14 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] alacsonyabb árakra számíthat. Valójában ebben az esetben az indikatív ajánlatkérésnek a célja elsősorban nem a rezsim meghatározása, hanem sokkal inkább a lehívási kötelezettséggel érintett mérték meghatározása.Véleményünk szerint a keretmegállapodás becsült értékét ebben az esetben a beérkezett indikatív ajánlatok mértéke ugyan befolyásolja, azonban a keretérték meghatározása csak annyiban releváns, hogy biztosan lefedje az ajánlatkérő által későbbiekben meghatározott igényeket. Hiszen az ajánlatkérő olyan nagy értéket kell, hogy meghatározzon a keretmegállapodás értékeként, mely valódi igényének értékét lefedi. Mivel a keretmegállapodás keretértékének lehívására nem köteles, így a legegyszerűbb, ha a beérkezett indikatív ajánlatok legnagyobb értékét veszi alapul, és ez lesz a keretmegállapodás értéke. Így nem szükséges a beérkezett indikatív ajánlatok átlagának értelmezésével foglalkozni, hiszen a lényeg, hogy a beérkezett értékek képezték a becsült érték alapját. Egyébiránt véleményünk szerint amennyiben kettőnél több indikatív ajánlat érkezik, melyből az egyik nagyon nagy mértékben eltér, úgy az ajánlatkérőnek van lehetősége további indikatív ajánlatot kérni, vagy a beérkezett ajánlat mértékére rákérdezni, hiszen az indikatív ajánlatok készítése során az ajánlattevők nem vállalnak ajánlati kötöttséget, nincsenek versenyhelyzetben, és ennek megfelelően gyakran átgondolatlan indikatív árajánlatok születnek. Az indikatív ajánlatok mellett az ajánlatkérő vegyesen alkalmazhat más módszert is a reális piaci ár meghatározására, azaz itt nem egy ajánlat kizárása a kérdés, hanem hogy az indikatív árajánlatok[…]

Részlet a válaszából: […] is megfelelhet az alkalmassági követelményeknek.Mind az alvállalkozó, mind a kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában levezethető tehát, hogy a munkavállaló nem gazdasági szereplő, az ajánlattevőtől nem független személy, aki a piacon szolgáltatást kínál, hanem az ajánlattevő belső szervezetrendszeréhez tartozó személy, tehát nem minősülhet sem alvállalkozónak, sem kapacitást biztosító szervezetnek.Az ajánlattevőnek a nyilatkozatok megtétele és a nyilatkozatnak az ajánlatkérőhöz való eljuttatásának időpontjában (pl. ajánlatbeadás) szükséges megvizsgálnia, hogy az alkalmassági követelményként megjelölni kívánt szakemberrel milyen jogviszonyban áll, és ennek a jogviszonynak megfelelően kell a nyilatkozatokat megtenni. Amennyiben a fennálló jogi helyzettel ellentétesen nyilatkozna az ajánlattevő, felmerülhetne akár a hamis nyilatkozat megtétele is.Az, hogy a későbbiekben várhatóan változás fog bekövetkezni a szakember jogviszonyát illetően, és munkavállalói jogviszony helyett megbízási jogviszony keretében egyéni vállalkozóként tervezik bevonni a szerződés teljesítésébe, amely változás még nem is biztos, hogy bekövetkezik, még nem bír relevanciával a nyilatkozatok megtétele során.A Kbt. kezeli az alvállalkozókkal kapcsolatos változások későbbi átvezetését. A Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő a szerződéskötéskor, illetve a szerződés teljesítése során bármikor jogosult alvállalkozó igénybevételét bejelenteni az alvállalkozó bevonását megelőzően. Így amennyiben a munkavállaló felmondási ideje lejár, és valóban egyéni vállalkozóként szerződik a nyertes ajánlattevővel akár az ajánlatkérővel történő szerződés megkötésekor, akár a közbeszerzési szerződés teljesítése során, akkor a Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján kell eljárni az alvállalkozóként való bejelentésével összefüggésben.A kérdésben felvázolt eset ugyanakkor annyiban speciális, hogy a munkavállaló alkalmassági követelményt igazol. Ennek megfelelően nem kizárólag a Kbt. 138. § (3) bekezdésében foglalt alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, hanem a Kbt. 138. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat is. Az alkalmassági követelménynek való megfelelés igazolására bemutatott szakembereket kötelező bevonni a szerződés teljesítésébe. A kötelező bevonás csak akkor maradhat el, ha a nyertes ajánlattevő legalább egyenértékű szakember bevonását igazolja az ajánlatkérő számára.Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az[…]

