46 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (3) és (4) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. …”Kbt. 148. § (7) bekezdés alapján: „A (3), (4) … bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni:a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy közbeszerzési dokumentumok esetében azok rendelkezésre bocsátásának napját.”Amennyiben lejárt a jogorvoslati határidő, akkor bizonyossággal kijelenthető, hogy a közbeszerzési dokumentumokkal szembeni jogorvoslati kérelmi elemet a Közbeszerzési Döntőbizottság visszautasítja. Ha azonban a jogorvoslati határidő még nem járt le, akkor a közbeszerzési dokumentumokat lehet még támadni. Bár a kérdésben dátumokat nem jeleztek, de vélelmezhető, hogy a közbeszerzési dokumentumok tartalmának kifogásolására nagy valószínűséggel már lejárt a jogorvoslati határidő.A Kbt. 158. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult arra, hogy amennyiben a kérelemben foglaltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Erre a hivatalbóli kiterjesztésre akkor van lehetőség, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság által feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét, vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére.Fontos kiemelni, hogy a hivatalból történő kiterjesztésre vonatkozó döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság mérlegelési jogkörébe tartozik, ezért kérelemmel kezdeményezni, arra hivatkozni és bizonyossággal számítani nem lehet.Az ítélkezési gyakorlatból az olvasható ki, és erre több jogorvoslati eset is utal, hogy amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban beérkezett észrevételekből, a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatokból (pl. tárgyaláson) észleli, hogy az eljárást lezáró döntés miatt a felek közötti vita valójában az ajánlatkérő által kibocsátott közbeszerzési dokumentumokra vezethetőek vissza, mert pl. ellentmondásos, félreérthető vagy hiányos volt, akkor hivatalbóli kiterjesztéssel él, és vizsgálja a közbeszerzési dokumentumok tartalmának jogszerűségét. A saját[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítéknak mindenképpen szólnia kell az ajánlati kötöttség beálltától, az ajánlat hatályosulásától, azaz az ajánlattételi határidő lejártától kezdődően. Ez nem az az időpont, amikor az ajánlatok bontása megtörténik, hanem az az időpont, amikor az ajánlattételi határidő lejár. (Ez utóbbi pontosításnak nincs gyakorlati jelentősége, de jogi értelemben ezt érdemes tisztázni.)A Kbt. 54. § (7) bekezdése utal arra a lehetőségre, amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati biztosíték fenntartására kéri fel a feleket. Az alábbi (7) bekezdés szerint azonban ezt az időszakot maximálja, azaz ha tovább tart, mint 90/120 nap, úgy a továbbiakban az ajánlati biztosíték nem tartatható fenn az értékelés szakaszában.„54. § (7) Ha az ajánlatkérő – az e törvényben foglalt esetekben – az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát, a biztosítékot – a (6) bekezdés alkalmazása nélkül – vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására. Az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség kilencven napot – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, százhúsz napot – meghaladó időszakra vonatkozó további fenntartására irányuló felhívás esetén azonban az ajánlatkérő nem kérheti a biztosíték fenntartását. Ebben az esetben a kilencven, illetve százhúsz nap leteltét követő tíz napon belül köteles az ajánlatkérő – a (6) bekezdés alkalmazása nélkül – a biztosítékot visszafizetni az ajánlattevők részére.”Az ajánlati kötöttségi időszak minden ajánlattevő esetében azt az időszakot biztosítja, amely az elbíráláshoz szükséges, melyre a Kbt. 70. § alábbi (2) bekezdése is utal.„70. § (2) Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell[…]

