408 talált cikk az érvénytelenség kifejezésre

Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?

Kérdés: Három referenciaigazolást adtunk be az eljáráshoz. Mindháromra kaptunk hiánypótlást, de csak kettőt tudtunk újra beszerezni, a harmadikat a határidő lejáratáig a megrendelőtől nem tudjuk beszerezni. Ha az egyiket nem nyújtjuk újra be, de a másik kettő is elég a referenciaigény lefedésére, akkor a hiánypótlást teljesítettük-e ezzel?

Kérdés: Elvégezhető-e az árlejtés előtt a Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdései szerinti igazolások bekérése valamennyi ajánlattevőtől, annak érdekében, hogy az igazolások hiánypótlását követően, a végső bírálatot (ajánlatok végső érvényessége, érvénytelensége) és végső értékelést követően, kizárólag az érvényes ajánlatot tevő cégekkel kerüljön lefolytatásra az árlejtés?

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?

Kérdés: Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Szerintünk az ajánlatkérő tévesen értelmezi a saját előírását. Lehetséges az ajánlatunk érvénytelenné nyilvánítása mellett a kiírást is támadni?

Kérdés: Kétéves keretmegállapodást kötöttünk négy ajánlattevővel nyomdai termékekre a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban azzal a kikötéssel, hogy a konkrét beszerzések megvalósítása minden esetben verseny újranyitásával történik, amelynek során a keretmegállapodásban részes valamennyi ajánlattevőnek árajánlatot kell tennie. A keretmegállapodásban előírtuk, hogy szakmai ajánlatot kell benyújtani, amelynek két része volt: a Műszaki megfelelőségi táblázat és a részletes Ártáblázat. Ezek a Keretmegállapodáshoz mellékletként kerültek csatolásra. A Műszaki megfelelőségi táblázatban mutatták be az ajánlattevők az általuk megajánlott termékeket: gyártó, gyártásazonosító és egyéb műszaki paraméterek megadása mellett. A legutolsó beszerzés során az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely az eredeti ajánlatában nem szerepelt. Tisztázó kérdést tettünk fel, amelynek során azt a magyarázatot adta, hogy az eredeti ajánlata szerinti terméket a gyártó már nem gyártja, ezért azt helyettesítő, az eredeti termékkel minden műszaki paraméterében megegyező, de más gyártó termékét ajánlotta meg. Ez a változtatás számunkra kedvező. Elfogadhatjuk így az ajánlatát?

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság a 67/2024. számú döntésében arra jutott, hogy az aránytalanul alacsony ár miatti indokolás nem teljes körű. Ebben az esetben milyen kimenetei lehetnek ennek az ügynek? Csak új döntés várható?

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban ugyanaz a szervezet vagy magánszemély bevonható alvállalkozóként több ajánlattevő által? Nem eredményezi ez a helyzet az ilyen ajánlatok érvénytelenségét?

Kérdés: Mi történik, ha a benyújtott űrlapot hiányosan töltöm ki? Az űrlap a főszabály, tehát kérdés, hogy lehet-e hiánypótoltatni minden elemét, vagy további nyilatkozattal kell pótolni a hiánypótlás során? Gondolunk itt arra, hogy maga a benyújtás ténye nem került rögzítésre.