Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata

Kérdés: Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is, amely biztosítja, hogy a döntéshozó tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bizottságba, amely különösen testületi döntéshozatal esetében abban segít, hogy a tanácskozási joggal rendelkező megfelelően tájékozott legyen az esetleges...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 10.

Jogorvoslati eljárás kilátásba helyezésének jogkövetkezményei

Kérdés: Lehet-e bármilyen jogi következménye az eljárás során annak, ha egy ajánlattevő jogorvoslati eljárással fenyegetőzik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...aki/amely esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában

Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...utóbbiak ajánlatát, azzal az indokkal, hogy az nem felel meg az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban többek között azt vizsgálta, hogy úgy kell-e értelmezni a (2004/17 irányelv) 10. cikkét, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alpontok;– esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 13.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...e nehézségek megoldása érdekében köthető-e megállapodás új ajánlati felhívás közzététele nélkül.A Legfelsőbb Bíróság előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette az Európai Unió Bírósága elé, melyben lényegében arra várt választ, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 11.

Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...létezik hazánkban is egy olyan szemlélet, mely szerint a túlzottan korán benyújtott igazolást nem lehet figyelembe venni, sőt az előzetes döntéshozatalt követően újra kell kérni azt az ajánlattevőtől. Valójában mindegy, mikor nyújtja be az ajánlatkérő az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 9.

Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. 62. §-ának (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása kapcsán kérjük véleményüket. A 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti személyek – Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén – megismerhetők a cégkivonatból, így tudjuk, hogy a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat mely személyektől kell beszereznie és benyújtania. Ugyanez a hivatkozott bekezdés b) pontja esetében meglátásunk szerint nem egyértelmű, hiszen nincsen olyan nyilvántartás, amely ezen adatokat tartalmazza. Helyesen járunk-e el, ha azt kérjük az ajánlattevőtől, hogy "kimutatás" formájában nevezze meg ezeket a személyeket? Erre azért lenne szükség, hogy tudjuk, mely személyek vonatkozásában kell egyáltalán megkövetelnünk a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat. Az sem egyértelmű, hogy a "kimutatást" milyen időszakra kérjük, hiszen az elmúlt öt évre tekintettel nem elegendő, ha ez rövidebb, mint az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülési idő? Másrészről, mit tehetünk, ha az ajánlattevő igyekezete ellenére nem tudja benyújtani az adott személyek nyilatkozatát, mert adott esetben egy korábbi cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag nem hajlandó vele együttműködni, esetleg nincs is tudomása az igazolandó körülményről (kizáró okról)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelőszervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 11.
Kapcsolódó címkék:      

Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meghatározottadatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik – Kbt. 73. §-ának(1)–(2) bekezdései.Amennyiben az a döntéshozatal érdemi része, azaz például egyadott technológia alkalmazása feltétel volt, és ajánlattevő ezt a technológiátalkalmazza...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Döntéshozói minőség és bírálóbizottsági tagság párhuzamossága

Kérdés: A döntéshozó – például önkormányzati vezető – tagja lehet-e a bírálóbizottságnak? Ha, nem, mi zárja ki a tagként való részvételt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése, véleményünk szerint, megadjaa kérdésre a választ.E szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalábbháromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt ésdöntési javaslatot készít az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Többletmunka beszerzése

Kérdés: Önkormányzati építési beruházás kivitelezését a vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyerte el. Többletmunka elvégzése vált szükségessé, kb. 10 millió forint értékben. Az eredeti vállalkozó elvégezheti-e a többletmunkát, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(államtitok,szolgálati titok, biztonsági érdek stb.) azzal, hogy az (1) bekezdésének a)pontja szerinti kivétel nem igényel előzetes döntéshozatalt;– ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. július 11.