Koronavírus, kérdések válaszok
1 Keretmegállapodás lehetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban 2021. február 1-jétől
Kérdés: Miért vesztette hatályát 2021. február 1-jétől a Kbt. 98. § (2b) bekezdése?
Részlet a válaszból: […] 
kinyitbezár kezdeményezés részévé kell tenni, de keretmegállapodástól függetlenül a Közbeszerzési Hatóságnak a jogalap megfelelőségével kapcsolatban kell először állást foglalnia.Az indokolás értelmében ezt a lehetőséget nem zárják ki az irányelvek, alkalmazásuk különösen hasznos lehet például egészségügyi beszerzésekre járvány idején. A módosítás ugyanakkor nem változtat azon az indokolás szerint, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás csak különösen kivételes esetben alkalmazható, valamint azon sem, hogy a keretmegállapodás csak akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide! kinyitbezár kezdeményezés részévé kell tenni, de keretmegállapodástól függetlenül a Közbeszerzési Hatóságnak a jogalap megfelelőségével kapcsolatban kell először állást foglalnia.Az indokolás értelmében ezt a lehetőséget nem zárják ki az irányelvek, alkalmazásuk különösen hasznos lehet például egészségügyi beszerzésekre járvány idején. A módosítás ugyanakkor nem változtat azon az indokolás szerint, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás csak különösen kivételes esetben alkalmazható, valamint azon sem, hogy a keretmegállapodás csak akkor[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4642
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4642
2 Teljesítés elmaradása járványhelyzet miatt
Kérdés: Hogyan kellett volna eljárnia az ajánlattevőnek, ha a Covid-19 okozta vírushelyzet miatt nem tudott teljesíteni? (A D. 423/2020. számú esetre gondolok, melyben a Döntőbizottság megbüntette az ajánlattevőt.)
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár lett volna helye.A problémát tehát nem az jelentette, hogy a Covid-19 vírus miatt nem tudott az ajánlattevő teljesíteni, hanem hogy teljesítési képességének megváltozását nem igazolta, bizonyította megfelelően. A Döntőbizottság ezért megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 131. §-ának (9) bekezdését azzal, hogy nem kötötte meg a közbeszerzési eljárás eredményeként a szerződést az ajánlatkérővel, mint nyertes ajánlattevő, az összegzés megküldését követő 30 napon belül.A Kbt. előző bekezdésében hivatkozott 131. §-ának (9) bekezdése alapján az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegzés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.Az ügy egyben felhívja a figyelmet arra, hogy mivel közbeszerzési jogszabálysértés történt, így a szerződés megkötésétől való visszalépés, még akkor is, ha az ajánlatibiztosíték-vesztéssel jár, nem marad feltétlenül következmény nélkül, amennyiben az ajánlatkérő a jogorvoslati fórumhoz fordul. A teljesítés még meg sem kezdődhetett, azaz a jogsértés a szerződés meg nem kötése miatt kerülhetett megállapításra. Ebben az esetben meghatározott számú termék (termény) szállítása volt a beszerzés tárgya, mellyel kapcsolatban EKR-üzenetben az ajánlattevő arról tájékoztatta az ajánlatkérőt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide! kinyitbezár lett volna helye.A problémát tehát nem az jelentette, hogy a Covid-19 vírus miatt nem tudott az ajánlattevő teljesíteni, hanem hogy teljesítési képességének megváltozását nem igazolta, bizonyította megfelelően. A Döntőbizottság ezért megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 131. §-ának (9) bekezdését azzal, hogy nem kötötte meg a közbeszerzési eljárás eredményeként a szerződést az ajánlatkérővel, mint nyertes ajánlattevő, az összegzés megküldését követő 30 napon belül.A Kbt. előző bekezdésében hivatkozott 131. §-ának (9) bekezdése alapján az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegzés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.Az ügy egyben felhívja a figyelmet arra, hogy mivel közbeszerzési jogszabálysértés történt, így a szerződés megkötésétől való visszalépés, még akkor is, ha az ajánlatibiztosíték-vesztéssel jár, nem marad feltétlenül következmény nélkül, amennyiben az ajánlatkérő a jogorvoslati fórumhoz fordul. A teljesítés még meg sem kezdődhetett, azaz a jogsértés a szerződés meg nem kötése miatt kerülhetett megállapításra. Ebben az esetben meghatározott számú termék (termény) szállítása volt a beszerzés tárgya, mellyel kapcsolatban EKR-üzenetben az ajánlattevő arról tájékoztatta az ajánlatkérőt,[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4610
