Referencia igazolása

Kérdés: Építési beruházás esetén van-e lehetőség arra, hogy az előírt referenciaigazolást az ajánlattevő más, a szerződés teljesítését hitelt érdemlően alátámasztó dokumentumokkal – például szerződéssel, teljesítésigazolással (TIG), műszaki átadás-átvételi dokumentumokkal – helyettesítse, ha a korábbi ajánlatkérő/megrendelő időközben megszűnt, nem elérhető, vagy más okból nem szerezhető be tőle referenciaigazolás? Ilyen esetben milyen dokumentumok fogadhatók el a referencia és annak műszaki tartalma, mennyisége, valamint szerződésszerű teljesítése igazolására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A referenciaigazolásokra vonatkozó rendelkezéseket a műszaki-szakmai alkalmaság körében a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. A Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés a) pont rendelkezése építési beruházás esetére határozza meg, hogy az eljárást megindító felhívás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Referencialevél tartalma

Kérdés: Az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította az ajánlatunkat arra való hivatkozással, hogy a referencialevél nem tartalmazta az építési beruházás teljesítési helyét, pontos címmel. Vitarendezési kérelmünkben jeleztük számára, hogy ez bárki által hozzáférhető, nyilvános adat, még a megrendelő, az ajánlatkérő honlapján is megtalálható a projekt. Miért nem fogadható el a referencialevél, ha a teljesítés helye a referencialevelet kiállító szervezet honlapján elérhető?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján építési beruházás esetén a műszaki-szakmai alkalmassági követelmény közé tartozó, a korábbi teljesítést igazoló követelmény, gyakorlati nevén referencia teljesülését a szerződést kötő másik fél...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. január 8.

DBR szabályozásának változása

Kérdés: Miért cserélték ki a DBR esetében a részeket kategóriákra a 2024. februári módosítással?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 106. § (4) és 107. § (7) bekezdései változtak 2024. február 1-jével az alábbiak szerint:"106. § (4) Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszert kategóriákra oszthatja, az adott kategóriá­ban megvalósítandó közbeszerzések objektív jellemzői...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. március 6.
Kapcsolódó címkék:    

Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása

Kérdés: Létrehozható-e új DBR azonos ajánlatkérő tekintetében, ugyanazon tárgyban és feltételekkel abban az esetben, ha korábban már felállított rendszer részvételi szakasza lezárult, azonban az ajánlattételi szakaszban konkrét közbeszerzési eljárás során nem valósítja meg valamennyi – a DBR létrehozására vonatkozó felhívásában szerepeltetett – kategóriát, mivel a részekre bontást kizárta a részvételi felhívásban? Amennyiben igen, akkor a folyamatban lévő ajánlattételi szakasz (konkrét közbeszerzési eljárás) lezárását megelőzően jogszerűen megteheti az ajánlatkérő? A DBR létrehozása esetén milyen részletezettségűen kell megadni a közbeszerzés tárgyát, abban az esetben, ha az ajánlatkérő kategóriákat határoz meg? A DBR létrehozását követően, a konkrét beszerzési igény felmerülésekor (ajánlattétel megküldése) van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát, teljes mennyiségét úgy meghatározni, hogy az adott esetben több kategóriát is érint? Amennyiben a DBR létrehozása során a műszaki szakmai alkalmasság nem kategóriánként került meghatározásra – a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben –, mit tehet az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérő létrehozhat több DBR-t, ezzel leginkább saját feladatát nehezíti meg. Amennyiben a probléma az, hogy az egyes kategóriákhoz más-más alkalmassági követelményt rendelt, úgy valóban gondot jelent, hogy az egyes kategóriák vonatkozásában más-más ajánlattevői...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. február 7.

Kategóriák külön-külön versenyeztetése élelmiszer-alapanyag beszerzésénél

Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlatkérő arra számít, hogy többféle élelmiszer-alapanyagot több szállító is fog tudni szállítani, úgy egy darab egységes élelmiszer-alapanyag alkalmassági feltétel előírásával határozhatná meg a műszaki, szakmai alkalmasságot. Így a későbbiekben nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.

Teljesítés helyettesítő termékkel

Kérdés: Az ajánlattevő nem tud szerződés szerinti terméket (belátható időn belül) beszállítani vis maior esetén (gyártói nemteljesítés miatt). Van-e lehetőség helyettesítő termékkel történő teljesítésre anélkül, hogy kötbért alkalmaznának a céggel szemben akkor, ha a keretmegállapodásban egyébként nincs lehetőség termékcserére, de a Kbt. megengedi azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Feltételezzük, hogy a közbeszerzési szerződést megkötötték az adott termék vonatkozásában.A termékcserével kapcsolatos gyakori félreértés, hogy az automatikusan alkalmazható keretmegállapodás esetében. Ez azonban nem így van, ugyanis a Kbt. 109. § (14) bekezdése csak és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. május 12.

Fővállalkozói kifizetés alvállalkozóval szembeni jogvita esetén

Kérdés: Egy közbeszerzési beruházáshoz kapcsolódóan a fővállalkozó és az alvállalkozó között vita keletkezett. Az alvállalkozóval szemben a fővállalkozó több jogcímen is követelést érvényesített, ezért az 50%-os teljesítéshez kapcsolódó alvállalkozói teljesítésigazolás 33 millió forint összegű lett – az alvállalkozó 74 millió forintos tényleges teljesítése helyett. A fővállalkozó felmondta az alvállalkozó szerződését, már új alvállalkozók dolgoznak a területen. A megrendelő kiadta a teljesítésigazolást a fővállalkozónak az 50%-os teljesítésre, azonban a fővállalkozói díjat nem akarja megfizetni, mivel számára kétséges, hogy az alvállalkozót nem illeti meg a díj. Van arra vonatkozóan valamiféle gyakorlat, hogy a megrendelő mi alapján minősítheti a fővállalkozó nyilatkozatát, és mit köteles elfogadni "hitelt érdemlő iratnak"? A fővállalkozó jogosult a nemfizetésre tekintettel felmondani a fővállalkozói szerződését, esetleg felfüggeszteni a munkavégzést? Ha van szakvélemény vagy egyéb dokumentum arról, hogy az alvállalkozónak nem jár pénz, akkor feloldható a megrendelői blokkolás? A következő fővállalkozói teljesítéseket – amelyeket már új alvállalkozók végeztek el – tudja-e blokkolni a korábbi alvállalkozó?
Részlet az állásfoglalásából: […] A probléma jellegzetes és tény, hogy amíg vita van a felek között, nem lesz fővállalkozói kifizetés az ajánlatkérő részéről az adott részteljesítés vonatkozásában. Ez az egyetlen eszköz az alvállalkozó kezében, amivel ő maga képes elérni a magasabb értékű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. december 9.

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet az állásfoglalásából: […] A dinamikus beszerzési rendszernek sok előnye van, de nem feltétlenül van értelme minden beszerzési tárgy esetében alkalmazni azt. Az alábbiakban a döntéshez szükséges legfontosabb szabályokat emeljük ki. A DBR egy részvételi szakasszal indul – Kbt. 106. §-ának (3)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 10.

Alvállalkozó kifizetése peres eljárás mellett

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 32/A. §-a részletesen szabályozza az ellenszolgáltatás teljesítésének módját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 8.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban a 113. § (1) bekezdése szerint legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított öt munkanapot követően, de 12 hónapon belül kell megküldeni az eljárást megindító felhívást. Már az összefoglaló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. április 3.
1
2
3
…
8