Önálló ajánlat helyett közös ajánlat benyújtásának lehetősége

Kérdés: Az ajánlattételi határidő időtartama alatt van-e lehetőségünk arra, hogy az eredetileg önálló ajánlattevőként benyújtott ajánlatunk helyett egy másik céggel közös ajánlattevőként induljunk? Technikailag ezt hogyan tudjuk megoldani, az ajánlat visszavonásával?
Részlet a válaszából: […] Ameddig az ajánlattételi határidő nem jár le, addig nem áll be az ajánlattevő számára az ajánlati kötöttség. Ennek megfelelően eredeti ajánlatukat vissza kell vonniuk, tekintettel arra, hogy nem az eredeti ajánlat újabb verzióját nyújtják be, mely automatikusan a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Hiánypótlás elkésettségének szankciója

Kérdés: Elkésett hiánypótlás esetére az ajánlatkérő azt írta a dokumentációban, hogy ebben az esetben az ajánlat eredeti példányát veszi figyelembe az elbírálás során. Ilyenkor – ha nem teljesítem a hiánypótlást – nem érvénytelen az ajánlatom? Mit bírál el ekkor az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó szabályok egyértelművé teszik, hogy a nem előírt határidőben teljesített hiánypótlás nem teszi az eredeti ajánlatot automatikusan érvénytelenné. Az előírás alapján az eredeti dokumentumot kell figyelembe venni, mely akár formai hiányosságot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során feltételezzük, hogy az ajánlatkérő nem írta elő, hogy az ár nem növekedhet a tárgyalás során, valamint az árváltozást sem zárta ki (Kbt. 98. §). Amennyiben tehát az ajánlatkérő nem megfelelően árazott be egy-egy tételt, a tárgyalás épp erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Kiírásnak nem megfelelő ajánlati biztosíték

Kérdés: Az eljárást megindító felhívásban előírták, hogy ajánlati biztosítékot kell nyújtaniuk az ajánlattevőknek az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, illetve az ajánlati biztosítéknak legalább az ajánlati kötöttség időpontjáig érvényben kell lennie. Az ajánlattevő az ajánlat benyújtásával egyidejűleg benyújtotta az előírt mértékű bankgaranciát – mint ajánlati biztosítékot –, de az ajánlati bankgarancia lejárati idejét rosszul számolta ki, így az rövidebb időtartamra szól, mint az eljárást megindító felhívásban előírt ajánlati kötöttség ideje. Ebben az esetben hiánypótoltatható-e az ajánlati biztosíték, vagy pedig az ajánlat a Kbt. 74. § (2) bekezdésének c) pontja alapján érvénytelennek minősül?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték nem hiánypótoltatható, azonban a Kbt. a főszabályt kismértékben finomítja az alábbiak szerint.A törvény 59. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (jelen paragrafus alkalmazásában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása közös ajánlattételnél

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén hogyan történik az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 25. §-a tartalmazza. Ezen belül az (5) bekezdés szól az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásáról az alábbiak szerint.Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását (59. §) írja elő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Azonos tárgyú beszerzési igény hatása folyamatban lévő beszerzésre

Kérdés: Folyamatban van egy beszerzés, majd később jön még két igény, ugyanazon tárgyban. A már folyamatban lévő, de még le nem zárult beszerzési eljárást le kell-e állítani azzal, hogy így már megérkezett a szakterülettől a többi igény, megállapítható, hogy együttesen ezek már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, vagy a már folyamatban lévő eljárás lezárulhat beszerzési eljárásként?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalma szabály alkalmazása során az Európai Unió Bíróságának döntései alapján figyelemmel kell lenni arra az időszakra, mely az ajánlatkérő számára belátható eljárásai tervezésénél. Mivel még az eljárás során derült ki a további igény, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettségének hiánya a kiírásban

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kiír egy beszerzést, ehhez képest nem vállal semmire felelősséget, a szerződéskötésre, a darabszám-megrendelésre sem? (Viszont ezzel árakhoz és piaci szereplőkhöz jut.)
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérőnek – az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezések alapján – vállalnia kell, hogy a nyertes ajánlattevővel szerződést fog kötni. Az eljárás eredményének közlésével az ajánlatkérőnek is és a nyertesként kihirdetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Szerződéskötési moratórium lejárta munkaszüneti napon

Kérdés: Nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytattunk le papír, irodaszer beszerzése tárgyában. Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezést megküldtük az ajánlattevőknek, és második helyezettet is hirdettünk. A második helyezett ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, mert szerinte a szerződéskötési moratórium ideje alatt kötöttünk szerződést. Azzal érvelt, hogy miután a 10 napos moratórium utolsó napja vasárnapra esett, így az csak hétfőn járt le, emiatt legkorábban kedden írhattuk volna alá a szerződést. Mi ezzel nem értünk egyet, de mire hivatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályokat a Kbt. 124. §-a rendezi az alábbiak szerint:– az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Árlejtéssel kapcsolatos információadás

Kérdés: Az árlejtéssel kapcsolatos általános információkat az ajánlatkérő megadta a dokumentációban. A részletes információkat mikor és kinek adja meg? Mi ennek a menete? Ki kapja meg az ún. árlejtési felhívást?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtéssel kapcsolatos részletes szabályokat a 257/2007. kormányrendelet tartalmazza 19. §-ának (1)–(5) bekezdéseiben. A rendelkezések értelmében– az ajánlatoknak a közbeszerzési törvény 63. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Alvállalkozói részvétel arányának téves megítélése

Kérdés: Az ajánlat benyújtásakor úgy láttuk, hogy az alvállalkozói közreműködés mértéke nem haladja majd meg a 10 százalékot. Viszont az ajánlattételi határidő lejártát követően nyilvánvalóvá vált, hogy 10 százalékot meghaladó mértékű alvállalkozói közreműködésre lenne szükség a szerződés teljesítéséhez. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozói közreműködés százalékos mértékének kizárólag a 25 százalék feletti esetben van jelentősége, az alatt nincs különbség a 10 százalék feletti vagy alatti alvállalkozó közbeszerzési megközelítésében. A Kbt. 26. §-a ugyanis úgy rendelkezik, hogy az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
1
11
12
13
33