Jogsértő bírálati szempontok egy ajánlati felhívásban

Kérdés: A bírálati szempontok közül három hasonló szempontot találtunk egy felhívásban, amely véleményünk szerint törvénybe ütközik. Ezek a következők: – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően az egy év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága; – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően két év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága, valamint – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően tíz év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a Kbt. 57. § (4) bekezdésének d) pontjára gondol,amelynek értelmében a bírálati részszempontok nem eredményezhetik ugyanazonajánlati elem többszöri értékelését. A kérdésben ismertetett esetben az első szempontottartalmazza a második, és mindkettőt tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Összeszámítás több helyről történő beszerzésnél

Kérdés: Az önkormányzat konyhája 17 500 E forintért fog élelmiszert beszerezni 2006-ban. Össze kell-e venni a különféle élelmiszereket, ha jelenleg több helyről történik a beszerzés, az alábbiak szerint: – zöldség-gyümölcs: kb. 5250 E Ft-ért őstermelőktől piacon, – pékáru: kb. 4375 E Ft-ért közvetlenül pékségtől, – tejtermék: kb. 2600 E Ft-ért közvetlenül tejüzemtől, – hús: kb. 4000 E Ft-ért közvetlenül húskereskedelmi kft.-től, – egyéb szárazáruk: kb. 1250 E Ft-ért METRO Kft.-től?
Részlet a válaszából: […] ...szerint mindazon árubeszerzések értékét egybekell számítani, amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor, és– amelyekre egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá – a beszerzések rendeltetése azonos vagy hasonló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Továbbértékesítés a közbeszerzésben

Kérdés: Társaságunk közszolgáltató (víz, csatorna) tevékenységéhez a közbeszerzési értékhatárokhoz közeli mennyiségben szerez be csöveket, szerelvényeket, amelyek egy részét a tevékenység ellátásához felhasználja. Azonban az említett anyagok, szerelvények közel 50 százalékát a piaci munkákat végző kft.-nknek és idegen cégeknek továbbértékesítjük. Kérdés, hogy a fenti – továbbértékesített – mennyiségek értékét hogyan kell figyelembe venni a közbeszerzési beszerzési értékek meghatározásánál?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 172. §-a szerint nem kell alkalmazni a közbeszerzésieljárást azokra a beszerzésekre, amelyekre 3. fél részére történő viszonteladásvagy bérbeadás céljából kerül sor, feltéve, hogy az ajánlatkérőnek nincskülönleges vagy kizárólagos joga a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Szerződésmódosítás kezdeményezésének jogszerűsége

Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a olyan körülmények esetén teszi lehetővé afelek számára a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésmódosítását, amely a szerződés megkötésekor előre nem volt látható ésvalamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A leírtakból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] ...értékhatárok vonatkozásában. Általánosságbanelmondható, hogy a magasabb értékű – közösségi értékhatárokat elérő -beszerzésekre szigorúbb szabályok vonatkoznak. A Kbt. meghatározza azt is, hogymely esetekben kell a Kbt. – értékhatárok alapján elkülönült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Tevékenység megoszthatósága közbeszerzési szempontból

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)
Részlet a válaszából: […] ...beszerzések elhatárolása érdekében az ajánlatkérőnekfigyelemmel kell lennie a Kbt. 161. §-ának (2) bekezdésében rögzített elvekre,amelyek meghatározzák, hogy azoknál a beszerzéseknél, amelyek rendeltetésevegyes, azaz mindkét tevékenységi körhöz tartoznak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Koncesszió és közbeszerzés

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...e törvény alkalmazandó.Az európai közösségi (azaz a közösségi) értékhatárokat elérővagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a törvény második részét, az ezek alattiés egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Bűncselekmény közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. mely rendelkezése határozza meg, hogy egy adott eljárásban mi valósít meg bűncselekményt? Mi a szankció ilyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés szerintirendelkezést. Feltehetően a Btk.-ba a közelmúltban (2005. szeptember 1-jeihatállyal) beemelt, szankcionált cselekményekre gondol a kérdező, amelybüntetendő cselekmények egyaránt megvalósíthatók nemcsak közbeszerzési, hanemkoncessziós eljárásban is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Alkalmasság hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására

Kérdés: Milyen feltételeknek kell megfelelnie a gazdálkodónak, ha hulladékkezelési közszolgáltatást szeretne végezni?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkeznie kell a fenti bekezdés első pontja szerintiengedéllyel.A fenti felsorolás 2-4. pontjai szerinti követelményekre istekintettel, az alkalmasság Kbt. 67. §-a (3) bekezdésének a), b), d) és e)pontja alapján való feltételeinek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közbeszerzések védett foglalkoztatóknak

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési törvényben szerepelnek védett foglalkoztatók részére fenntartott beszerzések. Melyek ezek, és mely foglalkoztatók minősülnek ilyen foglalkoztatóknak?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatnak, illetőleg az olyan szociális foglalkoztatáskeretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre,amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókatfoglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
1
150
151
152
178