Konzorciumi ajánlatkérők felelőssége

Kérdés: Ha konzorciumi ajánlatkérők indítanak közbeszerzési eljárást, majd a teljesítés során kiderül, hogy a megrendelés a keretmegállapodásból jogszerűtlen volt, akkor mindhárom ajánlatkérőt éri a retorzió, vagy csak azt, aki/amely jogszerűtlenül megrendelt? Érvényesül-e ebben az esetben az egyetemleges felelősség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a C-263/19. számú eset vonatkozásában merül fel, hiszen ott az ajánlatkérő együttműködése az ajánlattevővel olyan jogsértést eredményezett, ahol mindkét felet egyetemlegesen tette a Közbeszerzési Döntőbizottság felelőssé, melyet megerősített az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Informatikai beszerzések közbeszerzési értékhatára központosított közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlatkérőnél minden évben felmerülnek az informatika terén, informatikai eszközökre vonatkozóan az alap-feladatellátáshoz kapcsolódóan eszközbeszerzés-igények. Az üzemeltetésieszköz-beszerzés nagy része a DKÜ-n keresztül történik, és sok esetben még ez sem haladja meg az éves nettó 15 millió forintot, így azt a pár eszközt, amit a DKÜ-n nem tudunk megvásárolni (minimális, általában 1 millió forint, vagy előfordul, hogy kevesebb is, és hiába szereznek be a projektben ilyen eszközt, üzemeltetési célra nem használhatjuk), a projektekkel való egybeszámítás miatt csak közbeszerzésben tudnák megvásárolni. Hogyan kell eljárnunk?
Részlet a válaszából: […] Az informatikai beszerzések esetében nulla értékhatártól kötelező a közbeszerzés, hiszen központosított közbeszerzésben kötelező a beszerzés, amennyiben azt a központosított közbeszerzés biztosítja. Itt tehát a problémát valójában az okozza, hogy egyes termékek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Tárgyalás tartása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mikor szükséges tárgyalást tartani a jogorvoslat során, és lehet-e kérni, hogy tartson tárgyalást a jogorvoslati fórum (DB)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési jogorvoslati fórum a Kbt. 161. §-ának (1) bekezdése értelmében főszabályként kifejezetten tárgyalás nélküli bírálatot említ, és kivételes esetben teszi szükségessé a joggyakorláshoz, tényállás tisztázásához, döntés meghozatalához tárgyalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzététele

Kérdés: A D. 417/2020. számú döntésben szerepel az a tényállás, amiért az ajánlatkérő bírságot kapott a következők szerint: "A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 103. § (5) bekezdésében rögzített követelménynek azzal, hogy a szerződéskötést megelőzően nem, csak azt követően, két évvel később tett közzé önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt." Ez pontosan milyen hirdetmény, amelyet az ajánlatkérő ezek szerint nem tett közzé? Kire nézve kötelező a közzététel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 103. §-ának (5) bekezdésében egy adott hirdetmény nélküli tárgyalásos jogalapra – Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pont – utal, ugyanakkor a 137. § (2) bekezdése szerint kifejezetten a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások, vagy a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül életszerű, hiszen felhívja a figyelmet a hamis adatszolgáltatás megállapításával kapcsolatos jogbizonytalanságra. Pontosan ezért nem jellemző, hogy ezt megállapítják az ajánlatkérők, hiszen ebben az esetben az ajánlatkérő szükségtelen jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A hamis adatszolgáltatás alábbi szabályai értelmében két fontos feltétele van a hamis adatszolgáltatás megállapításának. Az egyik feltétel az adatszolgáltatás befolyásolási képessége az eljárás eredményére, a másik feltétel pedig a szándékosság/gondatlanság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címke:

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése lehetővé teszi a cserét választható kizáró ok esetében, amennyiben azt az ajánlatkérő előírta.A Kbt. fenti rendelkezése alapján, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hamis adatszolgáltatás későn benyújtott ajánlat kontextusában

Kérdés: Ha késve nyújtom be az ajánlatot, figyelembe lehet-e venni úgy, hogy ennek ellenére igazoltam az alkalmasságomat, csak későn?
Részlet a válaszából: […] Ténykérdés, hogy a későn benyújtott ajánlat a Kbt. 73. §-ának (1) bekezdésének a) pontja értelmében érvénytelenséget eredményez. A rendelkezés alapján az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Bírságkiszabás az ajánlattevővel szemben szerződéses érték közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Bírságolható-e az ajánlattevő, ha nem volt tisztában azzal, hogy a folyamatos szerződésmódosítások során a közbeszerzési értékhatárt elérték a szerződéses értékek? (Ugyanis a becsült érték számítása eltért a szerződés során fizetett díj mértékétől.)
Részlet a válaszából: […] Minden esetben egyedi döntés szükséges, de a kérdés alapján valójában azt feszegeti az érdeklődő, hogy hol van az a határ, ahol az ajánlattevőben fel kell, hogy merüljön, hogy valójában fennáll a közbeszerzési kötelezettség. Az ajánlattevő ugyanis nem alkalmas a becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet kötelező alkalmazása

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni az értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet szabályait?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg sajátos helyzetben kell értelmezni a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. kormányrendelet hatályával kapcsolatos kérdést. A kormány a közbeszerzésekről szóló 2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
1
62
63
64
302