202 talált cikk az alacsony ár kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?

Kérdés: Az ajánlati ár megalapozottságának vizsgálatánál milyen szempontokat vesz figyelembe az ajánlatkérő?

Kérdés: Miért kér az ajánlatkérő információt az általunk kínált ár tartalmával kapcsolatban, ha nem kért fel aránytalanul alacsony ár miatt indokolás írására? Nem a miénk a legjobb ár, emiatt különösen nem értem ezt módszert az ajánlatkérő részéről.

Kérdés: Alternatív ajánlattétel előírására van-e lehetőség csak áralapú értékelési szempont alkalmazása esetében?

Kérdés: Árindokolás esetében módosulhat-e az ajánlat? Vagy ez csak lehetőség, nem szükségszerű? (A kérdés egy OMSZ-eljárás döntéséhez kötődik, de nem csak az adott esetre vonatkozik.)

Kérdés: Sok esetben az értékelési szempontok kialakításánál (főleg szolgáltatás és építési beruházás során) gondot okoz az ún. "minőségi paraméterek" előírása a legjobb ár-érték arány kapcsán. A jótállás megajánlása általában nem elfogadott, pedig a hétköznapi életben is sokszor ez alapján részesítünk előnyben bizonyos megajánlásokat, és a jótállás, mint olyan, jellemzi is az elvégzett munka minőségét. Építési beruházásnál ez fontosabb lenne, mint például a megengedett "előteljesítés" versenyeztetése. Kényszermegoldásként gyakran előnyben részesítjük a képzettebb szakembereket (ami valójában nem javít a minőségen.) Van-e kialakult gyakorlat a témában?

Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban előírta, hogy amennyiben a becsült értéktől több mint 30 százalékban eltér az ajánlati ár, akkor azt aránytalanul alacsonynak minősíti. Van ehhez joga az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Lehet-e újra ugyanazt hiánypótoltatni? Mi zárja ezt ki? Mi történik, ha mégis újra hiánypótoltatom ugyanazt a kérdéskört, annak ellenére, hogy már egyszer kértem? (Legfeljebb eljárásjogi hibát vétek, de lesz egy érvényes ajánlat az eljárásban.)

Kérdés: Papír, írószer, irodaszer beszerzése központosított közbeszerzés keretén belül történik. Néhány termék nem szerepel a keretmegállapodásban. Ezeknek a termékeknek az értéke nem jelentős, néhány ezer forint alkalmanként, egyedi igények alapján (éves szinten maximum 100 000 Ft az érték). Éves teljes papír-, írószer-, irodaszer-beszerzésünk kb. 24 M Ft uniós projektekkel. A 168/2004. kormányrendelet 8. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással azt az álláspontot hallottuk, hogy a keretmegállapodáson kívüli vásárlásnál közbeszerzést kell indítanunk, akár egy tollra is. Ez valóban így van?

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?