Nemzeti elbánás biztosítása

Kérdés: Uniós eljárásban (árubeszerzés) nemzeti elbánást kell biztosítani a kínai árunak?
Részlet a válaszából: […] ...a másik országból származó termékeket. Ennek hiányában kizárható a kínai terméket kínáló ajánlattevő."2. § (5) Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Értékhatárok

Kérdés: Mikor változnak újra az értékhatárok? Lesz-e változás 2024-ben nemzeti vagy uniós értékhatár vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...1. cikkében kerültek meghatározásra, az új értékhatárokat a 2023/2495/EU bizottsági rendelet tartalmazza. A közszolgáltatókra vonatkozó uniós értékhatárokat a 2014/25/EU irányelv 15. cikke tartalmazza, melyet legutóbb a 2023/2496/EU bizottsági rendelet módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
Részlet a válaszából: […] ...olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni [Kbt. 69. § (2) bekezdés]. A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja, amely uniós eljárásrendben kötelező, nemzeti eljárásrendben választható kizáró ok, arra az esetre vonatkozik, ha az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Jogszabályi kötelezettségek ismerete teljesítés során

Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési szerződés nem tér ki olyan jogszabályi kötelezettségekre, amelyek lassítják a teljesítést, de az ajánlattevőnek egyébiránt tudnia kellett róla, úgy elegendő indok-e a felelősség alóli mentesülésre, hogy maga a szerződés kifejezetten nem utal ezekre a jogszabályi kötelezettségekre? Mivel közbeszerzésről van szó, így ennek lenne értelme.
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi követelmények nem ismerete így nem mentesítheti azt a nyertes ajánlattevőt, aki/amely emiatt nem képes teljesíteni. Az Európai Unió Bírósága C-441/22. és C-442/22. számú egyesített ügyében külön is kitér a kérdésre. Az ügy maga nagyon friss, és sok más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanács­adót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] ...Mindkét kizáró ok szorosan kapcsolódik a Kbt. 2. § (5) bekezdésében foglalt nemzeti elbánás alapelvhez, miszerint az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára a közbeszerzési eljárásban nemzeti elbánást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Hat telephellyel rendelkező ajánlatkérőként árubeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Azt szeretnénk, ha valamennyi telephelyünkön a nyertes ajánlattevő szakemberei végeznék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a felhívásban?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésben elnyert szerződés szerződésszerű és jó minőségben történő teljesítése az ajánlatkérőként szerződő fél alapvető érdeke. Ezt a Kbt. is elismeri, és erre tekintettel megengedi, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatosan az ajánlatkérő korlátozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Nyilvánosság biztosítása nemzeti rezsimes kivétel esetében

Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?
Részlet a válaszából: […] Nem, ebben az estben nincs közzétételi kötelezettsége az ajánlatkérőnek, mivel a törvény alkalmazása alóli kivétel egyben mentesíti az ajánlatkérőket a közzétételi kötelezettség alól, hiszen nem kell lefolytatniuk közbeszerzési eljárást. Kivételek ez alól azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Műszaki megfelelés vizsgálata

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárást indítottunk speciális csomagolástechnikai eszközök beszerzésére. A műszaki leírásban részletesen meghatároztuk az elvárt műszaki paramétereket. A műszaki paraméterek igazolására azt írtuk elő, hogy azok meglétét a gyártó által kiállított termékleírás benyújtásával kell igazolnia az ajánlattevőnek. A műszaki szakértőnk szerint el kellene fogadnunk a termék hazai forgalmazója által kiállított termékleírást is. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentumban foglalja össze mindazokat az elvárásokat, amelyekre tekintettel a gazdasági szereplők megteszik ajánlatukat.Az erre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 57. §-a tartalmazza, a kérdés tekintetében az (1) bekezdés b) pontja releváns, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
1
6
7
8
68