Eljárás az ajánlat hibája, hiányossága esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a dokumentációban szereplő azon kitételt, hogy az ajánlat bármely hibája, hiányossága az ajánlat érvénytelenségét eredményezi? Ezek szerint hiánypótlásra tekintet nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásban nem hagyható tehát figyelmen kívül, azaz nem jelentheti a kérdésben jelzett előírás az automatikus érvénytelenséget, mivel a hiánypótlás nem kizárható eljárási cselekmény, azaz vizsgálatára, kérésére az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Hiánypótlási felhívás nem teljesítése

Kérdés: Van-e annak következménye a későbbi közbeszerzési eljárásokra nézve, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást?
Részlet a válaszából: […]

Amennyiben ennek versenyjogi vonzatai nincsenek, azaz a hiánypótlás elmaradása bizonyíthatóan nem más ajánlattevő helyzetbe hozását célozza, annak elmaradása eljárásjogi szempontból csak az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Szerződéskötés folyamatban lévő jogorvoslati eljárás alatt

Kérdés: Van-e lehetőség szerződéskötésre folyamatban lévő jogorvoslati eljárás alatt? És mi a helyzet akkor, ha a bíróság mondja ki az eljárás jogszerűtlenségét, és kötelezi új tender kiírására az ajánlatkérőt egy már folyamatban lévő szerződés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés megkötésének jogszerűtlenségét is, de eljárást kell indítania annak érdekében, hogy rendes bíróság döntsön a szerződés érvénytelenségéről. Egészen addig, míg rendes bíróság nem dönt a kérdésben, a szerződés érvényesnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Érvénytelenség felhívásban nem szereplő iratok csatolása miatt

Kérdés: Ajánlatunkhoz becsatoltunk a referenciaigazolás kiegészítéseként katalógusokat az ajánlat részeként, abba belefűzve. Mivel az ajánlatkérő ezeket nem kérte, ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Megtehette ezt?
Részlet a válaszából: […]

Véleményünk szerint csak akkor, ha az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírta, hogy katalógust nem lehet becsatolni, illetve ennek a rendelkezésnek a megsértése az ajánlat érvénytelenségét fogja maga után vonni.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt az a tény, mely szerint az alábbi érvénytelenségi okokat lehet meghatározni a közbeszerzésben.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Értékhatárt meghaladó ajánlat a Kbt. 122/A. §-a szerint lefolytatott eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő piackutatási jelleggel három ajánlatot kért be a közbeszerzés megindítása előtt. Mindegyik ajánlat 25 millió forint alatt volt. Erre tekintettel a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást folytatta le, három kkv-tól kért be ajánlatot. Az egyik ajánlattevő 26 millió forint értékű ajánlatot tett. Lehet-e ezt az ajánlatot érvényteleníteni a magas ár miatt? Vagy eleve elő kellett volna írni, hogy ha valamelyik ajánlat ajánlati ára meghaladja a 25 millió forintot, akkor az érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – nem lehet érvénytelennek nyilvánítani, és a felhívásban sem lehet olyan rendelkezést szerepeltetni, amely az ilyen ajánlat érvénytelenségét mondja ki.Ez a helyzet, egyes ajánlattevők nem jogszerű magatartása miatt, sajnos sok esetben előfordul, és jelenleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 55. § (6) bekezdésének a) pontja alá tartozó erőforrásnak minősítve hozta meg döntését. Az I. rendű felperes ajánlatának érvénytelenségéről pedig a jogorvoslati kérelem első kérelmi elemének elbírálása során döntött.A második kérelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Üzleti titok elkülönítése az ajánlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek korábbi számában 3564. szám alatt adott válaszukban kifejtik, hogy az üzleti titokká minősített iratokat az ajánlatban nem elegendő csupán oldalszámra hivatkozva jelezni, hanem azt a Kbt. szövegezéséből adódóan elkülönítetten (vagy külön kötve, vagy például eltérő színű lapokon benyújtva) kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ajánlatkérőként többször találkozunk azzal az ajánlattevői gyakorlattal, hogy az ajánlattevő becsatol egy nyilatkozatot, mely szerint a nyilatkozatot követő oldalakat üzleti titokká minősíti. Kérdésünk, hogy ez elfogadható elkülönítés-e, illetve amennyiben az ajánlat elején egy oldalszámokat felsoroló nyilatkozat található, akkor hogyan kell eljárnunk? Szükséges (lehetséges) hiánypótlást előírni? Mi lehet a hiánypótlás tárgya, módja ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat nem felel meg a Kbt. 80. §-ában meghatározott formai követelményének, azonban ezt lerontja a közbeszerzési törvény azon, érvénytelenségre vonatkozó szabálya, mely lehetővé teszi a formai követelményektől történő eltekintést. Amennyiben nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] ...a számunkra legérdekesebb az a tartalmi elem, mely a Kbt. 71. §-a szerint nem kerül értékelés alá, nem kötelezően nyilvános, de érvénytelenségi ok lehet.Ilyen például a hibás referencia, a nem megfelelő önéletrajz, melyet az ajánlattevő olyan szenzitív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Hiánypótlás elmulasztásának következménye

Kérdés: Ha nem teljesítem a hiánypótlást, az ajánlatom automatikusan érvénytelen lesz, vagy ennek ellenére elbírálja azt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.A hiánypótlás nem teljesítése tehát nem eredményez érvénytelenséget, hanem az eredeti ajánlat figyelembevételét teszi lehetővé, melynek tartalma alapján dönthet az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
1
19
20
21
39