Ajánlattevő nyilatkozata az ajánlati részek sorrendisége vonatkozásában

Kérdés: Nyilatkozhat-e az ajánlattevő az ajánlattételt követően arról, hogy a későbbiekben milyen sorrendben vegye figyelembe az ajánlatkérő az ajánlatát az egyes részek vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Ténykérdés, hogy a benyújtott ajánlat az egyes részek vonatkozásában független, tehát ha például a benyújtott referencia az egyik részben elegendő, de más részben kevésnek bizonyul, akkor az ajánlattevő ajánlatát csak az egyik esetben kell érvénytelennek nyilvánítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Kiírásnak nem megfelelő bankgarancia cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban tettünk ajánlatot, amelyben az ajánlatkérő 500 ezer forint összegű ajánlati biztosítékot kért. A biztosítékot bankgarancia formájában nyújtottuk. Az ajánlat leadását követően észleltük, hogy a bank a saját mintáját használta a bankgarancia-nyilatkozat során, és ez olyan feltételeket is tartalmazott, amelyek a kiírásnak nem feleltek meg. Kicserélhetjük a nyilatkozatot olyanra, amely mindenben megfelel a kiírásnak?
Részlet a válaszából: […] A bankgarancia cseréjének lehetősége attól függ, hogy az ajánlattételi határidő lejárt-e, azaz az ajánlatok bontása megtörtént-e.Az erre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 55. és 73. §-ai tartalmazzák az alábbiak szerint.A Kbt. 55. §-ának (7) bekezdése értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Elkésett ajánlatok "kezelése" az új közbeszerzési szabályok szerint

Kérdés: Az új közbeszerzési szabályok alapján hogyan kezelendők az elkésett ajánlatok? Betekinthet abba más ajánlattevő? Visszakérhetjük azt az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] Az elkésett ajánlatokra vonatkozó rendelkezést a Kbt. 68. § (6) bekezdése rögzíti az ajánlattétellel, az ajánlatok felbontásával kapcsolatos rendelkezések között. A vonatkozó rendelkezések az alábbiak:– az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a közbeszerzési törvény 69. §-ának (4) bekezdése esetében, mikor az ajánlatkérő az első ajánlattevőt kéri fel kizáró okokra, alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolásai benyújtására, valóban ki van zárva a második legjobb ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Referencia elutasításának következményei

Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ajánlatkérő az általunk benyújtott referenciát nem fogadja el? Ha az elutasítás indokát vitatjuk, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése alapján meg kell vizsgálnia, hogy a benyújtott ajánlat megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A vizsgálat során az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. 69. §-a a bírálati cselekmények menetét, sorrendjét határozza meg.Ennek alapján elsőként az ajánlatkérő azt köteles megállapítani a törvény 69. §-ának (2) bekezdése szerint, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Igazolás ajánlat késedelmes benyújtása esetén

Kérdés: Van-e bármilyen igazolási lehetőség az ajánlat késedelmes benyújtása esetére?
Részlet a válaszából: […] Nincs lehetőség a késedelem igazolására, mivel a Kbt. érvénytelenségi okai között egyértelművé teszi, hogy nem igazolható, hiánypótolható kérdésről van szó, hanem az ajánlatkérőnek automatikusan a beérkezett ajánlat érvénytelenségét kell megállapítania:A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Eljárás az ajánlat hibája, hiányossága esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a dokumentációban szereplő azon kitételt, hogy az ajánlat bármely hibája, hiányossága az ajánlat érvénytelenségét eredményezi? Ezek szerint hiánypótlásra tekintet nélkül?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. 67. §-ának alkalmazása kötelező, így az érintett előírás csak és kizárólag a hiánypótlás, felvilágosításkérés szabályainak figyelembevételével értelmezhető az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 67. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Hiánypótlási felhívás nem teljesítése

Kérdés: Van-e annak következménye a későbbi közbeszerzési eljárásokra nézve, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást?
Részlet a válaszából: […]

Amennyiben ennek versenyjogi vonzatai nincsenek, azaz a hiánypótlás elmaradása bizonyíthatóan nem más ajánlattevő helyzetbe hozását célozza, annak elmaradása eljárásjogi szempontból csak az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Érvénytelenség felhívásban nem szereplő iratok csatolása miatt

Kérdés: Ajánlatunkhoz becsatoltunk a referenciaigazolás kiegészítéseként katalógusokat az ajánlat részeként, abba belefűzve. Mivel az ajánlatkérő ezeket nem kérte, ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Megtehette ezt?
Részlet a válaszából: […]

Véleményünk szerint csak akkor, ha az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírta, hogy katalógust nem lehet becsatolni, illetve ennek a rendelkezésnek a megsértése az ajánlat érvénytelenségét fogja maga után vonni.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
…
6
7
8
…
15