Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz [87. § (3)bekezdése].Figyelemmel arra, hogy az ajánlat nem felelt meg a kiírásbanfoglaltaknak, hiszen ajánlattevő nem a kért dokumentumot csatolta azalkalmasság igazolásához, az ajánlatkérő a fentiek alapján jogszerűen járt el,amikor az ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Alkalmassági feltételek és igazolásuk meghatározásának módja

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit, és e feltételek igazolását az általános szabályokhoz képest szigorúbban állapítsa meg? Mi jogosítja fel erre az ajánlatkérőt, és a gyakorlatban mit jelent e feltételek körében a "szigorúbb" megállapítás?
Részlet a válaszából: […] ...körében milyen feltételek közül választhat az ajánlatkérő, másrésztazt, hogy a választott feltételeknek való megfelelés milyen dokumentumokkal,nyilatkozatokkal igazolható.Általános elvárása a törvénynek, hogy az alkalmasságmegítéléséhez szükséges adatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Idegen nyelvű dokumentum magyar fordításának ajánlatkérő általi összevetése

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy a külföldi dokumentumok magyar nyelvű fordítását csatolni kell az ajánlathoz. Egyben fenntartotta magának azt a jogot, hogy az eredeti dokumentum tartalmát összevesse a magyar nyelvű fordítással – kivéve azt az esetet, ha az ajánlattevő hiteles fordítást csatolt –, és ha a kettő között eltérés van, akkor az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja. Jogszerű-e ez, különösen akkor, ha az ajánlatkérő nem hiteles fordítás alapján nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem jogszerű az ajánlatkérő hivatkozottkikötése. Amennyiben ugyanis elfogad nem hiteles fordítást a kiírás szerint,utána nem teheti meg, hogy a saját, szintén nem hiteles fordítási megoldásávalösszehasonlítsa azt, és ennek alapján az ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Ajánlat módosíthatósága írásbeli felvilágosítással

Kérdés: Az ajánlatkérő kérdésére adott írásbeli felvilágosítással módosítható-e az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést intézaz ajánlattevőhöz, és az ajánlattevő magyarázatot ad. A magyarázat soránmódosításnak az minősül, ha például új dokumentumot csatol be, avagy az ajánlatbannem szereplő olyan új ténnyel szolgál, ami megváltoztatja a benyújtott ajánlatvalamelyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Részlet a válaszából: […] ...igazolások és nyilatkozatok, továbbá az ajánlatrészeként benyújtandó egyéb iratok utólagos csatolására, illetve a benyújtottdokumentumok hiányosságának pótlására ad lehetőséget. Ezenkívül az ajánlattalkapcsolatos formai hiányosságok korrigálására is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Igazolás és cégkivonat adatának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha a pénzintézeti igazolásban szereplő bankszámlaszám nem egyezik meg a cégkivonat szerinti pénzforgalmi jelzőszámmal?
Részlet a válaszából: […] ...azajánlattevőnek az ajánlati felhívás vagy a dokumentáció szerint kell eljárnia.Az ajánlatkérő általában azt szokta kérni a jelzett dokumentumokban, hogyelírás esetén, illetve abban az esetben, ha a hivatkozott számla megszűnt, vagyaz ajánlattevő új bankszámlát nyitott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Elektronikus cégeljárás és közbeszerzés

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett a felhívásban, hogy – egyebek mellett – az el nem bírált, cégbírósághoz benyújtott kérelmet eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell csatolni. 2008. július 1-jétől azonban ez a kérelem már kizárólag csak elektronikus formában létezik, kinyomtatva nem hiteles. Hogyan teljesítsük a felhívás fentiek szerinti részét?
Részlet a válaszából: […] ...ügymenet leegyszerűsítése érdekében javasoljuk kiegészítőtájékoztatás keretében megkérdezni az ajánlatkérőt, hogy az igényelt dokumentumellenjegyző ügyvéd által hitelesített példányát elfogadja-e.Végül a kérdéssel kapcsolatban megjegyezzük, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ajánlatkérői döntés szabadsága

Kérdés: Az ajánlatkérő szabadon döntheti-e el, hogy idegen nyelvű okiratról/dokumentumról hiteles fordítást kér, vagy csak pontos magyar nyelvű fordítást?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben a kérdésben az ajánlatkérő szabadon, mindentörvényi megkötés nélkül dönt. Erre a kérdéskörre ugyanis értelemszerűen nemvonatkozik a Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése, mely szerint ahol a közbeszerzésitörvény vagy e törvény alapján az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...nem vitatható el. Függetlenül attól, hogy más szervezeterőforrásaira történő támaszkodás esetén az ajánlatkérő milyen dokumentumokalapján győződik meg az eljárásban ajánlattevőként induló szervezetalkalmasságáról – így a Kbt. 66. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Megszokottól eltérő követelményrendszer jogszerűsége a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében

Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az általa előírttartalmú vagy általa meghatározott egyéb nyilatkozatot vagy dokumentumot kérjenbe az ajánlattevő alkalmasságának igazolására. Ebben a körben, megítélésünkszerint, előírható a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
1
88
89
90
102