Részlet a válaszából: […] jár, mivel a jogsértés megállapítása a bírságolás mellett a megkötött szerződésre is érdemi kihatással van.A Kbt. 137. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés semmis, amelynek megállapítására, ahogy a Kbt.-be ütköző cselekmények elbírálására is, a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezik hatáskörrel a Kbt. 145. § rendelkezései alapján.A Kbt. 137. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállása esetén azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság dönthet úgy is, hogy a közbeszerzés mellőzésével megkötött szerződés nem semmis: ilyen ok például, ha az ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre a Kbt. alapján lehetősége volt, vagy kiemelkedően fontos közérdek áll fenn a szerződés fennmaradására.A jogszabályi rendelkezések alapján a közbeszerzés mellőzésével kötött szerződések vonatkozásában is ugyanúgy lehetséges jogorvoslati eljárást kezdeményezni, mint egy közbeszerzési eljárásban nem jogszerűnek tartott ajánlatkérői cselekmény ellen.Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet azokra a jogszabályi rendelkezésekre és ítélkezési gyakorlatra, amelyek a kérelmező fogalmára és az ügyfélképesség fennállásának szükségességére, illetve a jogorvoslati határidőkre, valamint a jogorvoslati kérelem tartalmára vonatkoznak.A Kbt. 148. § (2) bekezdése alapján az az egyéb érdekelt nyújthat be jogorvoslati kérelmet, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás (jelen esetben a közbeszerzés mellőzése) sérti vagy veszélyezteti. A kérelmezőnek nem egyszerűen a jogának vagy jogos érdekének sérelmét kell alátámasztania az ügyfélképesség igazolása érdekében, hanem a jog- vagy érdeksérelem közvetlenségét is bizonyítania kell a jogorvoslati kérelemben, miszerint a közbeszerzés mellőzése milyen közvetlen jog- vagy érdeksérelmet okoz a számára.Közbeszerzés mellőzése esetén, a Kbt. 148. § (9) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától[…]

Részlet a válaszából: […] szintjén megfogalmazott indokolásban részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet.– az adott információ, adat nem tartozik azokba a tilalmi körökbe, amelyeket a Kbt. 44. § (2)–(3) bekezdése felsorol, és amelyek ennélfogva nem képezhetik üzleti titok tárgyát.Összességében tehát a fenti tényezők határozzák meg azt, hogy a kérdésben felsorolt ajánlati elemek beletartozhatnak-e az üzleti titok fogalmi körébe.Szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy az indokolásnak minden egyes tartalmi elemre ki kell terjednie, miszerint annak nyilvánosságra hozatala az ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából miért és hogyan okoz aránytalan sérelmet. Valóban látszólag indokolatlannak tűnik a fenti információkat üzleti titoknak nyilvánítani, de az üzleti titokká nyilvánítás felett az ajánlattevő rendelkezik, az ő jogosultsága az üzleti titokká nyilvánítás, amelyet ellensúlyoz a tételes, részletes indokolási kötelezettség és a tilalmi körök.A Kbt. 44. § (3) bekezdése alapján lehet üzleti titok az értékelési szempont alapján értékelésre kerülő ajánlati elem alapjául szolgáló részinformáció, alapadat, ha nem tartozik a (2) bekezdésben foglalt tilalmi körökbe.A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pont alapján nem nyilváníthatók üzleti titokká azok az információk, adatok, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők (pl. milyen szakág járhat el, felhívásban foglalt teljesítési határidő), a c) pont alapján az alkalmasság igazolása körében bemutatott szakemberekre vonatkozó információk és adatok (pl. mérnöki tevékenységnél gyakori szokott lenni), a d) pont alapján az építési beruházások, szolgáltatások leírása (kivéve, ha a leírásnak van olyan jól meghatározható eleme, amely tekintetében a feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak); e) pont alapján, ha az ajánlatkérő annak benyújtását kérte, az ajánlattevő szakmai ajánlata (kivéve, ha a szakmai ajánlatnak van olyan jól[…]