Részlet a válaszából: […] kvázi párhuzamosan zajlik, és az egyes ajánlattételi felhívások kvázi az ajánlattételi szakasz sokaságaként foghatók fel.A többes megjelenés tilalma a Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján magában foglalja, hogy ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkezőa) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [Kbt. 65. § (7) bekezdés].A jegyzékre felvett gazdasági szereplők mindannyian részvételre jelentkezőnek minősülnek a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartama alatt. A többes megjelenés tilalma szerint ez azt is jelenti, hogy dinamikus beszerzési rendszer esetében az ún. jegyzékre felvett részvételre jelentkezők nem lehetnek egymás alvállalkozói, még akkor sem, ha az adott ajánlattételi felhívásra csak az egyik részvételre jelentkező tesz ajánlatot. A dinamikus beszerzési rendszer részvételre jelentkezői egymásnak versenytársai, hiszen a későbbi ajánlattételi szakaszok[…]

Részlet a válaszából: […] szabályait is alkalmazzák, ha annak jogi feltételei fennállnak.A megajánlott termékek megváltoztatására a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazása merülhet fel lehetséges megoldásként. A szerződésmódosítási esetkör jogszerű alkalmazásának feltétele, hogy a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre, a szerződésmódosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, illetve az ellenérték esetleges növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.A többi szerződésmódosítási jogalapot nem tartjuk alkalmazhatónak egy megajánlott termék lecserélésére. A Kbt. 141. § (2) bekezdésének a jogszerű alkalmazásához ellenérték-változás szükséges, a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontjához „további” beszerzési igény, „további árubeszerzés” megrendelése a kiinduló feltétel, a Kbt. 141. § (6) bekezdés pedig kizárólag nem érdemi módosításra alkalmazható, mely utóbbi esetkör vonatkozásában egy megajánlott termék megváltozását kockázatos nem érdemi változásnak tekinteni, de az érdemi jelleg az adott terméket illetően egyedileg mérlegelendő.A jogszerű szerződésmódosításhoz a Kbt.-ben tételesen nem szereplő, de a gyakorlatban elvárt további előfeltételek a szükségesség és az arányosság, azaz a szerződő feleknek azt is igazolni szükséges, hogy a termékváltás valóban szükséges, más módon nem orvosolható a fennálló jogi helyzet, és a termékváltás miatti módosítás arányos mértékű.A szerződésmódosításhoz azonban a szerződő felek egyetértésére van szükség, azaz az ajánlatkérő szerződésmódosításra való nyitottságának hiányában a szerződésmódosítás a Kbt. alapján nem kikényszeríthető.A szerződésekre mögöttes szabályként ugyanakkor a Ptk.-t kell alkalmazni [Kbt. 2. § (8) bekezdés]. A Ptk. 6:192. §-a rendelkezik a bíróság részéről történő szerződésmódosításról, bár közbeszerzési szerződések esetében a joggyakorlat kevéssé ismer jogeseteket. A Ptk. 6:192. § (1) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevőként szerződő fél kérheti a keretmegállapodás bírósági módosítását, ha bizonyítani tudja, hogy– a szerződő felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, továbbá– a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható, illetve– a körülmények megváltozását nem ő idézte elő, végül– a[…]

Részlet a válaszából: […] EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni.A fenti rendelkezések értelmében az űrlap használata kötelező, nem helyettesíthető egy egyszerű nyilatkozattal, egyszerű nyilatkozat becsatolása csak az űrlap rendelkezésre állása hiányában fogadható el. A közbeszerzési eljárás előkészítése során az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy az űrlap kitöltésének lehetőségét az ajánlattevők részére biztosítsa.Az űrlapok mint speciális nyilatkozatminták a közbeszerzési dokumentumok részét képezik [Kbt. 57. § (1) bekezdés b) pont]. Amennyiben egy űrlap hiányzik a közbeszerzési dokumentumokból, akkor a közbeszerzési dokumentumokat módosítani szükséges a Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján. Ha az ajánlatkérő egyéb, hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig, a részvételi szakaszra vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén a részvételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatnia az ajánlattételre vagy – közvetlen részvételi felhívás esetén – a részvételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A kérdésben felvázolt esetben tehát a Kbt. 55. § (3) bekezdése alapján[…]

