×

83. Közbeszerzési Levelek / 2008. augusztus 11.
TARTALOM

     
1670. kérdés  
A gyakorlatban milyen dokumentumokkal igazolható az ajánlattevő által megjelölt szakemberek alkalmassági feltételeknek való megfelelése? (Ajánlatkérők vagyunk.)
Kapcsolódó címkék:  
1671. kérdés  
Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Kapcsolódó címkék:  
1672. kérdés  
Közös ajánlattétel esetén elegendő-e, ha a közösen ajánlatot tevő felek egyike veszi csak át a dokumentációt? Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy valamennyi, a közös ajánlattételben részt vevő ajánlattevő átvegye azt?
Kapcsolódó címkék:  
1673. kérdés  
Az ajánlattevő a dokumentáció adatait, információit átadhatja-e harmadik személynek, és ha igen, mely személyeknek, milyen terjedelemben és céllal? Ezt adott esetben az ajánlatkérő vagy általában a jogszabály határozza meg?
1674. kérdés  
Mit tehet, illetve mit kell tennie az ajánlattevőnek akkor, ha észreveszi, hogy a dokumentáció tartalma nem felel meg a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak, illetve az egyes részeiben eltér a hirdetményben – kiírásban – foglaltaktól?
Kapcsolódó címke:
1675. kérdés  
A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
Kapcsolódó címke:
1676. kérdés  
Az ajánlatkérő az ún. ajánlattételi útmutatóban feltüntette az ajánlat javasolt tartalomjegyzékét is. Van-e annak következménye, ha az ajánlattevő a tartalomjegyzéket nem az útmutatónak megfelelően készíti el?
Kapcsolódó címke:
1677. kérdés  
A kiírásból látható volt, hogy a beszerzés tárgya olyan összetett, amely indokolta volna a részajánlattétel lehetőségének megadását az ajánlatkérő részéről, az ajánlatkérő azonban ezt nem tette meg. Kérdésünk, hogy van-e valamilyen előírás vagy kialakult gyakorlat arra nézve, hogy mikor javasolt – esetleg kötelező – a részekre történő ajánlatadás lehetővé tétele?
Kapcsolódó címkék:  
1678. kérdés  
Kezdő vállalkozás hogyan vehet részt abban az eljárásban, amelyben – a dokumentáció szerint – alkalmatlan az ajánlattevő és 10 százalék feletti alvállalkozója akkor, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattétel évét megelőző 3 évben meghatározott mennyiségű kiadvány megrendelésének eredményes teljesítésével? (A kiadvány jellemzőit a dokumentációban az ajánlatkérő megjelölte.) Nem ütközik a kiírás a Kbt. alapelveibe? Esetleg az ilyen kiírás szerinti eljárásba is bevonható külső erőforrás?
Kapcsolódó címkék:  
1679. kérdés  
Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Kapcsolódó címkék:  
1680. kérdés  
Az önként csatlakozók termékhez vagy szerződéshez csatlakoznak? Azaz van egy élő keretmegállapodás az egyik kiemelt termékre, adott egy önként csatlakozó, a keretmegállapodás alapján megköti az egyedi szerződést. Lejár a keretmeg állapodás, majd a szerződés is, kiírják a keretmeg állapodásra az új eljárást, megkötik a keretmegállapodást. Milyen szabály vonatkozik az önként csatlakozóra?
1681. kérdés  
A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Kapcsolódó címkék:    
1682. kérdés  
Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően dönt arról, hogy kíván-e újabb fordulót lefolytatni, avagy sem, és ha nem, akkor a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően értékeli a pályázatokat teljeskörűen, egy – valamennyi ajánlattevőre érvényes – egységes szempontrendszer szerint?
1683. kérdés  
Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
Kapcsolódó címke:
1684. kérdés  
Az ajánlatok felbontását követően változhat-e azok szakmai tartalma?
Kapcsolódó címkék:  
1685. kérdés  
Mit jelent az ajánlat pontosítása? Milyen mértékű pontosítás az, amely még nem vezet az ajánlat módosításához?
Kapcsolódó címke: