13 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított hat évben teljesített szállításokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte.”A többi alkalmassági követelmény esetében kifejezetten nincs megjelölve az eljárást megindító felhívás feladása, mint az az időpont, ahonnan visszafelé kell számítani a legjelentősebb szállításokat. Mivel ez a követelmény kifejezetten azért rögzíti ezt az időpontot, mert kimondottan friss tapasztalatokra van szükség. A szakember tapasztalatai esetében azonban nem kerül lehatárolásra ez az időpont. Például árubeszerzés esetében így szólnak azok az alkalmassági követelmények, melyek szakemberek tevékenységéhez köthetők:„Kbt. 21. § (1) Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – előírhatób) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, végzettségük, illetve képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe;f) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, vagy vezetői végzettségének, illetve képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének, illetve képzettségének ismertetésével, akik a szerződés teljesítéséért felelősek, feltéve, hogy ezeket az ajánlatok értékelése során nem értékelik.”Álláspontunk szerint a kérdésben jelzett két időpont, a hirdetmény feladása vagy az ajánlati kötöttség beállta közül egyszakaszos eljárás esetében legkésőbb az ajánlati kötöttség beállta irányadó, amennyiben az ajánlatkérő nem ettől eltérő módon állapította meg eljárást megindító hirdetményében. Hiszen ez az az időpont, amikor az ajánlattevő nyilatkozik alkalmasságáról, és megállapítja a szakember tapasztalatainak mennyiségét. Az értékelés időszakában már nem értékelhető a később szerzett tapasztalat, hiszen az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése során már tisztában kell lennie az ajánlattevőnek a rendelkezésre álló tapasztalat mennyiségéről, és rendelkeznie is kell az adott tapasztalattal. Kétszakaszos eljárás esetében pedig a részvételi szakasz jelentkezési határideje az irányadó, hiszen akkor nyilatkozik az ajánlatkérő a szakembere alkalmasságától, mellyel már a nyilatkozat időpontjában rendelkeznie kell.Ténykérdés, hogy amennyiben az ajánlattételi időszak elhúzódik, többszöri határidő-módosítást követően, úgy időközben szerezhet még tapasztalatot az érintett szakember, ettől azonban még egységesen kezelhető a szakember alkalmassága. Álláspontunk szerint hiánypótlás esetében, amennyiben az alkalmasságra bemutatott szakember nem megfelelő, vagy hiányzik, akkor is az ajánlati kötöttség időpontja az irányadó (kétszakaszos eljárás esetében a részvételi jelentkezés határideje), hiszen az ajánlattevő (részvételre jelentkező) akkor nyilatkozott[…]

Részlet a válaszából: […] visszanyitásával. A számításihiba-javítás vonatkozásában szükséges megemlíteni, hogy bár leggyakrabban a felolvasólapon szereplő ajánlati árra vonatkozik a javítási felszólítás, de ez nem szükségszerű; az ajánlat bármely dokumentumában szerepelhet a számítási hibával érintett érték, és nem kizárólag az ajánlati árat érintheti a számítási hiba, bármely értékelésre kiható hibás értéket javítani kell.A Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján, ha a számítási hiba javítását nem teljesítik, vagy nem az előírt határidőben teljesítik, vagy hibásan teljesítik, akkor az ajánlat érvénytelen.A számításihiba-javításra vonatkozó felszólítás tartalmában ezért lényeges, hogy az ajánlatkérő pontosan milyen dokumentumo(ka)t, milyen érték(ek)et kér javítani.A kérdéses esetben az ajánlatkérő a számításihiba-javítás eljárási cselekmény keretében a felolvasólapot és az árazott költségvetést kérte javítani, amelyből az ajánlattevő a javított árazott költségvetést csatolta, azonban a számítási hibát a felolvasólapon nem javította. Így az állapítható meg, hogy az ajánlattevő a számítási hiba javítását nem teljeskörűen végezte el.Az ítélkezési gyakorlatban valóban található olyan megközelítés, hogy az ajánlatot összességében kell vizsgálni, bírálni és értékelni, és amennyiben[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettségeik teljesítésére ilyen esetben a közös tulajdonra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.”Értelmezésünk szerint a Ptk. eleve lehetővé teszi, hogy a föld és az épület tulajdonjoga elválasztásra kerüljön, ami a hazai PPP-beruházások során meg is történt jellemzően, így azokról külön rendelkeztek a felek. Az építményi jog szabályai egy további lehetőséget jelentenek annak érdekében, hogy az ingatlan építés céljából történő korlátolt dologi joggal is megterhelhető legyen. Az építményi jog jogosultját megilleti többek között a használathoz való jog és a hasznok szedésének a joga is. Közbeszerzési értelemben amennyiben az építési koncesszió jogosultjának jogait és az építményi joggal rendelkező jogait hasonlítjuk össze, valójában teljesen egyértelmű különbségtétel nem tehető. Ennek az az oka, hogy az építési koncesszió jogosultja és az ajánlatkérő meg kell, hogy osszák a kockázatokat. Amennyiben a koncesszió jogosultja gyakorlatilag nem vállal kockázatot, miután az épület megépült, és a hasznosítás során teljesen biztos bevételhez jut, mindenféle piaci kockázat vállalása nélkül, valójában nem beszélhetünk építési koncesszióról.Az építési koncessziót a Kbt. az alábbiak szerint szabályozza:„8. § (5) Az építési koncesszió e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott építési beruházást rendel meg, és az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.”A fentiekben jelzett működési kockázat viselésének megítélése független attól, hogy építményi jog került-e megalapításra, és az képezte-e részét a közbeszerzési szerződésnek.Mivel az építményi jogot alapító szerződés korlátozhatja a jogokat, így nem zárható ki a modell alkalmazása építési koncesszió esetében sem.A fentiek alapján, ha technikailag a koncessziós jog jogosultja megkapja az építményi jogot, és ezzel együtt a hasznosítás[…]

Részlet a válaszából: […] § (8) bekezdés a) pontja alapján a hiánypótlás a Kbt. 2. § (1)–(3) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével járna, mert a kérelmező az ajánlatát az ajánlattételi határidőre a 2. részszempontra nem nyújtotta be, az ajánlat a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez a felolvasólapon megadott darabszámnak megfelelő ajánlatot nem tartalmazott, a felvilágosítás ellentmondás hiányában pedig nem volt elrendelhető. Ezen ajánlati hiba a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján jelentős, nem egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, ezért hiánypótlás vagy felvilágosításkérés keretében nem volt orvosolható. A hiánypótlás a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez a Kbt. 71. § (9) bekezdése alapján sem volt alkalmazható, tekintettel arra, hogy a kérelmező a 2. részszempontra az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személyét az ajánlatában az ajánlattételi határidőre nem nevezte meg.A kérdésben jelzett D.356/2019. számú döntésében a jogorvoslati fórum valóban rugalmasságot tanúsít, ugyanis az ajánlatkérő a felolvasólapon nem kívánta megjelöltetni a szakembereket, hanem az ajánlat részeként kérte egyéb nyilatkozat és az önéletrajzok benyújtását, és ezt a jogorvoslati fórum ebben a döntésében egyértelműen hiánypótolhatónak tekintette. Valójában az önéletrajz benyújtása és a szakember megnevezése álláspontunk szerint azonos, hiszen nem derül ki az ajánlatkérő számára a szakember személye, itt azonban a döntést az befolyásolta, hogy a szakmai ajánlaton kívülinek minősítette a jogorvoslati fórum az érintett önéletrajzokat. Érvei között a „Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat hibája hiánypótlással kiküszöbölhető, az ajánlatkérő jogsértően nem biztosította a hiánypótlás, a hiányzó nyilatkozatok, okiratok utólagosan csatolásának lehetőségét a kérelmező számára. A Kbt. 3. § 37. pontjában rögzített definíció értelmében sem a 2–3. részszempont szerint értékelt adat, sem pedig az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumok nem tartoznak a szakmai ajánlati körbe. E körben ugyanis az ajánlattevők nem a beszerzés tárgyára, a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásra tettek ajánlatot. A vizsgált részszempontok alapján az ajánlat nem tartalmaz a beszerzés tárgyára tett ajánlati vállalást, mivel azt az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerint határozta meg, tehát értékelése szerint a szerződés teljesítésében részt vevő személyzet minősége jelentős hatással lehet a teljesítés színvonalára. E részszempontok szerint tehát az ajánlattevő, a teljesítő személyek valamely tulajdonsága, képessége, nem pedig a beszerzés tárgyára, szerződéses feltételekre tett ajánlati vállalás kerül értékelésre.Ehhez képest a KH. Hiánypótlási útmutatója (2025.05.29. www.kozbeszerzes.hu) az alábbiak szerint fogalmaz:„Ezúton hívja fel az ajánlatkérők figyelmét a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács arra, hogy különös körültekintéssel járjanak el az értékelési szempontok (így adott esetben a szakemberrel kapcsolatos értékelési szempont) és az arra tett megajánlás alátámasztására benyújtandó dokumentumok előírása során. Ebben a körben a szakemberrel kapcsolatos értékelési szempontot az ajánlatkérőnek oly módon kell meghatároznia, hogy a szakember személye egyértelműen beazonosítható legyen. A Kbt. 66. § (1) bekezdése alapján ugyanis az ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) az ajánlatot (részvételi jelentkezést)[…]

