Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
Részlet a válaszából: […] ...olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni [Kbt. 69. § (2) bekezdés]. A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja, amely uniós eljárásrendben kötelező, nemzeti eljárásrendben választható kizáró ok, arra az esetre vonatkozik, ha az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Jogszabályi kötelezettségek ismerete teljesítés során

Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési szerződés nem tér ki olyan jogszabályi kötelezettségekre, amelyek lassítják a teljesítést, de az ajánlattevőnek egyébiránt tudnia kellett róla, úgy elegendő indok-e a felelősség alóli mentesülésre, hogy maga a szerződés kifejezetten nem utal ezekre a jogszabályi kötelezettségekre? Mivel közbeszerzésről van szó, így ennek lenne értelme.
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi követelmények nem ismerete így nem mentesítheti azt a nyertes ajánlattevőt, aki/amely emiatt nem képes teljesíteni. Az Európai Unió Bírósága C-441/22. és C-442/22. számú egyesített ügyében külön is kitér a kérdésre. Az ügy maga nagyon friss, és sok más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanács­adót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] ...Mindkét kizáró ok szorosan kapcsolódik a Kbt. 2. § (5) bekezdésében foglalt nemzeti elbánás alapelvhez, miszerint az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Hat telephellyel rendelkező ajánlatkérőként árubeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Azt szeretnénk, ha valamennyi telephelyünkön a nyertes ajánlattevő szakemberei végeznék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a felhívásban?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésben elnyert szerződés szerződésszerű és jó minőségben történő teljesítése az ajánlatkérőként szerződő fél alapvető érdeke. Ezt a Kbt. is elismeri, és erre tekintettel megengedi, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatosan az ajánlatkérő korlátozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Nyilvánosság biztosítása nemzeti rezsimes kivétel esetében

Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?
Részlet a válaszából: […] Nem, ebben az estben nincs közzétételi kötelezettsége az ajánlatkérőnek, mivel a törvény alkalmazása alóli kivétel egyben mentesíti az ajánlatkérőket a közzétételi kötelezettség alól, hiszen nem kell lefolytatniuk közbeszerzési eljárást. Kivételek ez alól azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Műszaki megfelelés vizsgálata

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárást indítottunk speciális csomagolástechnikai eszközök beszerzésére. A műszaki leírásban részletesen meghatároztuk az elvárt műszaki paramétereket. A műszaki paraméterek igazolására azt írtuk elő, hogy azok meglétét a gyártó által kiállított termékleírás benyújtásával kell igazolnia az ajánlattevőnek. A műszaki szakértőnk szerint el kellene fogadnunk a termék hazai forgalmazója által kiállított termékleírást is. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentumban foglalja össze mindazokat az elvárásokat, amelyekre tekintettel a gazdasági szereplők megteszik ajánlatukat.Az erre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 57. §-a tartalmazza, a kérdés tekintetében az (1) bekezdés b) pontja releváns, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Referencia pontosítása az eljárásban

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban helyszíni bejárással egybekötött konzultációt tartottunk. A konzultáción feltett kérdések hatására módosítani szeretnénk a referencia megfogalmazásán, hogy biztosan egyértelmű legyen a jelentkezőknek. Elegendő, ha erről a konzultáción részt vevőket közvetlenül tájékoztatjuk, akik egyébként lefedik az általunk ismert piacot?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásban kiadott közbeszerzési dokumentumok módosításának szabályairól a Kbt. 55. §-a rendelkezik az alábbiak szerint:"Kbt. 55. § (1) Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát (ideértve a határidők hosszabbítását is) kívánja módosítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás szabályai szerint a nyertesre vonatkozó döntés az eljárás lezárását jelenti, az ajánlatkérő a Kbt. 79. § (1) és (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés megküldésével tájékoztatja az ajánlattevőket (minden ajánlattevőt egyidejűleg) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.
1
5
6
7
66