Részlet a válaszából: […] kivétellel, mint például a szándékosan okozott, az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegés – a szerződésszegő fél akkor mentesülhet, ha a szerződésszegésért nem felelős, a szerződésszegését képes kimenteni (Ptk. 6:142. §). Erre jó példák a késedelmi kötbér megfizetésére vonatkozó szabályok: „Ptk. 6:186. § [Kötbér] … Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.”A gyakorlatban alkalmazott vis maior olyan rendkívüli körülményre vonatkozik, amikor az adott szerződő fél nem tudja teljesíteni szerződéses kötelezettségeit, mert egy (vagy több) ellenőrzési körén kívül eső rendkívüli körülmény befolyásolja, gátolja a szerződésszerű magatartás gyakorlását; ez a körülmény elháríthatatlan és előre nem látható volt, a szerződő fél pedig elvárható gondossággal járt el. A vis maior jogintézmény, így szó szerint nem található a Ptk.-ban, ezért az alkalmazását illetően a szerződéses rendelkezések számítanak, illetve az ítélkezési gyakorlat alakítja a jogintézmény tartalmát. Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a szerződő felek milyen feltételek mentén tették lehetővé a vis maiorra való hivatkozást.A vis maior jogintézménye a szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülés egyik esetét jelenti, így például nem kell kötbért vagy kártérítést fizetni az ajánlatkérő részére, ha az ajánlattevő sikeresen tudott rá hivatkozni. A felelősség és a jogkövetkezmények alóli sikeres mentesülés azonban nem teszi meg nem történtté a szerződésszegést, amely tényszerűen bekövetkezett (a kérdésben foglalt eset: késedelmes teljesítés; a szerződésben szerepelt egy teljesítési határidő, amely eltelt anélkül, hogy a teljesítés megtörtént volna); és ami a legfontosabb, nem változtatja meg a közbeszerzési szerződés tartalmát, így pl. nem módosítja a teljesítési határidőt.A referencia a szerződés teljesítésére való műszaki alkalmassági követelmények közé tartozik, a szerződés teljesítéséhez szükség szaktudás, szakmai tapasztalat meglétét vizsgálja, amelynek részét képezi annak vizsgálata is, hogy a korábbi szerződés teljesítése szerződésszerű volt. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (2)–(3) bekezdése alapján a referenciaigazolás kötelező tartalmi eleme az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattevők adott csoportján (a konzorciumon) belül a közös ajánlattevők (a konzorciumi tagok) felosztják egymás között a beszerzéseket, és egy-egy teljesítést különböző konzorciumi tag végzi. Ez azonban csak egy megvalósítási módszer, és nem jelent jogi elkülönülést, avagy a jogi státusz megváltozását. Hiába kerül sor belső egyezségre a közös ajánlattevők között, hogy egy-egy megrendelést vagy versenyújranyitást melyik közös ajánlattevő teljesíti, jogi szempontból valamennyi konzorciumi tag ajánlattevői szerepkörben marad, valamennyi konzorciumi tag közös ajánlattevőként együttesen a szerződést kötő és a szerződést teljesítő fél az ajánlatkérő irányába, minden egyes megrendelés, minden egyes versenyújranyitás teljesítése során. A közös ajánlattevők mindegyike tehát közös ajánlattevő és szerződést kötő fél marad végig a keretmegállapodás lezárásáig, függetlenül attól, hogy belső megállapodás alapján fizikailag hányszor és hogyan vesz részt az egyes megrendelések, szerződések teljesítésében.A Kbt. 3. § 1. és 2. pontja egyértelműen elkülöníti az ajánlattevő és az alvállalkozó fogalmát: ajánlattevőnek minősül az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be; alvállalkozó pedig az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.Ezért álláspontunk szerint jogi anomáliához vezetne, ha egy gazdasági szereplő, aki (amely) egy közös ajánlattevő (konzorciumi tag), ugyanabban a közös ajánlattevői csoportban (konzorciumban) egy másik közös ajánlattevő (másik konzorciumi tag) alvállalkozója is lehetne. Az ő jogi státusza már rögzített: ő az egyik ajánlattevő, az egyik szerződést kötő fél, akit (amelyet) egyetemleges felelősség terhel a szerződés teljesítéséért, azaz ő a szerződés egyik fő kötelezettje, ezért a szerződéses jogviszonyban alvállalkozóként való egyidejű részvételét nem tartjuk értelmezhetőnek.A Kbt. 36. §-a szabályozza a többes megjelenés tilalmát, amellyel a jogszabály olyan szerepkörök együttes viselését korlátozza a gazdasági szereplők részére, amelyek a verseny tisztaságát veszélyeztetik. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként.A Kbt. 37. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás az eredményről szóló tájékoztató közzétételével zárul. Ez az a pont, amikor kvázi a verseny befejeződik az ajánlattevők között, és ténylegesen a szerződés teljesítése van hátra.Felmerül a kérdés, hogy a keretmegállapodás megvalósítási részét hogyan kell értelmezni. A jogi szabályozás áttekintése azért ütközik nehézségbe, mert míg korábban a keretmegállapodás külön eljárási típus volt, ezért talán nem volt vita a keretmegállapodásos eljárás második részét (pl. versenyújranyitási szakaszt) is a közbeszerzési eljárás részének tekinteni, a ma hatályos jogi szabályozás a szerződésteljesítési szakaszhoz kapcsolja a keretmegállapodás alapján történő megvalósítási szakaszt.A válasz könnyebb abban az esetben, ha egy közbeszerzési eljárás eredményeként[…]

Részlet a válaszából: […] egyértelmű legyen, valójában milyen fedezet áll rendelkezésre, véleményünk szerint ez a 141. § (6) bekezdés alkalmazásával végezhető el, hiszen már jogalap nem illeszkedik ehhez a változtatáshoz. A módosítás során feltétlenül pontosan azonosítani kell az új szerződést, és hogy minden más változatlan marad az eljárásban. Az az érdek, hogy a szerződés hatályba lépjen, és ebben az esetben, a fentiek alapján az ajánlatkérő jogszerűen meg tudja oldani, hogy érvényes szerződés alapján megkezdődhessen a teljesítés. Erre pont az a legjobb példa, amikor megtesz mindent annak érdekében,[…]

Részlet a válaszából: […] igazolható hiteles cégaláírási nyilatkozattal (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, gyakorlatban röviden: aláírási címpéldány), illetve az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintával (gyakorlatban röviden: aláírásminta).A Ctv. 9. § (3) bekezdése azonban korlátozó szabályokat tartalmaz az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintára vonatkozóan, ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos csak meghatározott esetekben készítheti el az aláírásmintát. Az aláírásmintát egy ügyvéd vagy egy kamarai jogtanácsosad1. kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen; ésad2. csak abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen; ésad3. az aláírásminta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi.A Kbt. 66. § (1) bekezdés szerinti rendelkezés alapján (az ajánlatot/részvételi jelentkezést a közbeszerzési dokumentumoknak megfelelően kell készíteni), és a Ctv. 9. § (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelés érdekében, a gazdasági szereplőnek olyan aláírásmintát kell csatolnia az ajánlatba (részvételi jelentkezésbe), amelynek tartalmából a Ctv. 9. § (3) bekezdésben foglalt három követelmény együttes teljesülése megállapítható. Az ügyvédnek (kamarai jogtanácsosnak) az aláírásmintában hivatkoznia kell arra, hogy az aláírásminta cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során készült, a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását az adott ügyvéd (kamarai jogtanácsos) készítette (szerkesztette, ellenjegyezte), és az adott aláírásminta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi, de ha nem is részletezi ki, legalább a Ctv. 9. § (3) bekezdésben foglalt feltételekről kell nyilatkozatot tartalmaznia.Ellenkező esetben az ajánlatkérő nem tud meggyőződni arról, hogy az ajánlatba (részvételi jelentkezésbe) becsatolt aláírásminta megfelel a Ctv. 9. §, és különösen[…]