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4610
3 Európai Bizottság közbeszerzési szabályokat tartalmazó közleményének kötelező alkalmazása
Kérdés: Találtam egy közleményt, amelyet az Európai Bizottság adott ki, és amely közbeszerzési szabályokat tartalmaz. Köteles vagyok-e alkalmazni, alkalmazhatom-e, amit ebben olvasok?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár valamint az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának a Bizottság általi értelmezését tükrözi. Megjegyzendő, hogy az uniós jog kötelező erejű értelmezése végső soron minden esetben a Bíróság feladata. Ez az iránymutatás nem módosítja a jogi keretet". Ennek megfelelően a közlemény semmilyen módon nem alkalmazandó közvetlenül a közbeszerzési eljárások lefolytatása során, minden esetben a nemzeti szabályozást és az EUB döntéseit kell az ajánlatkérőknek figyelembe venniük.Amiben mégis segítséget nyújt a közlemény, hogy a rendkívüli sürgősség esetében alkalmazandó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében definiálja, mit ért az irányelvi rendelkezés alatt a világjárvány helyzetében.A jogalap a következő: "amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő szerv számára előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be; a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók." [Az irányelv 32. cikke (2) bekezdésének c) pontja].Mivel a közlemény szerint ebben az esetben az ajánlatkérő szervek eltérnek a Szerződésben rögzített átláthatóság alapelvétől, az Európai Bíróság kiköti, hogy ezt az eljárást csak kivételes esetben szabad alkalmazni. Valamennyi feltételnek együttesen kell teljesülnie, és azokat megszorítóan kell értelmezni (lásd például a C-275/08. sz. Bizottság kontra Németország ügyet, valamint a C-352/12. sz. Consiglio Nazionale degli Ingegneri ügyet).A "hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás" keretében az ajánlatkérő szervek közvetlenül tárgyalhatnak a potenciális szerződő felekkel; az előre kiválasztott gazdasági szereplőnek történő közvetlen odaítélés kivételes eset, amelyhez akkor lehet folyamodni, ha a rendkívüli sürgősség által támasztott technikai és időbeli korlátokon belül csak egyetlen vállalkozás képes a teljesítésre.Az ajánlatkérő szerveknek kell mérlegelniük, hogy fennállnak-e a "hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás" alkalmazását igazoló körülmények, és az eljárás melletti döntésüket indokolniuk kell. Az ajánlatkérő az egyes esetek egyedi elbírálásakor az egyes kumulatív feltételeknek a teljesülését egyenként vizsgálja az alábbiak szerint:A. Ajánlatkérő számára előre nem látható események"Az orvosi kezelésre szoruló COVID-19-betegek száma napról napra nő, és a legtöbb tagállamban várhatóan tovább fog emelkedni, amíg a járvány nem tetőzik.Ezek az események, és különösen azok konkrét alakulása bármely ajánlatkérő szerv szempontjából előre nem láthatónak minősülnek. A kórházaknál és más egészségügyi intézményeknél felmerülő, a kezelésekhez, az egyéni védőeszközökhöz, a lélegeztetőgépekhez, a többletágyakhoz, a kiegészítő intenzív ellátáshoz és a kiegészítő kórházi infrastruktúrához - köztük mindenfajta műszaki felszereléshez - kapcsolódó egyedi igények bizonyosan nem voltak előre láthatóak és tervezhetők, és így előre nem látható eseménynek minősülnek az ajánlatkérő szervek szempontjából."B. Határidők betartását lehetetlenné tevő rendkívüli sürgős esetek"Nem kétséges, hogy a kórházak és az egészségügyi intézmények azonnali szükségleteit (felszerelések, szolgáltatások és beruházások) a lehető leggyorsabban kell kielégíteni.Azt, hogy mindez lehetetlenné teszi-e a gyorsított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide! kinyitbezár