Nemzeti elbánás orosz cég számára

Kérdés: Kell-e nemzeti elbánást nyújtanom orosz cégnek?
Részlet a válaszából: […] A WTO GPA-nak (ENSZ Kormányzati beszerzési megállapodás) nem tagja Oroszország, csak megfigyelőként van jelen. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződéseiről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének elítélése, mint kizáró ok

Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljárásban olyan cég, melynek elnök-vezérigazgatóját másik tagállamban jogerősen elítélték korrupció miatt? Mi történik, ha lemond? Indulhat a cég a későbbiekben? Vagy mindenképpen öntisztáznia kell? Öntisztázás esetén le kell mondania az érintett vezetőnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában a kötelező kizáró okok között rögzíti a gazdasági szereplő vonatkozásában többek között az alábbi – elsősorban személyhez kötődő – kizáró okot:Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Ajánlatkérő tájékoztatása cégadatváltozási kérelem benyújtásáról

Kérdés: Ha az ajánlattevő változásbejegyzési kérelmet adott be, ez hatással van a folyamatban lévő eljárásokra? Kötelesek vagyunk kérés nélkül tájékoztatni az ajánlatkérőt a változásról, akkor is, ha az ajánlat szempontjából nem releváns a változás (például egy új fióktelep bejegyzése)? Ha igen, milyen formában kell tájékoztatást adni?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő köteles a változás tartalmáról tájékoztatást adni. Azért fontos a részletesebb tájékoztatás, hogy az ajánlatkérőnek ne kelljen utánakérdeznie, vagy leellenőriznie a változó tartalmat, különösen, amennyiben az adott cégadat változása valóban nem érinti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Párhuzamosan elküldött ajánlat kezelése

Kérdés: Nem EKR-en keresztüli történő benyújtás esetén lehetséges a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy az eljárás tisztasága sérülésének gyanúja felmerülhet az egyéb úton benyújtott ajánlat tartalmának ajánlatkérő általi bontás előtti megismerése révén? (A gazdasági szereplő megfelelő módon is benyújtotta az ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy eredménytelen lesz-e az eljárás, ha egy ajánlattevő az ajánlatkérő tudomására hozza ajánlata tartalmát. A kérdésben jelzett 75. § (2) bekezdés c) pontja az ajánlattevő által elkövetett jogsértésre utal, mely egyrészt sérti az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, hiszen felveti azt a problémát, hogy mitől lenne joga, jogos érdeke egy olyan gazdasági szereplőnek megtámadnia az eljárást, akinek az ajánlatát nem bírálták el teljeskörűen. Mivel az ún. fordított bírálat szabálya értelmében nem történik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Feltételes közbeszerzési eljárás indíthatósága banki hitel ajánlatkérő általi igénylése esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzési eljárás indítása esetén az ajánlatkérő által igényelt banki hitel is megalapozza-e a feltételes közbeszerzési eljárás indításának lehetőségét, feltételeit? A banki hitelfelvétel, hitelkérelem benyújtása, elbírálása az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli, előre nem látható körülménynek, feltételnek minősül-e, minősíthető-e? Amennyiben igen, akkor ez a feltétel előírható a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján lehetősége van feltételes közbeszerzési eljárást indítani abban az esetben, ha valamely meghatározott, az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény következhet be (például nem kap meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Értékelési szempont közétkeztetési tárgyú közbeszerzéseknél

Kérdés: Mit jelent a rövid ellátási lánc, amit közétkeztetési tárgyú közbeszerzések során szükséges értékelnie az ajánlatkérőnek, pontosabban akár erre is van lehetősége az ár mellett?
Részlet a válaszából: […] A közétkeztetés tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól szóló 676/2020. kormányrendelet kötelezővé teszi az ár mellett a rendeletben felsorolt több lehetőség közül legalább három kiválasztását. Szokatlan megoldás ez, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Az ajánlatkérő mérlegelési lehetősége kizáró okok esetében

Kérdés: Eldöntheti-e az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja ellenére az érvényességet, vagy jogorvoslat keretében kezdeményeznie kell, hogy ezt megállapíthassa?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okoknál az a trend figyelhető meg, hogy egyre több esetben az ajánlatkérőnek mérlegelési lehetőséget biztosít a jogszabály. Ez a helyzet a 62. § (1) bekezdés c) pontja esetében is. Eredetileg egy kötelező kizáró okot szabályoz a Kbt., melynek vonatkozásában a 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Nevesített alvállalkozó "kezelése" az ajánlatban

Kérdés: Ajánlattevőként az EEKD II. rész D pontjának kitöltésekor alvállalkozót kívánok igénybe venni, és már ismert az egyik alvállalkozó, de nem igazol alkalmasságot, nem kapacitást biztosító alvállalkozó, csak a teljesítésben fog részt venni. Ebben a pontban elegendő csak a nevét, címét feltüntetni, nem kell gazdasági szereplőként felvenni, vagy nem szükséges tőle nyilatkozat, és EEKD-t sem kell neki kitölteni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 2. § (3) bekezdése értelmében az alvállalkozó azonosítására csak az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Egyéb módon, nem az EKR megfelelő funkciója alkalmazásával benyújtott dokumentum "kezelése"

Kérdés: Jól értelmezi-e az ajánlatkérő, hogy a nem az EKR ajánlat benyújtására szolgáló funkciója alkalmazásával benyújtott dokumentum nem az érvénytelen ajánlatok között kezelendő, hanem nem ajánlat, és esetleg az összegezés VI.1.10) További információk pontjában tüntethető fel?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 11. § (9) bekezdése értelmében valóban nem minősül ajánlatnak az egyéb módon, például a regisztrációhoz feltöltött dokumentum (melyre volt példa az EKR történetében).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
1
18
19
20
88