21. Közbeszerzési Levelek / 2005. február 21.
TARTALOM

A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja előírásai alapján lefolytatott egyszerű eljárás esetén is kötelező-e a szerződés teljesítéséről tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni? A Közbeszerzési Levelek 17. számában 399. szám alatt megjelent válasz szerint igen. A válasz ellentétes a 16. számban 369. szám alatt közzétett válasszal, amely szerint nem kell a teljesítésről szóló tájékoztatót közzé tenni. Kérdésem, hogy közzé kell-e tenni a Közbeszerzési Értesítőben az egyszerűsített eljárás alapján kötött, és a nemzeti értékhatár felét el nem érő, Közbeszerzési Értesítőben megjelenésre nem köteles szerződések teljesítéséről szóló tájékoztatót? Az írásbeli összegzést is közzé kell tenni?

Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységgel kapcsolatban hol köthetünk felelősségbiztosítási szerződést?

Az ellenszolgáltatási összegbe pontosan mi tartozik bele: az éves kamatfizetés, járulékos költség, az egyszeri költségek arányosíthatóak-e a futamidőre vonatkoztatva, avagy egy az egyben beleszámítanak az első éves ellenszolgáltatásba?

Az ellenszolgáltatás összegébe számlavezetési kiírásnál bele kell-e érteni a folyószámlahitel költségeit, hiszen azt kizárólag a számlavezető bank nyújthatja, illetve lehet-e differenciálni aszerint, hogy az előző évben milyen volt a folyószámlahitel kihasználtsága – amennyiben eredetileg is a bank ügyfele volt, belekalkulálhatja-e ezt?

A közbeszerzési eljárás kiírását megelőző piacfelmérés során a később felkérendő ajánlattevő adhat-e ún. indikatív ajánlatot, illetve erre később is lehet-e hivatkozni?

Az önkormányzat előírhat-e olyan feltételeket egy hitel kiírása során, amelyet csak a számlavezető bank biztosíthat, ezáltal kizárja a többi bankot a versenyből (például a kamatfizetés csak a folyószámla automatikus megterhelésével történhet)?

Kiírható-e közbeszerzési eljárás egy-egy speciális termékre, például banki szolgáltatásra, amelyet csak egy-két bank nyújthat, és ez alapján lehetséges-e zárt meghívásos eljárás lefolytatása?

Az ügyfél átmeneti fizetésképtelensége miatti hitelprolongáció (szerződésmódosítás) közbeszerzés-köteles-e?

A közbeszerzési pályázatok értékelési rangsorától eltérően dönthet-e a képviselő-testület?

Mire jogosít fel a minősített ajánlattevő státus? Minden alkalommal külön kell kérni azt, vagy egy igazolás használható fel minden alkalommal?

Kell-e ajánlati biztosítékot nyújtania a minősített ajánlattevőnek?

Az önkormányzat értékpapírt akar kibocsátani. Milyen eljárást kell lefolytatnia ebben az esetben?

Ha a közbeszerzési tervben általam előírt beszerzés mégsem közösségi értékhatár felett valósul majd meg, abban az esetben is közösségi rezsimben kell az eljárást lefolytatnom?

Építőipari felújításra adtunk be ajánlatot, az összességében legelőnyösebb ajánlat nyert. A második legkedvezőbb ajánlatot tevő – hivatkozva a Kbt. 97. §-ában foglaltakra – kikérte az ajánlatkérőtől a nyertes ajánlatot. Kiadható-e a nyertes ajánlata, feltéve, hogy az nem jelölt meg olyan részeket, amelyek üzleti titkot képeznének?

A 10 százaléknál kisebb mértékben igénybe vett alvállalkozók nevesítését is lehet kérni a pályázathoz, vagy csak tevékenységi köröket, illetve szakmákat kell megjelölni? A 10 százalék alatti alvállalkozókra vonatkozóan lehet-e alkalmassági előírásokat tennie ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban?

Közbeszerzési pályázaton – alvállalkozókénti részvétel esetén – van-e mód több ajánlattevőnél is bejelentkezni -10 százalék fölött vagy alatt – anélkül, hogy ez kizárást vonna maga után?

Amennyiben nincs kikötve a közbeszerzési pályázatban a cégkivonat, illetve az igazolások érvényességi ideje, abban az esetben azok meddig érvényesek?

Egyszerű közbeszerzési eljárásban vagyunk ajánlattevők. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" volt. Megtörtént a három ajánlat bontása. Sem az összeget nem ismertették a felolvasólap alapján, sem jegyzőkönyv nem született a jelenlevők aláírásával. Kérdésem: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál kötelező-e a megajánlott összegeket is felolvasni (mind ez idáig én úgy tudtam, igen)?

A nem megfelelő példányszámban beadott ajánlat "hiánypótolható-e", azaz ha a hiánypótlásra az ajánlatkérő lehetőséget biztosít, akkor az a másolati példányszámra is vonatkozik-e?

Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő műszaki alkalmasságát igazoló, szerződést kötő másik fél által adott vagy aláírt igazolását csak "eredeti" vagy "közjegyző által hitelesített" formában fogadja el? Köteles-e elfogadni az ilyen jellegű referencialevelek vagy referenciaigazolások másolatát?

Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?

Fennáll-e az ajánlatkérő kötelezettsége az ajánlatok elbírálása tekintetében akkor, ha a szerződés megkötésére, illetve annak teljesítésére nem lenne képes?

Hogyan kell meghatározni a beszerzés értékét a rendvédelmi célú beszerzések esetén?

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, a Magyar Bányászati Hivatal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlattevők részére a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről az építési beruházások, valamint a szolgáltatások megrendelése esetén – saját hatáskörében – kérelemre tájékoztatást ad. Milyen költsége van az ilyen jellegű tájékoztatók megkérésének?