valamint az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának a Bizottság általi értelmezését tükrözi. Megjegyzendő, hogy az uniós jog kötelező erejű értelmezése végső soron minden esetben a Bíróság feladata. Ez az iránymutatás nem módosítja a jogi keretet". Ennek megfelelően a közlemény semmilyen módon nem alkalmazandó közvetlenül a közbeszerzési eljárások lefolytatása során, minden esetben a nemzeti szabályozást és az EUB döntéseit kell az ajánlatkérőknek figyelembe venniük.Amiben mégis segítséget nyújt a közlemény, hogy a rendkívüli sürgősség esetében alkalmazandó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében definiálja, mit ért az irányelvi rendelkezés alatt a világjárvány helyzetében.A jogalap a következő: "amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő szerv számára előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be; a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók." [Az irányelv 32. cikke (2) bekezdésének c) pontja].Mivel a közlemény szerint ebben az esetben az ajánlatkérő szervek eltérnek a Szerződésben rögzített átláthatóság alapelvétől, az Európai Bíróság kiköti, hogy ezt az eljárást csak kivételes esetben szabad alkalmazni. Valamennyi feltételnek együttesen kell teljesülnie, és azokat megszorítóan kell értelmezni (lásd például a C-275/08. sz. Bizottság kontra Németország ügyet, valamint a C-352/12. sz. Consiglio Nazionale degli Ingegneri ügyet).A "hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás" keretében az ajánlatkérő szervek közvetlenül tárgyalhatnak a potenciális szerződő felekkel; az előre kiválasztott gazdasági szereplőnek történő közvetlen odaítélés kivételes eset, amelyhez akkor lehet folyamodni, ha a rendkívüli sürgősség által támasztott technikai és időbeli korlátokon belül csak egyetlen vállalkozás képes a teljesítésre.Az ajánlatkérő szerveknek kell mérlegelniük, hogy fennállnak-e a "hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás" alkalmazását igazoló körülmények, és az eljárás melletti döntésüket indokolniuk kell. Az ajánlatkérő az egyes esetek egyedi elbírálásakor az egyes kumulatív feltételeknek a teljesülését egyenként vizsgálja az alábbiak szerint:A. Ajánlatkérő számára előre nem látható események"Az orvosi kezelésre szoruló COVID-19-betegek száma napról napra nő, és a legtöbb tagállamban várhatóan tovább fog emelkedni, amíg a járvány nem tetőzik.Ezek az események, és különösen azok konkrét alakulása bármely ajánlatkérő szerv szempontjából előre nem láthatónak minősülnek. A kórházaknál és más egészségügyi intézményeknél felmerülő, a kezelésekhez, az egyéni védőeszközökhöz, a lélegeztetőgépekhez, a többletágyakhoz, a kiegészítő intenzív ellátáshoz és a kiegészítő kórházi infrastruktúrához - köztük mindenfajta műszaki felszereléshez - kapcsolódó egyedi igények bizonyosan nem voltak előre láthatóak és tervezhetők, és így előre nem látható eseménynek minősülnek az ajánlatkérő szervek szempontjából."B. Határidők betartását lehetetlenné tevő rendkívüli sürgős esetek"Nem kétséges, hogy a kórházak és az egészségügyi intézmények azonnali szükségleteit (felszerelések, szolgáltatások és beruházások) a lehető leggyorsabban kell kielégíteni.Azt, hogy mindez lehetetlenné teszi-e a gyorsított[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4517
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4517
4 FAKSZ-pontok beszerzése képzés hiányában
Kérdés: Milyen módon "gyűjthetők" be a FAKSZ-pontok képzés hiányában?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 28. és 29. §-sal egészül ki:- 28. § (1) A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 133/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését megelőző két éven belül megszerzett továbbképzési tanulmányi pontok - mind a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe vétel, mind a névjegyzékbe történt bejegyzés megújítása körében - a képzés időpontjától számított két év és nyolc hónap időtartamig felhasználhatóak.