Részlet a válaszából: […] eljárással kapcsolatban.Nem alapozza meg a kérelmezői státuszt például az az eset, ha az ajánlatkérő megsértette ugyan a közbeszerzési szabályokat az eljárásban, de az ajánlattevő a jogsértés megállapítása esetén sem kerül kedvezőbb helyzetbe, mert nem lesz érvényes az ajánlata a jogsértés kiküszöbölését követően sem, ugyanis saját érvénytelenségét nem támadja. Az eljárás eredménytelensége esetére feltételezett újabb közbeszerzési eljárás megindítása például egy olyan jövőbeni, bizonytalan szempont, amely nem igazolja, hogy adott eljárásban a jogsértés megállapítása az ajánlattevő jogi helyzetét pozitívan befolyásolná. Erre tekintettel jogorvoslati kérelmet csak az terjeszthet elő, akinek a jogorvoslati kérelemmel elérni kívánt cél teljesülése esetén, azaz az ajánlatok jogszabályoknak megfelelő elbírálása esetén reális esélye lenne az adott közbeszerzési szerződés elnyerésére.Mindezekre tekintettel és a Közbeszerzési Döntőbizottság által kialakított joggyakorlat szerint nemcsak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania egy adott jogorvoslati eljárásban, hanem magának az ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként) jogorvoslati kérelmet előterjesztőnek is. Másképpen fogalmazva: az ajánlattevő is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, amennyiben közvetlenül kimutathatóan van valamilyen jog- vagy érdeksérelme a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban.A tételes jogi rendelkezést a Kbt. 148. § (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:„Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.)”Az ügyfélstátusz és az ahhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogosultsága szempontjából tehát a döntő kérdés az, hogy a kérelmező által kifogásolt Kbt.-be ütköző ajánlatkérői magatartás a kérelmező jogát vagy jogos érdekét sérti[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérőnek kötelező indokolást kérnie az ajánlati ár aránytalanul alacsony volta miatt, valamint le kell folytatnia az aránytalanul alacsony árat tartalmazó ajánlat vizsgálatát. Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatát az ajánlatkérőnek elsősorban az ajánlattevő által biztosított adatokra kell alapítania. Az ajánlatkérőnek az indokolás tartalma alapján kell megvizsgálnia, hogy a beszerzés tárgya a megajánlott áron teljesíthető-e, a vállalás gazdasági észszerűséggel összeegyeztethető-e. E vizsgálatot követően kerül az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy döntsön az érintett ajánlat érvényességéről vagy érvénytelenségéről.Az indokolásra, illetve a kiegészítő indokolásra felhívott ajánlattevőnek akként kell benyújtania indokolását, adott esetben kiegészítő indokolását, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek. Ennek értelmében az ajánlattevőnek olyan objektív alapú indokolást kell adnia, amely egyértelműen, részletesen alátámasztja a tényleges helyzetet, és nem hagy kétséget az ajánlatkérőben afelől, hogy a szerződés a megajánlott áron ténylegesen teljesíthető lesz.Szakmai álláspontunk szerint, jelen esetben az aránytalanul alacsony árat az ajánlatkérőnek vizsgálnia kellett volna a fent kifejtettek szerint, és az ajánlattevő által benyújtott árindokolás alapján kellett volna meggyőződni arról, hogy a nyertes ajánlattevő kereskedő cégként az eljárásban szintén részt vevő gyártóhoz képest miért tett alacsonyabb ajánlati árat, illetve ezen az ajánlati áron teljesíthető lesz-e a szerződés. Önmagában az a tény, hogy a kereskedőcég a gyártó ajánlati árához képest alacsonyabb ajánlati árat adott be, nem jogszerűtlen. Lehet például korábbi beszerzésből származó olyan raktárkészlete, vagy korábbi szerződéshez beszerzett olyan termékmennyisége, amely nem került felhasználásra, és alacsonyabb[…]