér tőlünk szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást is tartalmazó okiratot az ajánlatkérő nevezett személyre vonatkozóan a pályázat ezen szakaszában?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az aláírásminta vagy aláírási címpéldány ebben az esetben kérhető, hiszen a kapacitást biztosító szervezet saját jogon szerepel az ajánlatban, tehát függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy jogi személyről van szó, segít az alkalmasságban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
38
39
40
69