- (2) Azon felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók esetében, akiknek a névjegyzékbe vételének hatálya a Módr. hatálybalépését követően a 2020. évben járna le, a névjegyzékbe vétel hatálya a 2. § (7) bekezdése szerint meghatározott lejárati időponthoz képest további nyolc hónappal meghosszabbodik.- (3) Azon kérelmezők esetében, akik a) a Módr. hatálybalépését követően, a 2020. évben vagy 2021. május 1-ig kérik névjegyzékbe vételüket, vagy b) a (2) bekezdés szerinti rendelkezéssel érintettek, a névjegyzékbe vétel vagy annak megújítása során a kérelem elbírálásakor a közbeszerzési gyakorlat igazolása szempontjából figyelembe kell venni a kérelem benyújtását megelőző, az egyes tevékenységeknél e rendeletben meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide! kinyitbezár közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 28. és 29. §-sal egészül ki:- 28. § (1) A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 133/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését megelőző két éven belül megszerzett továbbképzési tanulmányi pontok - mind a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe vétel, mind a névjegyzékbe történt bejegyzés megújítása körében - a képzés időpontjától számított két év és nyolc hónap időtartamig felhasználhatóak.- (2) Azon felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók esetében, akiknek a névjegyzékbe vételének hatálya a Módr. hatálybalépését követően a 2020. évben járna le, a névjegyzékbe vétel hatálya a 2. § (7) bekezdése szerint meghatározott lejárati időponthoz képest további nyolc hónappal meghosszabbodik.- (3) Azon kérelmezők esetében, akik a) a Módr. hatálybalépését követően, a 2020. évben vagy 2021. május 1-ig kérik névjegyzékbe vételüket, vagy b) a (2) bekezdés szerinti rendelkezéssel érintettek, a névjegyzékbe vétel vagy annak megújítása során a kérelem elbírálásakor a közbeszerzési gyakorlat igazolása szempontjából figyelembe kell venni a kérelem benyújtását megelőző, az egyes tevékenységeknél e rendeletben meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4516
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4516
5 Felmentés közbeszerzési kötelezettség alól a veszélyhelyzet miatt
Kérdés: Van-e egy közbeszerzés-köteles alapítványnak joga arra, hogy felmentést kérjen a vészhelyzet miatt a közbeszerzés hatálya alól?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár ki a kezdeményezés tartalmára és a felmentés folyamatára. Amennyiben a kérdező a kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő, tehát a Kbt. 5-7. §-a szerinti ajánlatkérő, úgy lehetőség van az alábbi felmentési folyamat kezdeményezésére.A kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérők a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzési igényeiket "Beszerzésiengedély-kérelem a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felé" című adatlap kitöltésével kezdeményezhetik. A kezdeményezést kötelezettségvállalásonként kell érteni. Amennyiben központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető a beszerzési igény, úgy nem kezdeményezhető felmentés.A kezdeményezés tartalma:- igazolni kell, hogy a beszerzési igény a koronavírus elleni védekezéssel közvetlenül összefügg;- részletesen indokolni kell a beszerzés szükségességét, a beszerzéssel kielégítendő védekezési célt, a beszerzéssel támogatott tevékenységeket, személyi kört;- ki kell térni a beszerzés esetleges elmaradásának várható következményeire;- az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervként működő igényt előterjesztő szervezeteknek az adatlapon meg kell jelölni a beszerzési igényhez szükséges fedezet rendelkezésre állását, forráshiány esetén annak mértékét;- mellékletként kötelező csatolni a tárgynapi árakat, és amennyiben áfa-, illetve vámfizetési kötelezettség van, akkor azoknak a mértékét, valamint a napi devizaárfolyamokat és a szállítási határidőket;- a mellékletben be kell mutatni az egy egységre jutó kalkulált bekerülési költséget is.A felmentés folyamata:- az adott fejezetbe tartozó igényt előterjesztő szerv az adatlapot, annak szerkezetének megváltoztatása nélkül kitöltve, a kitöltésért felelős személy megjelölésével