Részlet a válaszából: […] az ajánlatkérő vizsgálatot végezzen az aránytalanul alacsonynak látszó ár (vagy költség) tekintetében, az aránytalanul alacsony árvizsgálat már nem korlátozódik csak azokra az ajánlati elemekre, amelyek önálló értékelési szempontot képeznek. Az ajánlatkérő jogosult arra, hogy az arányosság alapelv figyelembevételével egy árazott költségvetés bármelyik költségvetési sorában szereplő árat vizsgálja, és arra vonatkozóan „megalapozó adatok”-at kérjen. A kérdésből nem derül ki, hogy az ajánlatkérő által kérdezett konkrét költségelem, ha nem is szerepel az árazott költségvetésben, megalapozó adatnak tekinthető-e valamely költségvetési sorral összefüggésben.A kérdésben felvázolt esetben az ajánlattevő számára két lehetőség állhat fenn. Valóban lehetséges egyik megoldás, hogy a beadott árindokolásban az ajánlattevő indokolással ellátva levezeti, hogy a kérdezett költségelem miért nem értelmezhető az adott beszerzés vonatkozásában, azzal az ajánlattevő a költséggel miért nem számolt. Ugyanakkor ennek a lehetőségnek van kockázata. Az aránytalanul alacsony árindokolással kapcsolatban kialakult gyakorlat szerint az ajánlatkérő kifejezett kérdését figyelmen kívül hagyni adott esetben az árindokolás elutasításához és ezáltal az ajánlat érvénytelenségéhez vezet. Az ajánlattevő részéről valószínűleg nem ismert az ajánlatkérő gondolatmenete az árak vizsgálatát illetően, ezért nem lehet teljesen bizonyos abban, hogy tévedés történt.Ezért javasolt a másik megoldás alkalmazása: amennyiben az ajánlattevő úgy véli, hogy az ajánlatkérő által kérdezett költségelem nem értelmezhető, nem illeszkedik a beszerzés tárgyához, nem kapcsolódik az árazott költségvetéshez, akkor javasolt[…]

Részlet a válaszából: […] történő teljesítésében is megállapodhatnak, feltéve, hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt. Ebben az esetben minden részletre alkalmazni kell a törvényben vagy kormányrendeletben a kifizetésre előírt szabályokat.”Esetünkben szolgáltatással vegyes árubeszerzés a tárgy, mely esetben a részletekben történő szállítás, vagy a garanciális időben történő egyéb szolgáltatás nyújtása esetében logikus a részletekben történő teljesítés, számlázás és fizetés is. A szerződés jellege lehetővé[…]

Részlet a válaszából: […] kárátalány, melyet a Ptk. az alábbiak szerint definiál:„6:186. § [Kötbér] (1) A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.”Mivel a kötbér mindenféleképpen szerződésszegést jelent, így a teljesítési igazolás ellentmondásos, mely közbeszerzésben nem vehető figyelembe a referencia igazolása során, hiszen a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. §-a referenciaigazolás céljából benyújtott teljesítési igazolás vonatkozásában egyértelműen előírja a szerződésszerű teljesítést az alábbiak szerint:„22. § (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja), a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, valamint[…]

Részlet a válaszából: […] szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítését.(2) A 2. § (1)–(4) bekezdésében foglalt alapelvek megsértését valósítja meg az ajánlatkérőként szerződő fél részéről a szerződésszegésből eredő igények érvényesítésének elmaradása (ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását), haa) a szerződésszegés olyan kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradásával valósul meg, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelése során figyelembe vett; vagyb) a szerződésszegés eredményeként a teljesítés a szerződés tartalmától olyan mértékben tér el, amely – ha a felek szerződésüket így módosították volna – szerződésmódosításként a 141. § (6) bekezdése szerint lényeges módosításnak minősülne.”A kérdésben jelzett eset kimeríti a fenti 143. § (2) bekezdését, hiszen szerződésszegéstől való eltekintés a szerződés lényeges módosításának minősül. Amennyiben pedig a nyertes ajánlattevő mentesítése történik a szerződésszegés és annak jogkövetkezményei alól, úgy a Kbt. 143. § (3) bekezdése értelmében semmisnek tekinthető az érintett módosítás, mely akkor is megvalósul, amennyiben a felek azt nem fektették le írásban, hanem szóban egyeztek meg a szerződésszegés következményeitől való eltekintésről. Így ennek feltárása azt eredményezi, hogy szerződésszegő fél felé az ajánlatkérő köteles érvényesíteni a kötbért, attól annak ellenére nem tekinthet el, hogy korábban ezt valamilyen okból megtette, jogsértő módon, melyet az alábbiak szerint tesz egyértelművé a Kbt.:„143. § (3) Semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként[…]

Részlet a válaszából: […] van olyan olyan „továbbélése” a szerződés teljesítése során, melynek eredményeként a szerződés megszüntetésére van szükség.A 143. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, amennyiben az eljárás során kizáró ok hatálya alatt állt valamely ajánlattevő, ez ugyanúgy hatással van a szerződés teljesítési szakaszára is, így a szerződés felmondására van szükség az alábbiak szerint.„143. § (2) Az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.”A teljesítés időszakát továbbá még a Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) alpontjával kapcsolatos tulajdoni változás érintheti, mely esetben az ajánlatkérő köteles az érintett szerződést felmondani:„143. § (3) Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, haa) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.”Minden más kizáró ok beállása esetében, amennyiben arra a teljesítés időszakában került sor, és nem akadályozza a tevékenység végzését, számla kibocsátását (tehát technikai értelemben a teljesítést), úgy közbeszerzési vonatkozásban a[…]