548 talált cikk a tartalom kifejezésre

Kérdés: Miért kell az ajánlatkérőnek az űrlapot létrehoznia?

Kérdés: Előírhatjuk-e az alábbi rendelkezéseket a közbeszerzési szerződésben?
1. A Megrendelő az érvényesíthető kötbért elsősorban a jótállási vagy teljesítési biztosítékból elégíti ki. Amennyiben a biztosíték(ok) összege nem fedezi az érvényesíthető kötbér mértékét, a Megrendelő jogosult a kötbért a Vállalkozó számlájáról letiltani.
2. Amennyiben a Vállalkozó a jótállási biztosítékot az előírt tartalomban, az előírt módon és összeg igazolásával nem küldi meg vagy nem adja át a Megrendelőnek a műszaki átadás-átvételi igazolás kiadásának napjával, a Megrendelő jogosult a jótállási biztosíték összegét a Vállalkozó számlájáról letiltani, és ezt jótállási biztosítékként kezelni a Megrendelő bankszámláján. A Vállalkozó köteles a Megrendelő részére, a Vállalkozó jelen szerződésben megjelölt fizetési bankszámlájának terhére, a biztosíték(ok) határidőben történő meg nem fizetése esetére, a letiltás foganatosítása érdekében banki felhatalmazást adni, legkésőbb a szerződés hatálybalépésének időpontjáig.

Kérdés: Kötelező-e, hogy a tervező a teljes kivitelezési folyamatban támogassa az ajánlatkérőt, vagy ez csak egy opció, annak ellenére, hogy a 322/2015. Korm. rendelet előírja?

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?

Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?

Kérdés: Hogyan kell eljárni, ha az ajánlatkérő egy már nem létező minisztérium nevét akarja belekényszeríteni az EEKD-ba, pedig már nem az a neve? Javítsam ki a rossz névre? Ennek semmi értelmét nem látom.

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételi jelentkezést nyújtottunk be egy másik céggel, hogy minél jobban lefedjük az ajánlatkérő által megjelölt beszerzési kategóriákat. Jogszerű-e, ha az ajánlattételi szakaszban az ajánlatot kettőnk közül az teszi meg, amelyikünk leginkább abban a beszerzési kategóriában végzi tevékenységét?

Kérdés: Lefolytattunk egy eljárást a Kbt. 115. §-a szerint, több épület felújítási munkálatai vonatkozásában, különböző munkanemre megadott rezsióradíjjal történő elszámolással, keretszerződés alapján. Az egyik helyszínen el is kezdődött a kivitelezés, amikor is ezen a teljesítési helyszínen lévő épület vonatkozásában egy szakági tervezés vált szükségessé kb. 4 millió forint értékben, majd a későbbiekben egy hasonló valamivel alacsonyabb értékben. Mivel tudjuk alátámasztani azt, hogy ezt a tervezést nem számoljuk egybe a keretszerződés alapján ugyanerre az épületre vonatkozó építési munkákkal?

Kérdés: A korábbi eljárásunkban benyújtottunk egy nyilatkozatot, melynek értelmében a kért műszaki tartalom megfelel a követelményeknek. Most is ugyanerre írta ki az eljárást az ajánlatkérő, de most nem csatoltuk ezt a nyilatkozatot. Hivatkozhatunk-e arra, hogy ezt az ajánlatkérőnek már tudnia kellett, és ez csak egy adminisztratív akadály, amit nem is kérhet, hiszen a 69. § ezt nem teszi lehetővé?