×

96. Közbeszerzési Levelek / 2009. május 18.
TARTALOM

     
1960. kérdés  
Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Kapcsolódó címkék:  
1961. kérdés  
Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
1962. kérdés  
Van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés rendkívüli felmondására?
Kapcsolódó címkék:  
1963. kérdés  
Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő a számla esedékességét követő 80 napon túl nem fizet? Emiatt a számla faktorálására sincs lehetőség, és jelentős kárunk keletkezik. Ilyen esetben is öt év az elévülési idő?
Kapcsolódó címkék:  
1964. kérdés  
Változtak-e a kirívóan alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatos szabályok?
1965. kérdés  
A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor az ajánlatkérő úgy nyilatkozhat, hogy nem kíván szerződést kötni? Ilyenkor ki viseli az ajánlattétel költségeit? Hogyan alakul a dokumentáció ellenértékének sorsa és az ajánlati biztosíték kérdése? Ki téríti meg az ajánlattevő olyan beruházásait, amelyeket kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel eszközölt?
1966. kérdés  
Hogyan orvosolható, ha a kiírásban tárgyi tévedés van? (A kritérium termékre vonatkozik, de a kiíró eljárásra vonatkoztatja, ami egyébként a vonatkozó jogszabály szerint nem is lehetséges.)
Kapcsolódó címke:
1967. kérdés  
Ha a kiírás márciusi dátumozású, de csak az áprilisi KÉ-ben jelenik meg, az eljárásra melyik törvényt kell alkalmazni?
Kapcsolódó címke:
1968. kérdés  
A hirdetménymintának azt a részét, amely a szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések különleges feltételeire vonatkozik, mindenképpen ki kell tölteni? Ha nincs ilyen, a nemlegességet jelölni kell? Ha igen, mi a következménye annak, ha ez elmaradt, és a hirdetmény megjelent?
Kapcsolódó címke:
1969. kérdés  
Mit tegyünk, ha a hirdetményből nem, de a dokumentációból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kiírásnak egyetlen ajánlattevő felel meg? A jogorvoslati határidő szempontjából ilyenkor a dokumentáció átvételének időpontja számít? És melyik az irányadó: a TED-beli vagy a KÉ-ben történő megjelenés?
Kapcsolódó címke:
1970. kérdés  
Hol írja azt a Kbt., hogy a nem magyarországi letelepedésű ajánlattevőknek (alvállalkozóknak) nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen igazolások felelnek meg a Kbt. szerinti kizáró okok hiányának igazolására a letelepedés országának jogrendszerében? Előírható-e ilyen tartalmú nyilatkozat megtétele kötelező jelleggel?
1971. kérdés  
Mi értelme van a szerződésben olyan bíróság kikötésének, amely egyébként is illetékes lenne egy esetleges jogvita elbírálására?
Kapcsolódó címke:
1972. kérdés  
Írásbeli tájékoztatás esetén a kérdésről is tájékoztatni kell a többi ajánlattevőt, vagy csak az ajánlatkérő válaszáról?
Kapcsolódó címke:
1973. kérdés  
Mi a teendő, ha a dokumentációban szereplő szerződés tartalma eltér az abban foglaltaktól a műszaki tartalom vonatkozásában?
1974. kérdés  
Van-e lehetőség az ajánlattételi határidő alatt a dokumentáció kiegészítésére?
1975. kérdés  
Változott-e az ellenszolgáltatás (fedezet) rendelkezésre állásával kapcsolatos Kbt.-beli szabályozás?
Kapcsolódó címkék:  
1976. kérdés  
Az ajánlattevő biztosíthatja-e az alkalmassági kritériumot úgy, hogy a kiírás szerinti gépet bérli, és igazolja pályázatában, hogy nyertessége esetén az adott gépre a teljesítési időszak teljes tartamára bérleti szerződést köt harmadik személlyel?
Kapcsolódó címkék:  
1977. kérdés  
Közösségi rezsimben a felhívásban meglehetősen bonyolultan határozta meg az ajánlatkérő az alkalmasság feltételeit, néhol nem igazán tudjuk, hogy adott kritériumot mivel is lehetne igazolni. Ehhez képest kizárólag a kizáró okok hiányának igazolása körében biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Erős a gyanúnk, hogy ezzel egy pályázót kíván előnyben részesíteni. Mit tehetünk ilyenkor? Megjegyezzük, hogy az egyszerű rezsimben is szokásos a teljes körű hiánypótlás megengedése.
Kapcsolódó címkék:  
1978. kérdés  
Bírálati szempont lehet-e a szállítási távolság? Nem diszkriminatív ilyen szempont meghatározása?
Kapcsolódó címke:
1979. kérdés  
Amennyiben egy közbeszerzési felhívásra két érvényes ajánlat érkezik be két külön cégtől ugyanarra a termékre, de eltérő áron, ettől még ez két érvényes ajánlatnak számít-e?
Kapcsolódó címkék:  
1980. kérdés  
Mit jelent a kiírásban az alkalmasság minimumkövetelményei megfogalmazás?
Kapcsolódó címkék:  
1981. kérdés  
A kkv-k érdekében hozott kötelező részajánlat-tételi lehetőség biztosítása ugye nem azt jelenti, hogy minden egyes beszerzendő termékre külön-külön lehetőséget kell adni tételenként pályázni, hanem elegendő, ha az egy csoportba sorolt tételek csoportonként külön pályázhatóak?
Kapcsolódó címke:
1982. kérdés  
Külföldi nyertes ajánlattevő, hogyan teljesíti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettségét 200 000 forint feletti kifizetés esetén?
1983. kérdés  
Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Kapcsolódó címke: