1514 talált cikk a hatály kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő 2021. 04. 21-én uniós eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett, az eljárás eredményeként a keretmegállapodást több ajánlattevővel megkötötte, majd a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek ajánlattételi felhívás megküldésével 2025. 05. 10-én a Kbt. 105. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti versenyújranyitást kezdeményezett. A Kbt. 105. § (2) bek. c) pontja szerinti versenyújranyitás során a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet mikor hatályos, a 14. sz. melléklete szerinti összegezés alkalmazandó?
A) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2021. 04. 21-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
B) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2025. 05. 10-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
C) verzió: esetleg más?

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló dinamikus beszerzési rendszert állítottunk fel három évre, ahol az ajánlattételre felkérések folyamatosak. Lassan közeledünk a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának végéhez. Szeretnénk kérdezni, hogy az újabb ajánlattételi felkérések eredményeként kötött szerződések túlnyúlhatnak a dinamikus beszerzési rendszer időtartamán?

Kérdés: Ajánlattevőként elnyertünk egy szolgáltatásra irányuló szerződést. Szeretnénk különválni a cégtársammal, ezt szóban előre jeleztük az ajánlatkérő kapcsolattartójának, aki azt válaszolta, hogy a tárgyi szerződésben nem lehetséges jogutódlás. Önök szerint az ajánlatkérő jogszerűen tilthatja meg a jogutódlási szabályok alkalmazását?

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.

Kérdés: A Közbeszerzési Levelekben 2022. 05. 11-én (266. lapszám) megjelent 4899. számú kérdés kapcsán szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy már aláírt keretmegállapodás teljesítési időtartama alatt egy kéttagú konzorcium vezetője kizáró ok hatálya alá kerül (felszámolás miatt), jelenleg is az-e az álláspontjuk, hogy ha a másik tag nem felel meg önállóan az eljárás során előírt alkalmassági követelményeknek, illetve értékelési szempontoknak – tekintettel arra, hogy ebben az esetben a vezető tag jogutód nélkül szűnik meg –, a fennmaradó tagnak nincs lehetősége a továbbiakban versenyújranyitásokon részt venni? Illetve amennyiben valamely alkalmassági követelménynek önállóan nem tud megfelelni, van-e lehetősége jelen helyzetben (kapacitást nyújtó) alvállalkozóval megfelelni?

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a feltétel bekövetkezéséről a megrendelő tájékoztatja a vállalkozót, amely tájékoztatással a szerződés hatályba lép. Hatályba lép-e a vállalkozási szerződés, ha a feltételes 6 hónapos időszak legvégén, még a határidő lejárta előtt a megrendelő nyilatkozik a vállalkozó felé, hogy a szerződést saját üzleti kockázatára hatályba lépteti? Amennyiben a felek a szerződés hatálybalépéséről a feltétel bekövetkezése előtt kétoldalú okiratban megállapodnak, úgy a vállalkozási szerződés hatályba lép? És ha sikerül más forrást találnia az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Amennyiben a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján a pályázati igény elnyerése feltételével kötött szerződés esetében a felek a feltételt úgy módosítják, hogy nem a pályázati igényről szóló döntés, hanem a pályázati igény jogosultsági befogadása a szerződés hatálybalépésének a feltétele, ezen körülmény tekintetében jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy ez a szerződés nem lényeges módosításának minősül a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján?

Kérdés: A Kbt. 43. § (2) bekezdés ea) pontja alapján az e) pontban foglalt adatokat az ajánlatkérő az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül köteles az EKR-ben közzétenni. Az ajánlattevő által már az ajánlatban megnevezett alvállalkozók (pl. alkalmasságot igazoló kapacitást nyújtó szervezetek/személyek) esetében mely időpontot kell az ajánlattevő általi bejelentésnek tekinteni, azaz mely időponttól számítandó a 30 napos határidő (a vállalkozási szerződés megkötésétől/hatálybalépésétől, esetleg a munkaterület átadásának napjától)?

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.

Kérdés: Nemzeti rezsimben, a Kbt. 111. § c) pontban új kivételi körként szerepelnek a járulékos közbeszerzési szolgáltatások, de ez a szolgáltatás nem található a Kbt. 3. sz. mellékletében. Hogyan kell értelmezni ezt az új kivételi kört?