a fejezetet irányító szerv részére előterjeszti;- a fejezetet irányító szervnek el kell végeznie az igények tartalmi és formai felülvizsgálatát. Amennyiben az előterjesztett beszerzési igényt, mint a veszélyelhárítás érdekében szükséges nélkülözhetetlen, megalapozott igényt, a fejezetet irányító szerv támogatja, úgy az adatlapot megküldi az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) részére. A fejezetet irányító szervnek a felülvizsgálat keretében - akár további információk bekérésével - igazolnia kell, vagy az igénylő szervezettel igazoltatnia kell a beszerzési igényhez a központi költségvetési szervek által igényelt többletfedezet mértékének megalapozottságát;- a veszélyelhárítás miatt szükséges nélkülözhetetlen, megalapozott igények kezelése érdekében a koordinációs és döntés-előkészítő feladatokat az ÁEEK látja el, ennek keretében az ÁEEK a benyújtott adatlap és egyéb dokumentumok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide! kinyitbezár ki a kezdeményezés tartalmára és a felmentés folyamatára. Amennyiben a kérdező a kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő, tehát a Kbt. 5-7. §-a szerinti ajánlatkérő, úgy lehetőség van az alábbi felmentési folyamat kezdeményezésére.A kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérők a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzési igényeiket "Beszerzésiengedély-kérelem a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felé" című adatlap kitöltésével kezdeményezhetik. A kezdeményezést kötelezettségvállalásonként kell érteni. Amennyiben központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető a beszerzési igény, úgy nem kezdeményezhető felmentés.A kezdeményezés tartalma:- igazolni kell, hogy a beszerzési igény a koronavírus elleni védekezéssel közvetlenül összefügg;- részletesen indokolni kell a beszerzés szükségességét, a beszerzéssel kielégítendő védekezési célt, a beszerzéssel támogatott tevékenységeket, személyi kört;- ki kell térni a beszerzés esetleges elmaradásának várható következményeire;- az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervként működő igényt előterjesztő szervezeteknek az adatlapon meg kell jelölni a beszerzési igényhez szükséges fedezet rendelkezésre állását, forráshiány esetén annak mértékét;- mellékletként kötelező csatolni a tárgynapi árakat, és amennyiben áfa-, illetve vámfizetési kötelezettség van, akkor azoknak a mértékét, valamint a napi devizaárfolyamokat és a szállítási határidőket;- a mellékletben be kell mutatni az egy egységre jutó kalkulált bekerülési költséget is.A felmentés folyamata:- az adott fejezetbe tartozó igényt előterjesztő szerv az adatlapot, annak szerkezetének megváltoztatása nélkül kitöltve, a kitöltésért felelős személy megjelölésével a fejezetet irányító szerv részére előterjeszti;- a fejezetet irányító szervnek el kell végeznie az igények tartalmi és formai felülvizsgálatát. Amennyiben az előterjesztett beszerzési igényt, mint a veszélyelhárítás érdekében szükséges nélkülözhetetlen, megalapozott igényt, a fejezetet irányító szerv támogatja, úgy az adatlapot megküldi az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) részére. A fejezetet irányító szervnek a felülvizsgálat keretében - akár további információk bekérésével - igazolnia kell, vagy az igénylő szervezettel igazoltatnia kell a beszerzési igényhez a központi költségvetési szervek által igényelt többletfedezet mértékének megalapozottságát;- a veszélyelhárítás miatt szükséges nélkülözhetetlen, megalapozott igények kezelése érdekében a koordinációs és döntés-előkészítő feladatokat az ÁEEK látja el, ennek keretében az ÁEEK a benyújtott adatlap és egyéb dokumentumok[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4507
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4507
6 Rendkívüli helyzet miatti áfafizetési probléma bejelentése
Kérdés: Koronavírus miatt probléma van az áfafizetésünkkel. Ezt a körülményt mikor kell az eljárás során bejelenteni legkésőbb, mikor okozhat ez gondot? (A beszerzés tárgya árubeszerzés kis szolgáltatással együtt, tehát nem építési beruházás.)