Részlet a válaszából: […] nyilatkozik, ugyanakkor az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése során saját nevében nyilatkozik, saját maga megfeleléséről. Így fennállhat az az eset, amikor számos konzorciumi tag közül valójában egy sem felel meg a követelményeknek, többek között ezért alakítanak konzorciumot, így senki nem tudná saját nevében lenyilatkozni a megfelelést. Ez esetben logikus, hogy azt a döntést hozzák a felek, mely szerint senki nem felel meg az alfa szerinti alkalmassági követelményeknek, mely így az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.Ennek feloldása az az ajánlatkérői gyakorlat, mely szerint, ha a konzorcium megfelel, akkor vagy a konzorciumvezető, vagy az összes konzorciumi tag „igen” válaszát fogadja el az érvényes ajánlattétel feltételeként az ajánlatkérő. Álláspontunk szerint mindegyik megoldás megfelelő, hiszen az alkalmassági[…]

Részlet a válaszából: […] iratbetekintés annak ellenére, hogy az összegezés megküldését követő öt nap már eltelt.A Kbt. azonban nem biztosít arra lehetőséget, hogy az összegezés kiküldése, azaz a közbeszerzési eljárás eredményének közlése előtt az ajánlattevő iratbetekintést kezdeményezzen.Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés tartalmazza az ajánlatkérő döntéseit egy adott ajánlat vonatkozásában. A hiánypótlási felhívás kiküldése még nem ad bizonyosságot, hogy az ajánlatkérő a kérdéses ajánlatot érvényessé nyilvánítja. Érvényességi döntésre vonatkozó feltételezésre alapozva nem lehet előzetes vitarendezési kérelemmel sem élni, a feltételezésre alapozott előzetes vitarendezési kérelem idő előttinek fog minősülni, mivel az ajánlatkérő döntése még nem ismert. Ezt erősíti a Közbeszerzési Döntőbizottság több határozata is, amely arra vonatkozik, hogy az ajánlatkérő a teljes bírálati szakaszban jogosult eljárási cselekményeket végezni, amely a döntési helyzetek sokaságát is eredményezi. Az ajánlatok érvényességéről szóló végső döntés általában csak az összegezésből derül ki, a gyakorlat inkább a közbenső érvénytelenné nyilvánítási döntéseket ismeri.Ugyanakkor a kérdezőnek a kérdésben felvázolt esetben fokozott gondossággal mérlegelnie kell, hogy milyen eljárási cselekményt kíván majd támadni. Ha az összegezés alapján az ajánlatkérő adott ajánlat érvényességére vonatkozó döntését szeretné megtámadni, mert álláspontja szerint az ajánlatkérő végül a közbeszerzési dokumentumoknak nem megfelelő ajánlatot fogadott el érvényesnek és nyertesnek, azaz a közbeszerzési eljárás eredménye a vita tárgya, akkor az iratbetekintés alapján, az iratbetekintést követően lehetséges akár előzetes vitarendezési kérelemmel élni 3 munkanapon belül, vagy jogorvoslati eljárást kezdeményezni 10 napon belül.Amennyiben azonban a kérdező[…]

Részlet a válaszából: […] egy másik ajánlattevőt kapacitást biztosító szervezetként jelöljön meg. A kérdés nem tett említést arról, hogy esetleg kapacitást biztosító szervezetként megjelölte-e a gyártót. Ezért vélelmezhető, hogy a c) pont szerinti esetkör sem áll fenn.A b) pont szerinti esetkör megítéléséhez az alvállalkozói fogalom vizsgálata szükséges.A Kbt. 3. § 2. pontja alapján a gyártó kivételt jelent az alvállalkozói fogalom alól, azaz a Kbt. alapján a termék gyártója nem minősül alvállalkozónak, ezért a többes megjelenés tilalma sem állhat fenn e tekintetben.A gyakorlatban azonban az ajánlattevők sok esetben rosszul minősítik a gyártói szerepkört, és a Kbt. 3. § 2. pontja alapján, a konkrét nevesítés miatt, a gyártót automatikusan nem tekintik alvállalkozónak. Árubeszerzés esetén gyakori, hogy a gyártó végzi a beüzemelést, az oktatást, azaz a gyártó a gyártói szerepkörön kívül más tevékenységet. Ebben az esetben a gyártó már alvállalkozónak minősül, mivel kilépett a gyártói szerepkörből, és az ajánlattevő szerződéses kötelezettségei közé tartozó feladatot végez.Amennyiben a kérdező az alvállalkozói minősítést helyesen végezte el, és a gyártó