406 talált cikk az érvénytelenség kifejezésre

Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha az ajánlatkérő az általunk benyújtott referenciát nem fogadja el? Ha az elutasítás indokát vitatjuk, milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak?

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?

Kérdés: A Kbt. 197. §-ának (1) bekezdése első mondatát úgy kell értelmezni, hogy az új közbeszerzési törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján a hatálybalépése után megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban a hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni?

Kérdés: A dokumentációban az az ajánlatkérői tájékoztatás szerepel, hogy a felolvasólapon és a költségkalkulációban az egységár vonatkozásában két tizedesjegyig terjedhet a megajánlás, és kizárólag pozitív számot lehet megajánlani. Ha a megajánlás attól eltér, akkor az ajánlat érvénytelen. Automatikus az érvénytelenség, vagy hiánypótolható a hiba? Ilyenkor célszerű e körben kiegészítő tájékoztatást kérni?

Kérdés: Az ajánlatkérőnek kötelező-e vizsgálnia az ajánlati árat abból a szempontból, hogy az aránytalanul alacsonynak minősül-e az új közbeszerzési törvény alapján? Erre külön fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét?

Kérdés: Van-e bármilyen igazolási lehetőség az ajánlat késedelmes benyújtása esetére?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a dokumentációban szereplő azon kitételt, hogy az ajánlat bármely hibája, hiányossága az ajánlat érvénytelenségét eredményezi? Ezek szerint hiánypótlásra tekintet nélkül?

Kérdés: Van-e annak következménye a későbbi közbeszerzési eljárásokra nézve, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást?

Kérdés: Van-e lehetőség szerződéskötésre folyamatban lévő jogorvoslati eljárás alatt? És mi a helyzet akkor, ha a bíróság mondja ki az eljárás jogszerűtlenségét, és kötelezi új tender kiírására az ajánlatkérőt egy már folyamatban lévő szerződés esetében?

Kérdés: Ajánlatunkhoz becsatoltunk a referenciaigazolás kiegészítéseként katalógusokat az ajánlat részeként, abba belefűzve. Mivel az ajánlatkérő ezeket nem kérte, ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Megtehette ezt?