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár hatálya alá tartozás. Egyébként a kötelező felmondás az offshore hátterű cégek vonatkozásában áll fenn a 143. § (3) bekezdés szerint, ami szintén az adóelkerülést feltételezi. Az áfafizetés elmaradása azonban csak éven túli esetben van hatással az ajánlattevő ajánlattételi képességére.A Kbt. kérdéshez kapcsolódó 143. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett a feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha- a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;- a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel - a) és b) pontok.A kérdésben jelzett árubeszerzésnek azért van jelentősége, mert építési beruházás esetében az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet kifejezetten korlátozza a számla kifizethetőségét adóhiány esetében.A rendelet 32/B. §-ának (1) bekezdése alapján a 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide! kinyitbezár hatálya alá tartozás. Egyébként a kötelező felmondás az offshore hátterű cégek vonatkozásában áll fenn a 143. § (3) bekezdés szerint, ami szintén az adóelkerülést feltételezi. Az áfafizetés elmaradása azonban csak éven túli esetben van hatással az ajánlattevő ajánlattételi képességére.A Kbt. kérdéshez kapcsolódó 143. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett a feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha- a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;- a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel - a) és b) pontok.A kérdésben jelzett árubeszerzésnek azért van jelentősége, mert építési beruházás esetében az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet kifejezetten korlátozza a számla kifizethetőségét adóhiány esetében.A rendelet 32/B. §-ának (1) bekezdése alapján a 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4492
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4492
7 Online tárgyalástartás a koronavírusra hivatkozással
Kérdés: Koronavírus miatt van-e lehetőség a tárgyalás online formában történő megtartására?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár akadálya. Mivel a személyazonosítás történhet a személyigazolványok egyszerű másolatának benyújtásával, a jelenlévők képviseleti jogának ellenőrzését követően online is megoldható a kommunikáció a két fél között. Jellemzően a tárgyaláson részt vevő felek azonosítása szokott lenni az az érv, ami miatt ódzkodnak az ajánlatkérők az online tárgyalás megvalósításától. Mivel a közbeszerzésben egyszerű másolati formát alkalmazunk az aláírási címpéldányok, megbízások stb. esetében is, véleményünk szerint nincs akadálya annak, hogy ha az ajánlatkérő igényli, a személy azonosítására alkalmas igazolványok egyszerű másolata kerüljön feltöltésre az EKR-be, mely alapján az ajánlatkérő ellenőrizni tudja a tárgyaláson részt vevő és nyilatkozó fél azonosságát. A tárgyalás online lefolytatásának módjára, az ingyenes, vagy az ajánlatkérő által finanszírozott szolgáltatás letöltésének módjára, a tárgyalás formájára, a jegyzőkönyv egyeztetésére, esetleges felvétel készítésére vonatkozó szabályok praktikusan része kell hogy legyenek a felhívásnak, hiszen ez alapján kerül lefolytatásra a tárgyalás.A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A (2) bekezdés értelmében az ajánlattételi felhívás tartalmára a 84. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azzal, hogy az ajánlattételi határidő alatt az első ajánlat benyújtásának határidejét kell érteni. Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell továbbá a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját.Az online forma - összhangban a Kbt. 88. §-ával - ugyanúgy alkalmas egy vagy több fél közötti tárgyalás lefolytatására, az egyenlő bánásmód biztosítására, a jegyzőkönyv egyeztetésére, mint a "hagyományos" módon megtartott tárgyalás. Felvétel esetén ugyanakkor a teljes hanganyag és felvétel nem kerülhet megosztásra a többi ajánlattevővel.A Kbt. vonatkozó, 88. §-ának rendelkezései az alábbiak:- a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide! kinyitbezár akadálya. Mivel a személyazonosítás történhet a személyigazolványok egyszerű másolatának benyújtásával, a jelenlévők képviseleti jogának ellenőrzését követően online is megoldható a kommunikáció a két fél között. Jellemzően a tárgyaláson részt vevő felek azonosítása szokott lenni az az érv, ami miatt ódzkodnak az ajánlatkérők az online tárgyalás megvalósításától. Mivel a közbeszerzésben egyszerű másolati formát alkalmazunk az aláírási címpéldányok, megbízások stb. esetében is, véleményünk szerint nincs akadálya annak, hogy ha az ajánlatkérő igényli, a személy azonosítására alkalmas igazolványok egyszerű másolata kerüljön feltöltésre az EKR-be, mely alapján az ajánlatkérő ellenőrizni tudja a tárgyaláson részt vevő és nyilatkozó fél azonosságát. A tárgyalás online lefolytatásának módjára, az ingyenes, vagy az ajánlatkérő által finanszírozott szolgáltatás letöltésének módjára, a tárgyalás formájára, a jegyzőkönyv egyeztetésére, esetleges felvétel készítésére vonatkozó szabályok praktikusan része kell hogy legyenek a felhívásnak, hiszen ez alapján kerül lefolytatásra a tárgyalás.A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A (2) bekezdés értelmében az ajánlattételi felhívás tartalmára a 84. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azzal, hogy az ajánlattételi határidő alatt az első ajánlat benyújtásának határidejét kell érteni. Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell továbbá a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját.Az online forma - összhangban a Kbt. 88. §-ával - ugyanúgy alkalmas egy vagy több fél közötti tárgyalás lefolytatására, az egyenlő bánásmód biztosítására, a jegyzőkönyv egyeztetésére, mint a "hagyományos" módon megtartott tárgyalás. Felvétel esetén ugyanakkor a teljes hanganyag és felvétel nem kerülhet megosztásra a többi ajánlattevővel.A Kbt. vonatkozó, 88. §-ának rendelkezései az alábbiak:- a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4491
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4491
8 Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel
Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár potenciális beszállító van a piacon, vagy a korábbi két beszállító közül az egyik deklarálta teljesítésképtelenségét.A 98. § (2) bekezdés e) pontja azonban sokkal inkább alkalmas arra, hogy egy olyan beszerzési igény esetében, amely a korábbiakban nem volt várható, vagy a korábbi készletek elfogytak objektív okokból, vagy akár a korábbi szerződés alapján a beszállító nem képes szállítani, és a szerződés megszűnt, alkalmazhassa az ajánlatkérő. Ha azonban párhuzamosan hatályban van egy szerződés, ahol az ajánlattevő nem képes szállítani, késedelemben van, de ez nem jelenti azt, hogy ne szállítana, az ajánlatkérő hirdetmény nélküli eljárással kívánja biztosítani az ellátást, miközben a másik szerződés is teljesül, ez nem megfelelő és elegendő indok a két szerződés hatályban tartására. A már hatályos szerződés teljesítése során nem elegendő bizonytalannak lenni annak teljesítésében, a rendkívüli sürgősségnek egyértelműen fenn kell állnia.Amennyiben a Kbt. 98. §-ának (4) bekezdése keretében új megoldás, fejlesztés