Közbeszerzési kötelezettség utólagos megfeleltetése

Kérdés: A pályázó tavaly februárban GINOP-os pályázaton indult. A cég kapacitási problémákkal küzdött, így a termelést nem tudta folytatni, és mivel a pályázatról ekkorra még semmiféle döntés nem született, 2017. év novemberében saját felelősségére beszerezte a termelés folytatásához szükséges eszközöket összesen: 39 millió forint összegben. A pályázat eredményéről 2018. áprilisban kapott tájékoztatást, miszerint nyert 50% támogatási intenzitással összesen 90 millió forintot. Most szeretne a pályázó közbeszerzést lefolytatni a többi eszköz beszerzésére. Van-e arra megoldás, hogy a tavaly megvásárolt gépeket elszámolja a megnyert támogatásból, akár a lefolytatni kívánt közbeszerzésen keresztül, akár más módon?
Részlet a válaszából: […] ...utólagos megfeleltetésére nincs lehetőség a beszerzés vonatkozásában még akkor sem, ha egyébként valóban volt versenyeztetés, és az ajánlatkérő a legjobb döntést hozta a beszerzés azonnali megvalósításakor. Mivel nem közbeszerzés keretein belül történt a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Szerződésmódosítás a projekttársaság belépésekor

Kérdés: Kell-e módosítani a szerződést a projekttársaság belépésével?
Részlet a válaszából: […] ...felek kötik meg, majd a nyertesek helyébe lép a projekttársaság.A Kbt. a projekttársaság felelősségével kapcsolatban – amennyiben az ajánlatkérő előírja vagy engedélyezi – az alábbiakat rögzíti.Ha a szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentumok alakisága az EKR-ben

Kérdés: Az ajánlatkérő tartalomjegyzéket és oldalszámozást kér úgy, hogy közben már az EKR-be töltünk elektronikusan dokumentumokat. Kérheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...EKR-ben feltöltött nyilatkozatokat az ajánlatkérőnek ellenőriznie kell. A hagyományos értelemben vett tartalomjegyzék valójában idejétmúlt, mégis sokan kérik. A megfelelő formátumú tartalomjegyzék a feltöltött fájlok tartalmát és elnevezését kötheti össze,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Opciógyakorlás minősítése

Kérdés: A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja szerint minden esetben szerződésmódosításnak minősül-e a szerződésben rögzített opcionális mennyiség/keretösszeg lehívása? Az opció gyakorlásának valamennyi feltétele, mennyisége/összege a szerződésben rögzítésre került. Tekintettel arra, hogy az említett rendelkezés módosításról, illetve módosulásról is szól, további kérdésünk, hogy az opció gyakorlása módosításnak vagy módosulásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:... ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzés lefolytatása az EKR-en kívül

Kérdés: Mit tehetünk, ha az EKR honlapján az szerepel, hogy időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárást az EKR-en kívül kell lefolytatni? Milyen jogszabály ad lehetőséget az üzemeltetőnek arra, hogy EKR-en kívülre helyezze az ajánlatkérő eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...üzemzavartól eltérő olyan probléma, ami egy adott, a jogszabályoknak megfelelő szolgáltatás nyújtására való képtelenségről szól. Az ajánlatkérő tehát jogszerűen jár el, amennyiben az üzemeltető tájékoztatása alapján papíralapon bonyolítja le eljárását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

EKR-en kívüli eljárások

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel az előminősítési rendszer hosszabb távra jön létre, lényege, hogy a rendszerbe bejutott jelentkezőket nem kell újraversenyeztetni az ajánlatkérő beszerzési igényének felmerülésekor, így eleve problémát okozhat, hogy a jogszabályok változását hogyan kezelné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 424/2017. kormányrendelet ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti:Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlatok felbontásának helyére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés r) pont, 94. § (4) bekezdés b) pont, 105. § (3) bekezdés j) pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Üzleti titok indokolása

Kérdés: Amennyiben egyértelműen gyenge az üzleti titok indokolásának érve, feltétlenül szükséges újra felhívni az ajánlattevőt, hogy próbálja újra indokolni azt? (Biztosan nem a nyertes ajánlatról van szó, továbbá érzékelhető, hogy a majd teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánítása nem fogja megállni a helyét.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 44. §-a szerinti, üzleti titokra vonatkozó szabály eleve előírja, hogy az ajánlattevő (a gazdasági szereplő) az üzleti titkot tartalmazó irathoz indokolást köteles csatolni. Szintén előírja, hogy az indokolás nem megfelelő, ha általánosságban kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti titokra vonatkozó szabály változásának hatása a közbeszerzésekre

Kérdés: Változik az üzleti titok szabálya a Ptk.-ban. Milyen hatással van ez a közbeszerzésben alkalmazott üzleti titok fogalmára, hiszen ezzel gyakorlatilag törlődik a Kbt.-ben található hivatkozás?
Részlet a válaszából: […] ...Az üzleti titok szabály változása az alábbiak szerint történt:A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Üzleti titok védelme a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?
Részlet a válaszából: […] ...orvosolja, hanem egy üzletititok-mentes változat elkészítésével. Erre kifejezetten kitér a D. 161/2018. számú döntés, ahol az ajánlattevő a szerződés megkötését megelőző közbeszerzési eljárás során benyújtott árindokolását üzleti titokká nyilvánította...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
1
131
132
133
517