Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban az újdonságokat kiemelve ismertetjük az új szabályozás értékelési szempontokra vonatkozó tartalmát.A nyertes ajánlattevő kiválasztásának szempontrendszerét az új szabályozás három csoportra osztja, a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség és a legjobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Alkalmassági követelménynek megfelelés a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Többéves szerződést kötöttünk a kiíróval. A szerződés teljesítését követő második évben a mérlegünk negatív lett. Van-e ennek kihatása az adott közbeszerzési eljárásra?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági követelményeknek való megfelelést az eljárás során köteles az ajánlatkérő vizsgálni. A szerződés teljesítése során az alkalmassági követelménynek való megfelelés miatt az ajánlatkérő nem szüntetheti meg egyoldalúan a szerződést, erre egyedül ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Közbeszerzési értékhatárok 2015. november 1-jétől

Kérdés: 2015 novemberétől változnak-e a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] Az új, közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 2015. november 1-jei hatálybalépésével egyben hatályba lépett a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXLIV....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Nemzetbiztonsági beszerzések

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet tavaly év vége óta hatálytalan, a gyakorlatban hogyan kell lebonyolítani ezeket a beszerzéseket?
Részlet a válaszából: […] A problémát elsősorban az okozza, hogy a Kbt. alábbi, 9. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivételi kör akkor tud érvényesülni, ha és amennyiben külön jogszabály tartalmazza a hivatkozott jogszabályhely szerinti eljárásrendet.A Kbt. fentiekben hivatkozott előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Esélyegyenlőség sérelme a gyakorlatban

Kérdés: Milyen gyakorlati tapasztalataik vannak arról, hogy milyen konkrét esetekben, tényállás alapján állapította meg a DB az esélyegyenlőség megsértését az ajánlatkérők terhére?
Részlet a válaszából: […] Az általános tapasztalat az, hogy konkrét jogsértés nélkül nem állapítják meg az esélyegyenlőség megsértését. Ha azonban például az összegezést nem egységesen egy időpontban juttatják el, vagy a hiánypótlást nem bocsátja ki egy ajánlattevő vonatkozásában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Egyenértékűség, helyettesíthetőség építési beruházásoknál

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése vonatkozik-e az építési beruházás tárgyú eljárásban a beépítendő elemekre, szerkezetekre? Azaz ha a költségvetési kiírásban egyes beépítendő elemeket, szerkezeteket gyártóra, típusra, gyártmányra hivatkozva határoz meg az ajánlatkérő, a megnevezés mellett kell-e szerepeltetni a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést? Amennyiben a fenti kérdésre igen a válasz, úgy az ajánlatkérőnek a felhívásban, a műszaki leírásban meg kell-e határoznia azt, hogy mit ért egyenértékűség alatt, meg kell-e határoznia a helyettesítő termékek paramétereit, amelyek alapján az ajánlatkérő eldöntheti az egyenértékűséget?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése értelmében a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint elsősorban nem a DB döntését, hanem az ezen alapuló bírósági döntést érdemes alapul venni, amely a 6.K.21.758/2012/17. számon érhető el. A Nyíregyházi Törvényszék ítélete az alábbiak szerint tartalmaz hozzáadott értéket az 55. § (6) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Nemzeti elbánás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e, vagy az ajánlatkérőre van bízva, hogy a tender elbírálása során alkalmazza-e a nemzeti bánásmód, nemzeti elbánás szabályait, azaz például érvénytelennek nyilvánítja-e vagy sem azt az ajánlatot, amelyben az áru származási helyeként Kína van megjelölve? Kell-e a tenderfelhívásban előre jelezni, hogy alkalmazni fogja vagy sem a nemzeti elbánást a bírálat során? Honnan tudjuk, hogy ajánlhatunk-e vagy sem kínai származású terméket, ha nem tudjuk előre, hogy alkalmazni fogja-e vagy sem a kiíró a nemzeti bánásmód szabályait a tender elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általánosan fogalmaz a nemzeti elbánással kapcsolatban, az alábbiak szerint:– az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára;– az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Támogatott beszerzések alapján megkötött szerződések teljesítésének ellenőrzése

Kérdés: Ha egy tender uniós támogatott, akkor a szerződés teljesítését ellenőrizheti más személy is az ajánlatkérőn kívül?
Részlet a válaszából: […] Igen, ellenőrizheti. Az uniós támogatásból finanszírozott projektek, illetve közbeszerzési eljárások esetében a 2007-2013 programozási időszak tekintetében a támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. kormányrendelet határozza meg azokat az intézményeket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Öt évre kötött szerződés meghosszabbíthatósága

Kérdés: A felek öt évre kötnek közbeszerzés kapcsán szerződést, de további öt évvel meghosszabbítanák. Jogszerű-e ez, van-e erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az eljárást megindító felhívásban is szerepel mindez, akkor valójában ez a további öt év opcionális időszaknak tekinthető. A túlzottan hosszú időre kötött szerződés tervezésének korlátja, hogy ha túl hosszú az időszak, amire köttetik, nagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
1
16
17
18
39