érdekében történik a beszerzés, ahol kutatásfejlesztési költségek fedezésére szükséges a beszerzés, úgy a jogalap megfelelő, azonban ez az eset igen ritka, hiszen kifejezetten a koronavírushoz kapcsolódó kutatásfejlesztési tevékenység nem gyakori beszerzési igény a közbeszerzésben.A 98. § (4) bekezdés b) pontja arra alkalmas, hogy az esetleges megbetegedések megnövekedése miatti további kapacitásigény megalapozza a korábban beszerzett géppark bővítését. Ebben az esetben is a teljes b) pontot érdemes alapul venni, és nem csupán a bővítéssel érvelni, hanem az aránytalan műszaki-technikai nehézségét is kiemelni, amely a működtetés, fenntartás során okozna nehézséget az ajánlatkérőnek, amennyiben már nem a korábbi terméket szerezné be a vírusfertőzés miatti hirtelen igények megnövekedése miatt.A kérdéshez kapcsolódóan utalt jogszabályi rendelkezések az alábbiak szerint szólnak:- Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha a szerződés műszaki-technikai sajátosságok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg; az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból - Kbt. 98. § (2) bekezdésének c) és e) pontja.- Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide! kinyitbezár potenciális beszállító van a piacon, vagy a korábbi két beszállító közül az egyik deklarálta teljesítésképtelenségét.A 98. § (2) bekezdés e) pontja azonban sokkal inkább alkalmas arra, hogy egy olyan beszerzési igény esetében, amely a korábbiakban nem volt várható, vagy a korábbi készletek elfogytak objektív okokból, vagy akár a korábbi szerződés alapján a beszállító nem képes szállítani, és a szerződés megszűnt, alkalmazhassa az ajánlatkérő. Ha azonban párhuzamosan hatályban van egy szerződés, ahol az ajánlattevő nem képes szállítani, késedelemben van, de ez nem jelenti azt, hogy ne szállítana, az ajánlatkérő hirdetmény nélküli eljárással kívánja biztosítani az ellátást, miközben a másik szerződés is teljesül, ez nem megfelelő és elegendő indok a két szerződés hatályban tartására. A már hatályos szerződés teljesítése során nem elegendő bizonytalannak lenni annak teljesítésében, a rendkívüli sürgősségnek egyértelműen fenn kell állnia.Amennyiben a Kbt. 98. §-ának (4) bekezdése keretében új megoldás, fejlesztés érdekében történik a beszerzés, ahol kutatásfejlesztési költségek fedezésére szükséges a beszerzés, úgy a jogalap megfelelő, azonban ez az eset igen ritka, hiszen kifejezetten a koronavírushoz kapcsolódó kutatásfejlesztési tevékenység nem gyakori beszerzési igény a közbeszerzésben.A 98. § (4) bekezdés b) pontja arra alkalmas, hogy az esetleges megbetegedések megnövekedése miatti további kapacitásigény megalapozza a korábban beszerzett géppark bővítését. Ebben az esetben is a teljes b) pontot érdemes alapul venni, és nem csupán a bővítéssel érvelni, hanem az aránytalan műszaki-technikai nehézségét is kiemelni, amely a működtetés, fenntartás során okozna nehézséget az ajánlatkérőnek, amennyiben már nem a korábbi terméket szerezné be a vírusfertőzés miatti hirtelen igények megnövekedése miatt.A kérdéshez kapcsolódóan utalt jogszabályi rendelkezések az alábbiak szerint szólnak:- Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha a szerződés műszaki-technikai sajátosságok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg; az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból - Kbt. 98. § (2) bekezdésének c) és e) pontja.- Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat[…] részlet vége a válaszból.
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4490
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4490