valóban nem minősül alvállalkozónak, akkor a b) pont szerinti esetkör sem áll fenn.A fentiek szerint tehát a gyártó ajánlattétele nem valósítja meg a többes megjelenés tilalmát.A verseny tisztaságát azonban az ajánlatkérő más jogszabályi rendelkezések alapján is vizsgálja, pl. a két ajánlattevő a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött-e [lásd Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont szerinti kizáró ok], vagy valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett-e el [lásd Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pont szerinti eredménytelenségi ok].A kérdéses esetben ezért az ajánlattevőnek[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattevőt egyaránt. Erre vonatkozóan a Kbt. alábbi szabálya utal is, amikor kötelezi az ajánlattevőt a felhívás feltételeinek elfogadására.„Kbt. 66. § (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.”Ennek megfelelően nincs lehetőség más típusú szakembert bemutatni, még abban az esetben sem, ha az ajánlatkérő nem megfelelő[…]

Részlet a válaszából: […] uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt, továbbá b) szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át, a (3) bekezdés alapján pedig a módosított szerződéses ellenérték alapján a szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás nem lett volna alkalmazható.Az ellenérték változása lehetséges pozitív irányba, amikor a szerződésmódosítással a szerződő felek növelik a szerződés ellenértékét, de lehetséges negatív irányba is, amikor a szerződő felek csökkentik a szerződés ellenértékét; ezekben az esetekben az értékkorlátot, illetve a százalékos korlátot az értéknövekményre és a csökkentés értékére vonatkozóan kell vizsgálni.A gyakorlatban előfordulhat, hogy a szerződő felek ugyanazon szerződésmódosítás részeként a szerződéses ellenértéket növelni és csökkenteni is szeretnék, ahogy a kérdésben is szerepel. A Közbeszerzési Hatóság szerződésmódosításra vonatkozó útmutatója alapján a százalékos viszonyítás alapjául a növekvő és csökkenő értékek összesen értékének egyenlegét kell figyelembe venni, azaz a módosítási értékek abszolút értékének összegét kell figyelembe venni.Ennek megfelelően, amennyiben az elmaradó tételek a szerződéses érték 3%-át képezik, a többlettételek a szerződéses érték 8%-át, akkor a változás a szerződéses érték 11%-a, amely megfelel a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontban foglalt 15%-os korlátnak. Ugyanakkor a szerződő feleknek vizsgálni kell az a) pontban és a (3) bekezdésben foglalt értékkorlátot is.Végül megemlítjük, hogy amennyiben a szerződés ellenértékének módosítására egymást követően több szerződésmódosítás keretében kerül sor, amelynek során a szerződő felek hol növelik, hol csökkentik a szerződés ellenértékét, akkor a százalékos korlátok vizsgálatakor mindig az eredeti szerződésben szereplő ellenszolgáltatást kell alapul venni.A „de minimis” szerződésmódosításra vonatkozó további jogszabályi feltétel, hogy a szerződés módosítása nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez;[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítékot kikötni, amelyet a szerződést kötő ajánlattevőnek kell rendelkezésre bocsátani a szerződésben foglaltak szerint, a Kbt. 134. § (6) bekezdésében foglalt biztosítási módok egyikén.A közös ajánlattevők a szerződés teljesítésért egyetemleges felelnek [Kbt. 35. § (6) bekezdés]. A közös ajánlattevők a belső viszonyukat szabályozhatják (pl. melyik közös ajánlattevő látja el a képviseletet, melyik közös ajánlattevő milyen feladatot lát el, milyen kötelezettségekért felel), de az ajánlatkérő felé és a külvilág felé a közös ajánlattevők „egy egységként” kezelendőek, bármennyi a közös ajánlattevőt alkotó ajánlattevők száma.A teljesítési biztosíték esetében tehát az ajánlatkérő által előírt teljesítési biztosítékot a szerződést kötő félként szereplő közös ajánlattevőknek is egyszer kell rendelkezésre bocsátani az előírt összegben. A közös ajánlattevők egymás között, pl. konzorciumi megállapodásban rendezhetik, hogy a teljesítési biztosítékot melyik közös ajánlattevő biztosítja teljes egészében (leggyakrabban a közös ajánlattevőket képviselő közös ajánlattevő, a konzorciumvezető), vagy esetlegesen felosztják egymás között a teljesítési biztosíték összegét, és valamennyi közös ajánlattevő adott összegben hozzájárul az ajánlatkérő által előírt teljesítési biztosíték összegéhez. Azonban ez utóbbi esetben sem közös ajánlattevőként[…]