Találati lista:
51. cikk / 406 Közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés
Kérdés: Most szereztünk tudomást arról, hogy egy általunk ismert ajánlatkérő 2 évre szóló szerződést kötött a tavalyi évben olyan tárgyban, amire eddig mindig közbeszerzési eljárást indított. Érvényes a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés?
52. cikk / 406 EVK elkésettsége
Kérdés: Eljárásunkban az egyik érvénytelenné nyilvánított ajánlattevő EVK-t nyújtott be, de elutasítottuk, mert a kérelem nem tartalmazta az ajánlattevő javaslatát. A következő napon megküldte a hiányzó javaslatot, de ekkor már a három munkanapos határidő letelt. Kötelesek vagyunk ebben az esetben megválaszolni az EVK-t?
53. cikk / 406 Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
54. cikk / 406 Hibás érvénytelenségi ok
Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
55. cikk / 406 Azonos ügyvezető
Kérdés: Szeretnénk ajánlatot tenni oly módon, hogy a két cégünk ügyvezetője azonos. Benyújthatjuk egy részajánlatra úgy az ajánlatunkat, hogy X kft. megajánlj egy bizonyos típusú készüléket, és Y Kft. pedig egy másik gyártó másik típusú készülékét? Milyen módon vizsgálja az ajánlatkérő a kapcsolt vállalkozások ajánlattételeit? Emiatt megállapítható érvénytelenség?
56. cikk / 406 Alacsony ár indokolása nemzeti eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre irányuló nemzeti közbeszerzési eljárásban árindokolást kért az egyik ajánlattevőtől az ajánlati árára. Az ajánlatkérő az árindokolást elfogadta, és végül ezt a céget hirdette ki nyertes ajánlattevőnek, cégünk a sorrendben a második helyen áll. Megtámadhatjuk az ajánlatkérő döntését az árindokolás elfogadása miatt, vagy nem lehet vitarendezni, mert nemzeti szinten nem kötelező indokolást kérni?
57. cikk / 406 Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban
Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
58. cikk / 406 Nulla érték az ártáblázatban átalánydíjas szerződés esetében
Kérdés: A kérdéses beszerzés tárgya szolgáltatás- megrendelés, átalányáras elszámolás alapján kerül sor fizetésre. A felolvasólapon a mindösszesen ár szerepel, amelynek alátámasztására kellett az ajánlattevőnek benyújtania egy tízsoros árrészletező táblázatot. Az ajánlattevő az árrészletező táblázatban egy lényeges tételsort egyáltalán nem árazott be, de beírt egy nullát, mivel eredetileg a sor üres volt. Érvénytelen, hiánypótoltatható, indokolás kérhető?
59. cikk / 406 Szakemberek száma mint értékelési szempont
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
60. cikk / 406 Bírálat és értékelés értelmezése
Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
