Szerződés megköthetősége a Döntőbizottság Kbt. 156. § (4) bekezdése szerinti végzése alapján

Kérdés: Eddig nem volt támadható a szerződés megkötésére vonatkozó végzés. Jól értem, hogy ezután annak ellenére nem köthetik meg a szerződést a felek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság meghozza a döntését a szerződéskötés engedélyezéséről?
Részlet a válaszából: […] Igen. 2022. március 21-én lépett hatályba az a jogszabályi rendelkezés, amely a Kbt. 156. § (4) bekezdése szerinti végzés esetében is lehetővé tette annak megtámadását bíróság előtt. Az új, 169. § (3)–(7) bekezdések alapján a bíróságnak tíz napja van a döntés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Eljárás lezárulta keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodás esetén meddig tart az eljárás? A szerződéskötésig vagy a tájékoztató közzétételéig? (Konkrétan: a keretmegállapodás vége érdekel.)
Részlet a válaszából: […] Nagyon érdekes a kérdés, hiszen a Kbt. 131. § (1) bekezdése az eredményes közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződéssel zárja az eljárási szakaszt. Ezt azonban kiegészíti a törvény 37. § (2) bekezdése, melyre a kérdező is utal.A 131. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Közbeszerzési szerződés bíróság általi módosítása, mint szerződéses tartalom

Kérdés: Kiegészíthető-e a Ptk. 6:192. §-ával a Kbt. 141. §-ára történő hivatkozás a szerződésben? Vagy ez jogszerűtlen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. §-a a közbeszerzési szerződések felek általi módosításáról szól. Amennyiben a szerződés például aránytalan kötbért tartalmaz, és ennek következtében a felek közti jogvitát a polgári úton kívánják rendezni, úgy a bírósági általi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Nyertes ajánlat költségvetésének megtekinthetősége

Kérdés: Van-e lehetőség megtekinteni egy nyertes közbeszerzési eljárás költségvetését, és ha igen, hol? (Alvállalkozóként lettünk megnevezve egy nyertes eljárásban, és szeretnénk tudni, hogy az ajánlatkérő egyáltalán megnevezett-e bennünket, ahogyan ígérte.)
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó ebben az esetben nem ügyfélképes, az eljárás során nem tekinthet be az ajánlatba, betekintésre csak az ajánlattevőknek van jogosultsága. Az alvállalkozónak annyi lehetősége van, hogy a CORE-ban megkeresi az érintett szerződést, és – amennyiben rendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. §-a egyértelműen rögzíti, hogy milyen okból kerülhet sor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítására, és hogy az ajánlatkérőnek ebben az esetben hogyan kell eljárnia, milyen magatartást kell tanúsítania. A 141. § (7) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül sokrétű. Először is le kell szögezni, hogy nem változott a jogalkalmazó szervek azon gyakorlata, miszerint a közös ajánlattevők alkotta konzorcium a jogorvoslati eljárásban ügyfélképességgel nem rendelkezik. Ennek hátterében továbbra is az az uralkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Iratbetekintés részajánlattételnél

Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő részajánlattételt tesz lehetővé, kevés sikerrel kecsegtet az ajánlattételi szakaszban azt megkérdőjelezni, hogy ezzel egyben a versenyt is szűkítette. Ennek megfelelően hiába van mindkét részben egy-egy nyertes, a két rész "használata" önmagában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Árbevétel meghatározása in-house szerződéseknél

Kérdés: Az in-house vizsgálata kapcsán a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerint a kontrollált jogi személy éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérőtől kell, hogy származzon. A kérdés az, hogy tárgyévi vagy előző évi lezárt árbevételre vonatkozik a meghatározás, mivel a jogi személy csak most alakul, amely ajánlatkérővé is fog válni, méghozzá közjogi szervezetté?
Részlet a válaszából: […] Az érintett kizáró ok az alábbiak szerint szól, melynek értelmében az ajánlatkérő és az in-house szerződő fél között fenn kell állnia annak a feltételnek, mely szerint az ajánlatkérőtől az in-house cég bevétele legalább 80%-ának kell származnia. Erre utal a kérdés.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Ajánlattevő elállása a szerződéstől a szerződéskötési moratórium ideje alatt

Kérdés: A szerződéskötési moratórium ideje alatt van lehetősége az ajánlattevőnek elállni a szerződéstől, vagy kötelező megkötni a moratórium lejártát követően a szerződést?
Részlet a válaszából: […] Nincs különbség a szerződéskötési moratórium és az azt követően fennálló szerződéskötési kötelezettség között. A nyertes ajánlattevő az összegezés megküldését követően azonos módon tud mentesülni. Azt kell igazolnia, hogy az összegezés megküldését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Jelentkezési szakaszban megjelölt konzorciumi partner cseréje, visszalépése

Kérdés: Milyen lehetőségünk van adott eljárás jelentkezési szakaszában megjelölt konzorciumi partner cseréjére? Esetleg a partner milyen indokkal léphet vissza?
Részlet a válaszából: […] Konzorciumi partner cseréjére a szerződés megkötése után nyílik minimális mértékben lehetőség, az eljárás során az ajánlattevő nem "szállhat ki" az eljárásból. Ebben az esetben, ha a konzorciumi partner annak ellenére folytatja az ajánlattételt, hogy erre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
1
7
8
9
55