Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
Részlet a válaszából: […] A pontosság érdekében kiemeljük, hogy a kérdésben jelzett jogszabályhely még a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben szerepel.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (új Kbt.) 81. §-ának (11) bekezdése hasonlóan fogalmaz, azzal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Visszavont ajánlat helyett új ajánlat benyújthatósága

Kérdés: Ajánlatunkat egyedüli ajánlattevőként nyújtottuk be. Megtehetjük-e, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt visszavonjuk azt, és helyette konzorciumban egy másik ajánlatot nyújtunk be?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlati kötöttség csak az ajánlattételkor áll be egyszakaszos eljárás esetében, az ajánlatát szabadon visszavonhatja az ajánlattevő, és helyette új ajánlatot nyújthat be konzorciumban. Javasolható, hogy a konzorciumban történő ajánlattétellel egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő az új közbeszerzési törvény alapján, hogy a szerződés megkötését követően, az első megrendelés után eláll a szerződéstől arra hivatkozással, hogy teljesítésképtelenné vált, mert a fedezetet nem biztosították részére?
Részlet a válaszából: […] A fedezet hiányában történő jogkövetkezmény egyedül a szerződés megkötését megelőzően történhet, tekintettel az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Tájékoztatás az ajánlatok felbontásáról

Kérdés: Kötelező-e külön meghívó küldése a bontásra akkor, ha az ajánlati felhívásban a bontás helye és ideje szerepel?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a bontási helye, időpontja az eljárást megindító felhívás kötelező eleme, így további meghívó kiküldésére nincs szükség a bontáson való megjelenés érdekében.Ha tárgyalásos eljárás esetében a végső ajánlatok bontásáról van szó, akkor arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Kérdésfeltevés lehetősége az ajánlatok bontását követően

Kérdés: A bontástól az írásbeli összegzés megküldéséig milyen információt kérhetek az ajánlatkérőtől mint ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás vonatkozásában kizárólag bizonyos eljárási cselekményekkel kapcsolatban van értelme a kérdésfeltevésnek, hiszen a versenytársak ajánlatával kapcsolatban információhoz jutásra csak az összegezés eljuttatását követően van lehetőség. Az értékelés folyamatának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A főszabály szerint az összegezés megküldését követő 11. napon megköthető a szerződés. Kivételt a Kbt. 124. §-ának (8) bekezdésében alább felsorolt esetek jelentenek.A Kbt. szerint a végső határidő, melyen túl elvileg nem nyúlhat a szerződéskötés folyamata, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Szerződéstervezet kiegészítése

Kérdés: Van-e arra általános szabály, hogy egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződésbe az ajánlatkérő beilleszti-e azokat az ajánlattevői feltételeket, melyekkel egyetért, vagy általánosan érvényes, hogy az ajánlatkérő által közzétett szerződést teljes egészében el kell fogadniuk az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárásról van szó, az ajánlatkérő kötve van saját szerződéstervezetéhez. Versenypárbeszéd esetében hasonlóképpen kevés a mozgástere az ajánlattétel szakaszában, ellenben a párbeszéd szakaszában lehetőség van a későbbi ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Szerződéskötés időpontjának meghatározása

Kérdés: A szerződéskötés időpontját az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötés idejével kapcsolatos szabályokat a Kbt. 124. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Hibajavítás határai

Kérdés: A felvilágosítás megadása során van-e lehetőség hibajavításra, és ha igen, milyen terjedelemben? (Elsősorban az ajánlati ár javítására vonatkozik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés feltehetően arra vonatkozik, hogy az ajánlattevő a felolvasólapon elírta az ajánlati árat, melyre az ajánlatkérő rákérdezett, hiszen sem számítási hibajavítás keretében nem tudja orvosolni a kérdést, sem eldönteni nem tudja, mi oka lehet az eltérésnek az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
1
12
13
14
35