Jogorvoslati eljárás kilátásba helyezésének jogkövetkezményei

Kérdés: Lehet-e bármilyen jogi következménye az eljárás során annak, ha egy ajánlattevő jogorvoslati eljárással fenyegetőzik?
Részlet a válaszából: […] ...olyan gazdasági szereplő, aki/amely esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.Az ajánlatkérők a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése mellett a törvény 71. § (10) bekezdésének megfelelően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Tényleges tulajdonos meghatározása

Kérdés: Mi a járható út, ha a törvényi és a kormányrendeleti szabály a pénzmosási törvény hivatkozása körében egymásnak ellentmond? Az új vagy a régi pénzmosási törvényre kell hivatkozni a tényleges tulajdonos meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,– az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja – a) és b) pontok.Vitakérdés lehet, hogy egyáltalán szükséges-e olyan hiánypótlás kibocsátása, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
Részlet a válaszából: […] ...érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben– a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Több részre tett ajánlat módosítása

Kérdés: Ha az ajánlattevő több részre tett ajánlatot, nyilatkozhat-e úgy a későbbiekben, hogy mégsem szeretne egy részben indulni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat érvényességével. Az Európai Bíróság megerősítette C-324/14. számú döntésében, hogy a későbbi nyilatkozat, amennyiben befolyásolja az ajánlatkérő bírálati folyamatát, ebben a formában nem bír relevanciával.A döntést az alábbiak szerint indokolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...a birtokába került, abból semmilyen olyan pluszinformációhoz nem juthatott, amely a közbeszerzési eljárásban megtett ajánlata sikerét befolyásolta volna. Az eljárás nyertessége szempontjából ugyanis semmi jelentősége annak, hogy a tervezői költségvetés belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Alvállalkozó bevonása védelmi és biztonsági célú beszerzések esetén

Kérdés: Abban az esetben, ha valamelyik ajánlatkérő valamely gazdasági társasággal in house szerződést köt a Vbt. alapján, és az in house szervezet alvállalkozót von be, azt is Vbt. szerinti eljárásban kell majd kiválasztania?
Részlet a válaszából: […] ...kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló irányítást gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Értékelési szempontnak való megfelelés igazolásának módja

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő alvállalkozó/magánszemély/egyéni vállalkozó bevonásával, megbízási/alvállalkozói szerződéssel igazoljon értékelési szempontnak való megfelelést? Ha igen, az értékelési szempont(ok) igazolására igénybe vett alvállalkozó magánszemély/szervezet is kapacitást biztosító személynek/szervezetnek minősül-e? Vagy csak az alkalmassági minimumkövetelmények igazolására igénybe vett személy/szervezet minősül annak?
Részlet a válaszából: […] ...módon kapacitást nyújtó szervezet kerüljön bevonásra, mellyel egyben az ajánlatkérő saját teljesítményét és eredményét is képes befolyásolni külső segítséggel, más szervezet szakemberének bevonásával.A Kbt. 76. §-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Árlista hibájának javítása

Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
Részlet a válaszából: […] ...részösszegeit nem érinti. Mivel esetünkben érinti, így hiánypótlás keretében a csere nem kezelhető. Amennyiben a végső árat a hiba nem befolyásolná, úgy ezt a megoldást alkalmazhatná az ajánlatkérő.A 71. § (8) bekezdése szerint a hiánypótlás vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
1
12
13
14
36