DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi beszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. december 12.
Kapcsolódó címkék:      

Hirdetmények keresése az EKR-ben

Kérdés: Mitől függ az, hogy az EKR-ben egyes hirdetményekre szükséges-e az érdeklődés jelzése? A megjelenő hirdetmények – E10, E20, E40 – nagy részéhez szükséges, és nem az érdeklődési határidő szerint, hanem az ajánlati határidő szerint listáz dátumra kereséskor. Lehetséges, hogy az előzetes tájékoztatókat nem listázza a rendszer? Vagy ha igen, hogyan kell rákeresni úgy, hogy még legyen lehetőség az érdeklődés jelzésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az EKR-hírek között 2018. július 19-én került közzétételre az a tájékoztatás, mely szerint a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet 8. §-a alapján időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 7.

Elektronikus közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Az összefoglaló tájékoztatót korábban elindítottuk, de azt követően hatályba lépett a kötelező elektronikus közbeszerzés. Lefolytathatjuk még papíralapon az eljárást?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében 2018. április 15-étől kell alkalmazni az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket, a korábban megkezdett eljárásokra nem.A kormányrendelet 35. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 9.

Fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzése

Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés releváns, hiszen a vonatkozó, a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 16.

Alvállalkozói teljesítés aránya építési beruházás esetén

Kérdés: A módosított törvény szerint az 50 százalék felemelkedett 65 százalékra. Ez azt jelenti, hogy a saját teljesítésen felüli értéket kell figyelembe vennem, vagy az új szövegben az alvállalkozói bevonás mást jelent? Számomra nem egyértelmű a szövegcsere.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 138. § (1) bekezdés az alábbiak szerint módosult:Építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 15.

Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A nemzeti eljárásrendben lefolytatandó eljárások szabályait a Kbt. 113. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 14.

"Saját" referencia

Kérdés: Az alkalmasság körében építési beruházás esetén kizárólag a korábbi szerződő partnerem adhat referenciát, vagy magam is benyújthatok referencianyilatkozatot korábbi szerződések teljesítéséről? Ha igen, ezt milyen feltételekkel fogadja el az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ezt a kérdést a 321/2015. kormányrendelet szabályozza a 21., 22. és 23. §-aiban.A kormányrendelet 21. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 17.

Kbt. 54. § (1) bekezdésének célja

Kérdés: Mi a gyakorlati értelme a Kbt. 54. §-a (1) bekezdésének? Mi a következménye annak, ha az előírásnak nem teszünk eleget? Van-e ebben a körben valamiféle igazolási kötelezettségünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az alábbi 54. § szerint információ megszerzése és a tájékozódási kötelezettség előírása elsősorban azt célozza, hogy maguk az ajánlattevők nézzenek utána, milyen kötelezettségeknek kell megfelelniük kötelezően munkaügyi és opcionálisan adózási, környezetvédelmi,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény 69. §-ának (3)–(8) bekezdései igazítanak el a felvetett kérdésben az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemély által adott referencia elfogadása közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytatunk, ilyen tárgyú közbeszerzési eljárásokban indulunk. Megrendelőink esetenként magánszemélyek. Adhatnak-e referencianyilatkozatot, illetve magánszemély megrendelő felé történt szerződésteljesítést milyen formában tudunk referenciaként benyújtani az ajánlatkérő számára? Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy magánszemély részére végzett tevékenységet jelöljünk meg referenciaként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 310/2011. kormányrendelet 16. §-a (1)–(5) bekezdéseiben tartalmazza a referenciaigazolásokra vonatkozó részletes rendelkezéseket az alábbiak szerint:– a 15. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
8