EKR-be feltöltendő dokumentumok köre

Kérdés: A tárgyalási jegyzőkönyvek mellett külön-külön fel kell-e tölteni az egyes szerződésverziókat változáskövetéssel és anélkül, továbbá a végleges szerződést is?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként az EKR-ben kell dokumentálni az eljárást. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra is, hogy az EKR nem egy dokumentumtár, ahol minden verziót annak érdekében kell feltölteni, hogy követhető legyen minden érintett véleménye, miközben a szerződéses egyeztetések arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett okok, melyek miatt az EKR – részben vagy egészében tartósan – nem képes biztosítani a megfelelő eljárást, az alábbiak lehetnek:A Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e) és f) pontjai szerint a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:    

Költségvetés adattartalma árubeszerzésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő egy árubeszerzésnél költségvetést kér, ahol különösen az áruszállításhoz kapcsolódó közvetlen (munkabérek, alvállalkozói díjak stb.) és közvetett (adminisztrációs költségek stb.) költségek, valamint minden olyan költség megjelölését kéri, mely a szerződés tárgyát képező áruszállítás hiánytalan ellátásához elengedhetetlenül szükséges. Van-e erre joga az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattétel során az ajánlatkérőnek jogában áll meghatározni, milyen mélységű információt kér annak érdekében, hogy képes legyen megállapítani, reális árat kapott-e az ajánlattevőktől. Valóban túlzásnak tűnik a részletes árajánlat benyújtásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

EKR mellőzése

Kérdés: Ha nem nyújtható be az EKR-ben a terv, mert nagy terjedelmű, abban az esetben ez teljesen kimaradhat az EKR-ből? Azaz lehet-e ez a körülmény alapja annak, hogy az ajánlatkérő nem az EKR-ben folytatja le az eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. pontosan meghatározza azokat a lehetőségeket, amikor az EKR elhagyható egy-egy eljárási cselekmény erejéig. Az alábbiakban nem teljeskörűen ismertetjük a lehetőségeket, csak a kérdéshez kapcsolódó elvi indokokat soroljuk fel. A Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszernek sok előnye van, de nem feltétlenül van értelme minden beszerzési tárgy esetében alkalmazni azt. Az alábbiakban a döntéshez szükséges legfontosabb szabályokat emeljük ki. A DBR egy részvételi szakasszal indul – Kbt. 106. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy nem a Dinamikus Beszerzési Rendszerben történik az ajánlattétel, továbbá hogy az ajánlati kötöttség beáll az ajánlat benyújtásával. A Kbt. az aránytalanul alacsony ár körébe sorolja a kérdésben is jelzett jogkérdést. Miután aránytalanul alacsony ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Végső ajánlat helyettesíthetősége

Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. §-ának (6) bekezdése ad arra egyedül lehetőséget, hogy az ajánlatkérő az eljárás során eltekinthessen tárgyalás tartásától. A 87. § (7) bekezdés egyedül a (6) bekezdésben szereplő esetre utal, amikor végső ajánlat benyújtására nincs szükség, minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okok közül a kartellel kapcsolatban két kizáró ok jöhet szóba az alábbiak szerint:A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Új ajánlat létrehozójának jogosítványai

Kérdés: Ajánlattevőként az új ajánlat létrehozója szerkeszthet is, vagy csak érdeklődést jelezhet?
Részlet a válaszából: […] Ajánlattevőként az új ajánlat létrehozója szerkesztési joga mellett ajánlatot nyújthat be és vonhat vissza amellett, hogy érdeklődését is tudja jelezni egy eljárás iránt. A szerkesztési jogosultság megléte ebben az esetben adottság, így külön az új ajánlat létrehozója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítéléséhez érdemes példaként felhozni néhány jogorvoslati döntést, mely a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdését értelmezi.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.
1
4
5
6
20